Pecze István, az alapító, gyűjteménye létrejöttét a paraszti mentalitással hozza összefüggésbe, amelyet elődeitől vett át maga is. Visszaemlékezése szerint szülei generációja a mindennapi használatból ...
PLEITZ FERENC PÁL (FRANZ PAUL PLEITZ) BÁNÁT ELSŐ (IGAZI) NYOMDÁSZA (1847) Az első igazi nyomdász volt a mai szerbiai Bánát területén, aki a lapkiadásban is úttörő munkát végzett: ő volt az első lapki ...
Egyházaskér napjainkban 2800–3000 hektárnyi vadászatra alkalmas földterülettel rendelkezik. A helyi vélekedés szerint gazdag vadállományát Erdély és a Kárpátok közelségének köszönheti. Fürj, fácán, af ...
Az XIX. és a XX. század fordulóján a számos bánsági nagybirtok közül az egyik legnagyobb uradalom a Csekonics család zsombolyai uradalma volt. A család a XVIII. század végén vette bérbe, majd vásárolt ...
Nem sokkal azután, hogy létrejött a „Magda-lak” Tájház Egyesület Tornyoson, 2016-ban, a helytörténeti gyűjtemény is megnyitotta kapuit a látogatók előtt. Szabó Magda, nyugalmazott óvónő, magángyűjtem ...
A bácskossuthfalvi Ungár család az 1800-as évek végétől Észak-Bácska meghatározó nagybirtokosai voltak. A család a birtokai mellett Szabadkán házakkal rendelkezett, Budapesten pedig lakással. Ma az ör ...
Az egyházaskéri templom falán, Bogdán József, a falu egyetlen helyben lakó plébánosának törekvései révén, 1997-ben egy márványtáblát helyeztek el, ahol azóta, évente ünnepség keretében Kálmány Lajos f ...
Szent Anna vidékünk máig legtiszteltebb szentjei közé tartozik. Kultusza sokrétű, színes és változatos: az asszonyok oltalmazója (áldott állapotban lévők, magtalanok, női betegségekben szenvedők tekin ...
A „9+1 Nemzetközi Művésztelep” néven létrejövő művésztelepet kilenc festő és egy fotós alapította Bácskossuthfalván 1978-ban. A létrehozókban közös volt a településhez vagy annak környékéhez való kötő ...
Az egyik álláspont szerint a híd a 18. század végén épült, egy másik viszont azt bizonygatja, hogy már a török időkben is létezett. Utóbbira valószínűsíthetően az is okot ad, hogy a helyiek „török híd ...
A makói hagymatermesztés 1861-ben, a belső legelők felosztása után került át a kertekből a szántóföldekre, ami ugrásszerű termesztésnövekedést eredményezett. S miután a makói határ kicsinynek bizonyul ...
Míg a Magyar Királyság nyugati részein a XVII–XVIII. században megjelentek a barokk stílusú Szentháromság-szobrok, addig az alföldi és tiszántúli térségben, így tájunkon is csak a XIX. század második ...
