A mi nagyszüleink, dédszüleink még jó ismerői a régi idők szokásainak. Sok érdekes történetet tudnak mesélni arról a korról, amikor a falu, Torda még népesebb volt. Ámulva hallgatjuk a régi történetek ...
Baracskai Judit bebizonyította, nem csak azon múlik, hogy hova születik valaki, hogy meg tudja váltani a világot. Egy közösség és egy jó cél szolgálatába állni bárhol lehetséges a világon. A felsejlő tehetségére már kisiskolás korában felfigyelt a zenetanárnője. Nem múlt el olyan ünnepség, amin ne lépett volna fel! Gyöngyi tanárnő, a kórusvezetője mondta egyszer: „Híres énekesnő leszel!” Szüleit is biztatta, ne hagyják elveszni a csodálatos képességét. A tiszta hangképzés segítette, hogy 10-11 éves korától szólóban is színpadra álljon. Ő a példa rá, hogy a tehetség szorgalommal párosulva csodát képes tenni. Így lett a szórványmagyarság büszkesége.
1992. március 23-án született Verbászon. Kiegyensúlyozott hátteret biztosító zenészcsaládban nőtt fel két testvérével együtt. A helyi alapfokú zeneiskola hegedű szakára iratkozott, majd zongorázni is tanult. Külön énekórára járt Zentára a középiskolai felvételije előtt. Szárnybontogatása ekkor kezdődött meg.
Megkértük Juditot, meséljen erről.
– Mikor mutatkozott meg a zenei tehetséged? Ki segített az előtted álló úton?
– A zenei tehetségem elég korán kiderült. Kiskorom óta éneklek, zongorázom.
– Hányadikos korodban döntötted el, hogy a hangszeren zenélés vagy a szóló éneklés lesz a fontosabb az életedben?
– Ötödikes-hatodikos voltam, mikor eldöntöttem, inkább énekelni szeretnék. A hegedűt nem annyira kedveltem a sok gyakorlás miatt. Akkor már kórusra is jártam. Végül az éneklés mellett döntöttem. A szabadkai Középfokú Zeneiskolába felvételiztem. Ott két szakra jártam:
zeneelméletre és szóló énekre párhuzamosan. Emellett a zongora is kötelező hangszer volt, a mai napig nagyon szeretek zongorázni. Szinte „ki kellett, hogy lökjenek” a színpadra eleinte, mert annyira nem akartam mások előtt szerepelni – mesélte az operaénekesnő az interjúban.
– Egyetemi tanulmányaidat hol végezted? A mesterszakra hova iratkoztál? – érdeklődtünk.
– A középiskola befejezése után Szegeden felvételiztem, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karára. Elsőre nem sikerült bejutnom, de nem adtam fel! Újra próbálkoztam, és másodszorra sikerült is. Az alapszak hároméves volt, a mesterszak még két évet tartott.
Megkértük Juditot, hogy sorolja fel, milyen sikereket ért el pályafutása alatt.
– Nagyon sok sikerem volt a versenyeken. Huszonnégy évesen, a kategóriámban legfiatalabbként Debrecenben, a kilencedik nemzetközi Simándi József-énekversenyen megosztott első díjat kaptam, és hat különdíjat (Bartók Rádió, miskolci operafesztivál és más). Újvidéken a harmadik Vitkai Kovács Vera Nemzetközi Énekversenyen a verseny első díját nyertem a zsűri maximálisan adható pontszámával, mellette laurátot (dicséretet) is, ami fődíjnak számít. Rumán a Nikol Cvejić Énekversenyen 2008-ban második díjjal, ugyanott 2009-ben harmadik díjjal jutalmaztak. Három évvel ezelőtt bekerültem a Magyar Állami Operaház programjába. Önálló áriaestet adtam elő a Művészetek Palotájában, a MÜPA-ban az év májusában Budapesten – emlékszik vissza a művésznő. Még hozzáteszi, hogy Magyarország egyetlen kortárs repertoárjából álló Petrovics Emil Énekversenyen szintén az első helyezést érte el 2016-ban.
– A külföldi turnék híre hozzánk is eljutott. Követtük az USA-ban és Kanadában tett koncertkörutadat – fogtunk bele az új témába.
– Ez 2015 őszén zajlott, ekkor 5 hét alatt az USA 10 államának 14 városában 20 koncertet adtam volt tanárommal és pár diákkal Szegedről. Washingtonba, Toledóba (Szeged testvérvárosába) is visszahívtak a koncert megismétlésére. Ott 10 napot töltöttünk. A fővárosban október 23-án a Magyar Nagykövetségen volt alkalmam énekelni. Chicagóban és Kanadában szintén a magyar közösségeknek léptünk fel, iskolákban és templomokban egyaránt – folytatta Judit.
– Hogyan esett rád a választás, hogy a Gift of Life, azaz az Ajándék az élet program támogatója és nagykövete legyél?
– A szegedi Szent-Györgyi Rotary Club és a Soroptimist Club segítségét azzal viszonoztam, hogy a Rotary GOL – Gift of Life program nagyköveteként adományt gyűjtöttem beteg gyerekek gyógyítására. A hangversenyeimmel közel 5000 eurót gyűjtöttem össze. Saját CD-imet árulták a szervezők.
Kivételes hangjával nemcsak meghódította a nagyvilágot, hanem operaénekesnőként a fellépéseivel támogatott olyan határon túli beteg gyermekeket, akiknek hazájukban nincs lehetőségük bonyolultabb szívműtétekre. Így e nemes, humánus tettével, a jó ügyet felkarolva egy kisgyermek életét mentette meg.
– Nagy sikerrel vettél részt a Kincsem kalandfilm forgatásán. Milyen volt ez számodra?
– Ez egy nagy kihívást jelentett, egyben felejthetetlen élményt is nyújtott. A filmhez egy operaénekesnőt kerestek, Temesi Mária tanárnőm ajánlott be engem 2015-ben. Az első változat az volt, hogy csak tátognom kellett volna Maria Callas hangjára. Aztán Herendi Gábornak, a rendezőnek zenei anyagot küldtünk. Ő kíváncsi lett a hangomra, hogy hogyan énekelek. Felajánlotta, hogy én énekeljek a filmben. Természetesen erre az egyedülálló lehetőségre azonnal igent mondtam. Eleinte Gilda áriájának részletében a magas hang nem ment, de két-három hét alatt „kitornáztam”, úgyhogy meglett – idézi föl az emlékeit a művésznő.
A fiatal tehetség gyakorolta Gilda két jelenetét, sikerült tökéletesre csiszolni az úgynevezett háromvonalas Esz hangot, amely két hanggal magasabb a magas C-nél.
(Részlet a pályamunkából)
A javaslat a Hétköznapi hőseink – Írjunk történelmet! elnevezésű mintaprojekt keretében készült.
Készítették: Gonczlik Martina, Hugyik Sára, Papp Eleonóra
Felkészítő tanár: Cvetanović Márta
Petőfi Brigád Általános Iskola, Kúla
Judit volt tanárnője, mentorunk, Cvetanović Márta így emlékszik rá:
– Hetedikben és nyolcadikban tanítottam Juditkát. Vékony termetű, szorgalmas, szeretetre méltó diákként ismertem meg, aki lelkiismeretesen járt a kórusra és a hegedűóráira. Számtalan iskolai rendezvényen, a Népkörben, a sziváci Szenteleky-napokon lépett fel szólóénekesként. Megmaradt az emlékezetemben a Honfoglalás c. dal éneklése a ballagási ünnepségen. A hideg fut át az ember hátán az érzékletes előadásmódját hallgatva! Volt alkalmam a kúlai fellépésein is részt venni, követni a művészi kiteljesedését. Emberbaráti tevékenységéért külön elismerést érdemel. Iskolánk 160-ik évfordulóján a gálaesten is gyönyörködhettem Judit hangjában. Nagyon örültem, amikor arról értesültem, hogy a szabadkai Középfokú Zeneiskolába nyert felvételt, majd Szegedre is. Pályafutását a későbbiekben végig figyelemmel kísértem. Kitartása példaként szolgálhat minden igyekvő fiatalnak.
https://www.magyarszo.rs/hu/3021/tarka/144439/Kúláról-Szegedre-majd-a-nagyvilágba.htm
https://u-szeged.hu/sztemagazin/2017-iii-negyedev/baracskai-judit
A mi nagyszüleink, dédszüleink még jó ismerői a régi idők szokásainak. Sok érdekes történetet tudnak mesélni arról a korról, amikor a falu, Torda még népesebb volt. Ámulva hallgatjuk a régi történetek ...
A falu egyik oszlopos tagja Kiss Gyula, aki a VMSZ helyi szervezetének elnöke, a jelenlegi városi képviselő-testület tagja. A település gazdasági fejlődésében akkor járult igazán hozzá, mikor 2004 és ...
Zenta határában a legrégebben parkosított terület, a várostól kb. 3-4 km-re, északra lévő ún. Keresztes vagy Keresztes-erdő területe, amely a Tisza szabályozása előtt (1850) annak ártere volt, ahol tö ...