A napsugaras oromzatok elterjedése vidékünkön szorosan kapcsolódott a fűrészelt deszka megjelenéséhez, a fűrésztelepek elterjedéséhez, amelyek a mai Vajdaság területén a XIX. század végén a nagyobb gő ...
A napsugaras oromzatok elterjedése vidékünkön szorosan kapcsolódott a fűrészelt deszka megjelenéséhez, a fűrésztelepek elterjedéséhez, amelyek a mai Vajdaság területén a XIX. század végén a nagyobb gő ...
A gyógyvízforrást 1923-ban fedeztékfel és 2000-ig rövidebb-hosszabb megszakításokkal Szent György néven palackozták és forgalmazták, főleg Vajdaságban, de külföldön is, elsősorban Európában. A gyógyví ...
A gudúc kalács jellegzetes ünnepi étel Tordán, melyet lakodalom alkalmával, valamint karácsonykor és húsvétkor is fogyasztanak. Elkészítése a következőképpen történik. Hozzávalók a tésztához: 1 l ...
Tordán a művelődési otthon előtt 2014. október 13-án avatták és szentelték fel a település első (és azóta is egyetlen) köztéri emlékművét, Szent István király bronzból készült mellszobrát. A szobor Vé ...
2017. augusztus 12-én tartották meg az első Hazaváró Báránypaprikás Főzőversenyt. Az esemény ötlete Pelt Ilonától, a Kuckó Gyermeksarok akkori elnökétől származik, ő a főzőverseny főszervezője azóta i ...
Torda helytörténetét több kiadvány is megörökíti: a Torda jubileumai (2003), amely a tordai az egyházközösség és az oktatás megalakulásánáak 200 éves évfordulójára jelent meg, és a Torda krónikája, am ...
A feljegyzések szerint a bécsi-budapesti vonal folytatásaként jelölték ki a Szeged–Temesvár–Orsova vonalat, amelyet a magyar vasúti terv alapján 1848-ban Széchenyi István miniszter ismertetett. Viszon ...
E tréfás történetek az elmúlt évszázad Egyházaskérének lakosai hétköznapi életében hangzottak el, ismétlődtek és variálódtak különböző munkatevékenységek végzése során, italozások, beszélgetések és cs ...
Kezdetben egy nádtetejű imaház szolgálta az egyházaskériek egyházi életét. Az imaház előtt egy kereszt és egy harangláb állt. A templom alapkövét 1938. októberében rakták le. Erre így emlékeznek a hel ...
A Tisza, síkvidékünk nagy folyója, Vajdaságon 151 km hosszúságban folyik keresztül, míg Zalánkeménnél a Dunába nem torkollik. Folyása meghatározza a partján létrejött települések elhelyezkedését, h ...
„Megvár majd ugyanúgy a lösz, Hidd el, itt lesz, ha megint hazajössz.” (Sziveri János: Hazatérés-idő) A Telecskai-dombok, más néven a Bácskai-löszhátság Bácska kellős közepén, északkelet−dé ...
Magyar struccnak is szokták hívni, bár nem rokona az afrikai szavannák nagy testű futómadarának, de alakjával, izmos, futó lábaival és életmódjával valóban hasonlít rá. Leginkább a tyúkfélékre hasonlí ...
A több mint 800 hektár kiterjedésű Speciális Természeti Rezervátum magában foglalja a Ludasi-tóhoz tartozó vízjárta területeket is. Elsősorban a Pannon-alföld vizes élőhelyeinek élővilágát hivatott me ...
A bánáti bazsarózsa bazsarózsafélék Paeoniaceae családjába tartozó rizómás, lágyszárú, 40–60 cm magasságú, évelő növényünk, nagy háromszorosan összetett levelekkel és feltűnő piros virágokkal. Korábba ...
A báránypirositó az érdeslevelűek (Boraginacae) családjába tartozó lágyszárú évelő növény, mely a homokpuszták jellemző, mediterrán elterjedésű faja. Levelei az apró szőröktől selymes tapintásúak. Vir ...
1993-ban Ricz Péter régész vezetésével, Dr. Fábián Gyula építész-egyetemi docens útmutatása és Szekeres László régész közreműködése mellett sor került az 1964-ben feltárt kishorgosi templom alapjainak ...
Észak Bácska területén a legfrissebben (részben) feltárt középkori szakrális emlékhely a Kaponyának és Skenderevonak elnevezett határrészek között található. A jellegzetes „pusztatemplom” kategóriába ...