Az eleméri Szent Ágoston-templom, Kiss Ernő aradi vértanú végső nyughelye


Bemutatás:


„A vajdasági magyarság fontos szent helye az elméri Szent Ágoston katolikus templom, annak ellenére, hogy nincsen állandó plébánosa. A faluban a katolikusok száma folyamatosan csökken. Kétezerben még 130 híve volt a plébániának, a legutóbbi kimutatások szerint azonban a katolikusok száma mindössze 15-20 főre tehető. Ennek ellenére mélységesen igaz Tietze Jenő megállapítása: „Sajnos egyházilag a templom elveszítette jelentőségét, ennek ellenére havonta kijárunk misézni. A templomot átengedni az enyészetnek ezeréves történelmünk feladását és a történelem színpadáról való többlépésnyi visszavonulásunkat jelentené.” A Szent Ágoston-templom kriptájában van ugyanis Kiss Ernő aradi vértanú végső nyughelye, ahova – ahogyan a templom főhomlokzatán levő emléktáblán olvasható – a kiegyezés után, 1872. október 7-én helyezték el. A templom az egyetlen hely, amely emlékeztet arra, hogy a XVIII. és XIX. század legjelentősebb földesurának, az örmény származású Kiss családnak voltak itt a birtokai. A család kastélyát a II. világháború után földig rombolták, a Szent Ágoston-templomot is megrongálták, így 1951-ben újra kellett szentelni. A templom legújabb története összefüggésbe hozható a tragikus sorsú építtetőjének, Kiss Ernőnek a sorsával.

A dúsgazdag örmény származású vértanú édesapja, Kiss Izsák kereskedő volt, Bánát újratelepítésekor tett szert óriási vagyonára és nemesi rangjára. Édesanyja, Bogdánovich Anna felmenői Csernojevity pátriárka vezetésével a törökök előli nagy szerb vándorlás idején érkeztek erre a vidékre, és menedéket kértek Magyarországon. A család férfi tagjai a határőrvidék tisztjei, a bécsi udvar feltétlen hívei voltak. Kiss Ernő 1799. június 13-án született Temesváron. Édesapja korán meghalt, Bogdánovich Anna másodszor is férjhez ment, báró Ernst Loewen, a bécsi udvari körökben is jól ismert katonatiszt vette feleségül. A nevelőapa rangjához és vagyonához illő nevelésben kívánta részesíteni mostohafiát, a bécsi Theresianumban taníttatta, mivel azonban előmenetelével sem a családja, sem a tanárai nem voltak megelégedve, továbbtanulás céljából csakhamar átirányították a Bécsújhelyi Katonai Akadémiára. Katonai pályafutását egy ulánusezredben kezdte, majd 1848-ban a 2. Hannover huszárezred parancsnoka lett ezredesi rangban. 1848 tavaszán Kiss Ernő csapatával Újpécsett állomásozott, és kezdetektől fogva részt vett a bánáti, nagykikindai szerb felkelések feloszlatásában. Legnagyobb katonai sikerét 1848. szeptember 2-án aratta, amikor bevette a szerbek perlaszi táborát, ezzel a hőstettével országos elismertségre tett szert. Hősénekeket szerkesztettek a csatáról, ponyvakiadványokban ismertették Kiss Ernő hősies helytállását. Nagybecskereken, Budapesten fáklyás felvonulást rendeztek a tiszteletére. 1848 októberében tábornokká léptették elő, ezzel egyidejűleg kinevezték a bánásági hadtest parancsnokának. A hadiszerencse elkerülte, vagy inkább nem bizonyult a legjobb hadvezérnek, így az 1849 eleji pancsovai kudarc után leváltották, és Debrecenben az országos főhadparancsnokság vezetésével bízták meg. Adminisztratív feladatokat látott el, a csapatok anyagi ellátásáról kellett intézkednie. Ezt a feladatát gondosan végezte, több alkalommal helyettesítette a hadügyminisztert, Jelašić horvát bánnal is ő próbált kiegyezni, nem vonult háttérbe a Habsburg-ház trónfosztása idején. A szabadságharc ügye mellett mindvégig kitartott. Debreceni állomáshelyén érte a világosi fegyverletétel, orosz fogságba került. Aradon őt is bíróság elé állították, mivel nem vett részt a fegyveres harcokban, golyó általi halálra ítélték.

Még a perlaszi harcok idején mesélte róla a nép, hogy a golyó nem érheti el, a többi között ezzel is magyarázták a hősiességét. Aradon a kivégzőosztag golyói valóban nem értek célt, csak a vállát találták el, ezért az egyik katona a saját kérésére főbe lőtte. Regényes sorsa ezzel nem ért véget: féltestvére, Loewen Júlia megvesztegette Kiss Ernő hóhérát, és az negyven arany ellenében kiadta a holtestet tisztiszolgájának. Előbb álnéven az aradi temetőben, majd Katalinfalván temették el. Innen került a kiegyezés után végső nyughelyére, annak a templomnak a kriptájába, melyet ő maga építtetett 1845-ben, a csanádi püspökség típustervei alapján, klasszicista stílusban. 1906-ban Nagybecskereken ember nagyságú szobrot (Radnai Béla alkotása) állítottak emlékére. Az emlékművet 1919-ben felrobbantották. A templomot a II. világháború után meggyalázták, kifosztották. 1969-től a belgrádi magyar nagykövetség munkatársai nagy titokban október 6-án koszorút helyeztek a sírjára. A kilencvenes évektől vált a magyarság zarándokhelyévé. Ekkor kezdték meg az épület felújítását is. 1999-ben határozott úgy a nagybecskereki püspökség, hogy a templomot az aradi vértanúk panteonjává alakítják át, mivel vidékünk szülötte volt a zombori Schweidel József, a nagybecskereki Lázár Vilmos, gróf Leiningen-Westerburg Károlyt pedig Törökbecséhez fűzték rokoni kapcsolatok.”

Dévavári Beszédes Valéria: Az eleméri Szent Ágoston katolikus templom. Bácsország, 2013/4. (67. szám)

Javaslattevő: Dévavári Beszédes Valéria

Previous Next

Indoklás:


Az eleméri templom nemcsak a vajdasági, de az egyetemes magyarság egyik legfontosabb történelmi emlékhelye. Ahogy Kalapis Zoltán megfogalmazta: Kiss Ernő a magyar szabadságért életét áldozta, ennél többet nem adhatott. Az eleméri Szent Ágoston-templom ezen kívül azért is érdemel megkülönböztetett figyelmet, mert itt volt káplár 1892. március 31. és 1894. április 30. között Kálmány Lajos, aki múlhatatlan érdemeket szerzet a temesközi magyarság szellemi műveltségének összegyűjtésében, a környező magyar gányófalvak, többek között Szentmihály folklórkincsét is összegyűjtötte. Másrészt ebben a templomban keresztelték meg 1905 decemberében tiszteletreméltó Bogner Mária Margitot, akit a magyar Kis Szent Terézként is szoktak emlegetni.

Források listája:

Kalapis Zoltán: Negyvennyolcnak nagy idejében. Forum,1998. 73—97.

Kalapis Zoltán: Balladaénekesek, mesemondók, vásárosok. Forum, 1980.

2018-11-19

kulturális örökség | Tornyos


Nem sokkal azután, hogy létrejött a „Magda-lak” Tájház Egyesület Tornyoson, 2016-ban, a helytörténeti gyűjtemény is megnyitotta kapuit a látogatók előtt. Szabó Magda, nyugalmazott óvónő, magángyűjt ...

2018-09-04

épített környezet | Topolya


Topolya legimpozánsabb épülete, a Sarlós Boldogasszonyról elnevezett római katolikus templom 1906 óta áll a hívek szolgálatában. A templom ugyanazon a dombon helyezkedik el, amelyen a XVIII. század ...

2016-02-29

épített környezet | Ada


„Az adai római katolikus templom tornyához hasonlót máshol aligha látnak az emberek. Az átutazóban lévők úgy nézik, hogy nincs befejezve. Az adaiak azonban tudják, hogy be van fejezve, de azt már igaz ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával