Doroszlói Szentkút


Bemutatás:


Doroszlói Szentkút: Mária, Keresztények Segítsége Egyházmegyei Kegyhely

"A középkor óta ismert kegyhely. Bajkút az óbudai apácák birtoka volt 1492-ben. 1790-ben ismét feléledt Zablóczki János csodálatos gyógyulása után. 1825-ben épült az első kápolna; a mai díszes templomát 1874-ben emelték. 1968 óta a szabadkai egyházmegye által szentesített kegyhely. Korábban pünkösd hetében jártak ide a zarándokok. A hatvanas évektől a Kisaszszony-napi, szeptember 8-i búcsú az országosan ismert. A szent kutat húsvéthétfőn nyitják meg és szeptember 16-án, Mária neve napján zárják be. Korábban újhold vasárnapján itt tartották a kismisét. Elsősorban a magyarok és a sokácok közkedvelt búcsújáró helye, de Bácska és Bánát egyéb katolikus lakói is szívesen jönnek ide. A németek kitelepítésükig látogatták. A szomszéd falu, Sztapár pravoszláv vallású asszonyai is eljöttek ide tiszteletből."

Beszédes Valéria: Hol volt… Néprajzi és műemlékvédelmi tanulmányok. Zenta, 2011.

Javaslattevő: Dévavári Beszédes Valéria néprajzkutató

Previous Next

Indoklás:


A bácskai katolikusok körében napjainkban is nagy hagyománya van a különféle kegyhelyek látogatásának. Nagy kultusza van például a szent kutaknak, melyek nagy számban fordulnak elő, főleg a nyugat-bácskai Mosztonga-patak mentén. Legjelentősebb közülük a Doroszlói Szentkút, mely már a középkorban is ismert volt, de jelentősége akkor nőtt meg igazán, amikor a mai Vajdaság területét elcsatolták Magyarországtól, s az itteni hívek nem juthattak el az addig kedvelt búcsújáró helyekre: Máriagyűdre, Máriaradnára, illetve Szegedre, az alsóvárosi búcsúba. A doroszlói ma a vajdasági magyarság legkedveltebb búcsújáró helye. A nyolcvanas években több ezer hívőt vonzott. Ebben az időben a Szűzanya iránti hálából emeltetik a Rózsafüzér titkait ábrázoló freskókat, melyekből arra következtethetünk az itteni nép lelkiségében kiemelkedő fontosságú a doroszlói kegyhely.

Kapcsolat az értékhez:


25243 Doroszló
Žarka Zrenjanina 170.
Tel: +381(0)25-862-206;
Fax: +381(0)25-875-675;
Mob:+381(0)64-2408-521;
E-mail: varpad@tippnet.rs

A Szentkút Rektora: Ft. Verebélyi Árpád

Források listája:

Bálint Sándor: Bácska kegyhelyei. Kalangya 1943/4. sz. 162-165. o.

Bálint Sándor – Barna Gábor: Búcsújáró magyarok. A magyarországi búcsújárás története és néprajza. Budapest, 1994.

Bárth János: Egyház, kultusz és közösségi hagyomány a népéletben. In. Magyar Néprajz. VII. Budapest, 1990. (http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/216.html)

Berecz Sándor: Kegyhelyeink története. Bački Vinogradi, 1985.

Lakatos Andor (szerk): A Kalocsa-Bácsi főegyházmegye történeti sematizmusa 1777-1923. Kalocsa, 2002.

Schematismus primus Dioecesis Suboticanae annum Domini 1968 qui est annus fundationis Dioeccesis. Subotica, 1968.

2019-11-30

kulturális örökség | Tornyos


Tornyos és környéke a Csíkér partján már ősidők óta lakott település volt. A víz közelsége nemcsak a letelepedést, de a vándorutak kialakulását is segítette. Ezen feltételezések bizonyságául egy, a b ...

2020-02-10

épített környezet | Kispiac


Az Országút mentén állt a Kovács-kereszt, melyet Kovács Tamás emeltetett gyógyulást remélve nagyon beteg fiának, aki még a szobáját sem hagyhatta el, mert egy alkalommal megtörtént, hogy elbarangolt. ...

2016-04-06

épített környezet


A mai Nosza falu nyugati részén, viszonylag közel a Ludasi-tóhoz található Hinga régészeti lelőhely több szempontból is rendhagyónak mondható. Első helyen talán azt kell kiemelni, hogy 1948/49 folyamá ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával