A tornyosi Magyarok Nagyasszonya-templomot 1901. szeptember 9-én szentelték fel. A templom hossza 34,75 méter, szélessége 12,75 méter, magassága 47 méter, négytraverzes, ötszög záródású, neoromán stíl ...
A marcipán mandulából és cukorból készített édesség, melyet önmagában és töltelékként is gyakran fogyasztanak. Sokakban a gyermekkor, a családias ünnepek hangulatát idézi. Ajándékként is szívesen adjuk, kifejezhetjük vele tiszteletünket, hálánkat, szeretetünket.
A varázslatos édesség története Magyarkanizsán kezdődött, amikor 1897-ben a Longa család megnyitotta cukrászdáját, melynek hangulata a francia kávézókét idézte, ízvilágát pedig a bécsi és a budapesti receptek ihlették. A zentai Almási István a szomszédos vaskereskedő boltban dolgozott gyakornokként, ahonnan a cukrászdából áradó ínycsiklandó sütemények illata hamar elcsábította. Szülei tudta nélkül, lopva kezdte elsajátítani a cukrászmesterséget.
Csakúgy, mint a többi magánvállalkozót, Longa Józsefet is utolérte a háborút követő államosítás. 1950-ben szövetkezet nyílt, amely öt mester (valamennyien Longa-tanítványok) társulását követően egyesületté alakult át, ahol egyedül Almási István foglakozott marcipánkészítéssel.
Ifjabb Almási István, elsajátítva édesapja mesterségét, 1969-ben cukrászdát nyitott Zentán, felhasználva a Longa műhely örökségét és a nagy mesterek receptjeit. A háború utáni időkben a megfelelő alapanyag (mandula) hiányában kialakult a „zentai marcipán” mogyoró, dió, kakaó, kávé és rum hozzáadásával, az ízvilágot az Almási család generációról generációra adta tovább.
Ma Zentán és környékén az Almási cukrászdának a maga kategóriájában nem igazán akad vetélytársa, hiszen hagyománya egyedülálló.
A zentai marcipánt az 1697-es zentai csata emlékére Savoyai Jenő, híres törökverő hadvezér, illetve II. Musztafa szultán arcképével díszítik. Az Almási-műhelyben a marcipánokat két napig készítik. Két, ízben eltérő marcipánt különböztetünk meg, amelyek sajátos tehnológiával készülnek:
1. SavoyaiJenő arcképével díszített, mogyorós ízesítésű marcipán
Első nap elkészül a párizsi krém, amely mindkét édesség alapját képezi. A párizsi krémhez a vizet és a cukrot sziruppá főzik, majd hozzáadják a megfelelő mennyiségű kakaót és vajat. Amikor elkészült a massza, márványlapraöntik és hagyják kihűlni, majd másnap kidolgozzák. A cukrot megpörkölik, és hozzáadják a darált mogyorót. Miután kihűlt, ledarálják, és csokival keverik össze. Ezt a masszát is jól kidolgozzák, kinyújtják és korong formára szaggatják. Erre kerül egy korong a párizsi krémből, végül csokoládévalbevonják.
2. II. Musztafa, török szultán arcképével díszített, diós ízesítésű marcipán
A cukrot megpörkölik, és hozzáadják a tört diót. Márványlapon kinyújtják 3-4 mm vastagságúra, és korong formára szaggatják. Erre kerül szintén egy korong az előző napon elkészített párizsi krémből, majdcsokoládéval bevonják.
Miután a marcipánok elkészültek, ízlésesen becsomagolják őket. A csomagolás is kézi munkával történik, piros színű fóliába, a megfelelő arcképpel.
Javaslattevő:
Zentai révészek csapat
Petőfi Sándor Általános Iskola, Zenta
Felkészítő pedagógus: Kormányos Katona Gyöngyi
A zentai marcipán egyedülálló gasztronómiai különlegesség a vidéken.1697.szeptember 11-én jelentős történelmi csata zajlott Zentánál, ahol a Savoyai Jenő vezette keresztény hadak vereséget mértek II. Musztafa török szultán seregére. Ezt a fontos történelmi eseményt kötötte össze Zenta Község Idegenforgalmi Szervezete és az Almási cukrászda a marcipánkészítéssel, mely a város sajátos édesség-emléktárgyává vált.
Almási cukrászda
Széchenyi tér 3.
Telefon: +381/(0)24/812-289
Almási István cukrász elmondása alapján
http://www.sentainfo.org/hu/o/20_Érdekességek/73_Zentai marcipán
A tornyosi Magyarok Nagyasszonya-templomot 1901. szeptember 9-én szentelték fel. A templom hossza 34,75 méter, szélessége 12,75 méter, magassága 47 méter, négytraverzes, ötszög záródású, neoromán stíl ...
A Kadárka Szőlészek, Gyümölcsészek és Kertészek Egyesülete 2001-ben alakult azzal a céllal, hogy előrelendítse a szőlészetet és gyümölcsészetet ezen a területen. A XIX. századi feljegyzések arról tanú ...
Bajsán, az észak-bácskai kis faluban 2004-ben alakult meg az Etno Hagyományápoló Kézművesek Köre. Az egyesület célja a mintegy 2300 lakosú, több nemzetiségű (magyarok 65%, szerbek 17%, szlovákok 6% és ...