Hétköznapi hősünk: Hódi Éva nyelvművelő

Települési érték

kulturális örökség

2023-12-06

Bemutatás:

Dr. Hódi Éva 1948. február 8-án született Budapesten. Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait a fővárosban végezte, majd az ELTE BTK magyar-orosz szakán szerzett egyetemi diplomát, 1972-ben. 1984-ben a Bölcsészettudományi Kar bölcsészdoktorává avatták. Egy ideig tanárként dolgozott Budapesten, majd férjével, Dr. Hódi Sándorral az akkori Jugoszláviába, Adára költöztek. Hódi Éva közel tíz évig az adai Műszaki Középiskolában dolgozott magyar nyelv és irodalom szakos tanárként, később a Szarvas Gábor Könyvtár igazgatója lett. Harminc éven keresztül a könyvtár odaadó munkatársa és vezetője volt. Ahogyan ő fogalmazott, mindig is nagyon szerencsésnek érezte magát, hogy azzal foglalkozhat, amit igazán szeret. Könyvtári munkája során szívesen vett részt közművelődési eseményeken, szervezett író-olvasó találkozókat, irodalmi esteket. Számos nyelvészeti kiadvány, tanulmány fűződik a nevéhez. Rendszeresen jelennek meg nyelvművelő írásai a Magyar Szóban és az adai Körkép című folyóiratban. Számos civil szervezetnek alapító, illetve elnökségi tagja: a Vadvirág Hagyományápoló Kör, a VMDK, a Magyarságkutató Tudományos Társaság, a Vox Humana, a Magyarok Világszövetsége, a VMSZ, a VMMSZ, a Magyar Írók Jugoszláviai Társasága, a Magyar Nemzeti Tanács Nyelvi Bizottsága és a községi Emlékbizottság tagja.

Amikor 1970-ben megindult a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok rendezvénysorozat, elsőként csatlakozott a kezdeményezéshez, majd a későbbi években ő maga vált a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok szervezőjévé. A kezdeti sikereket nehezebb időszak követte. A Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok öt évtizedes története híven tükrözi azokat a társadalmi változásokat, amelyek Jugoszláviában zajlottak ez alatt az ötven év alatt. 1981-ben a rendezvényt betiltották, a szervezőket elmarasztalták, pártbüntetésekkel, megrovásokkal sújtották. Válságos évek következtek. A rendezvény teljes arculata megváltozott. Ada elvesztette központi szerepét. A Szarvas Gábor Nyelvművelő Napokat különböző időpontokban és helyszíneken rendezték meg két-háromévente. Ebben az időszakban az adai könyvtár dolgozói csak technikai munkatársakként tudtak bekapcsolódni a munkába. A 1980-as évek végén ismét változás állt be a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok szervezésében. Részben a távolság, részben technikai-szervezési okok miatt is felmerült az igény, hogy a rendezvény visszakerüljön eredeti helyszínére, ez 1990-ben meg is történt. Akkoriban az új törvénnyel összhangban lehetségessé vált a nemzeti alapon való szerveződés. Ekkor jöttek létre az első magyar önállóan bejegyzett hagyományápoló körök, tudományos társaságok, néptánckörök és más magyar egyesületek is. Az 1990-es évek elejétől az adaiak szívügyüknek tekintették, hogy a rendezvény visszakerüljön Adára. A rendezvény megszervezése és folytonossága szempontjából kiemelkedő jelentőségű a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület megalakulása, melynek egyik alapítója Hódi Éva. 2021-ig ő volt az egyesület vezetője. A Vajdasági Magyar Nyelvművelő Egyesület fiókszervezetéből 1993. februárjában alakult a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület, mely fő feladatának tekinti a nyelvművelő munka folyamatos művelését és évenként a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok szervezését az adai önkormányzat támogatásával, valamint együttműködve az adai Szarvas Gábor Könyvtárral, az adai Cseh Károly Általános Iskolával és az adai középiskola tanáraival. A nyelvművelő munka különböző formában zajlott, minden alkalommal nagy gondot fordítottak a tudományos és ismeretterjesztő tevékenységre. A rendezvény keretében nyelvművelő kérdésekkel foglalkoztak: a közélet nyelvében fellelhető hibák, a beszélt nyelv problémái, a fordítás kérdései, stb.

A 90-es évek elejétől ismét más tendencia éreztette hatását. Olyan nyelvi témák kerültek előtérbe, mint az anyanyelv megbecsülése. Az előadások a nemzeti kultúra iránti büszkeség fokozását célozták meg. A nyelvművelő munka tekintetében fontos volt a fiatalabb generáció minél korábbi bekapcsolása a nyelvművelő tevékenységbe. A Szarvas Napok legfontosabb célkitűzései közé tartozik a nyelvi vetélkedők meghirdetése a diákok számára. 2019-ben a Nyelvművelő Napok programsorozata a pedagógusok számára szervezett szakmai tanácskozással gazdagodott. A tudományos üléseken neves magyarországi és vajdasági nyelvészek egész sora járt Adán, több mint százan tartottak előadást.

Hódi Éva fontosnak tartja, hogy ráirányították a figyelmet a nyelvművelő munkára és a nyelvvel való foglalkozásra. „A nyelv nem csak szabályokból áll meg szavakból, hanem az emberrel együtt él. A személyiségének egy részét alkotja, ezért is kell foglalkoznunk az anyanyelvünkkel. A személyiségünket is gazdagítja. Nem mindegy hogyan beszélünk, milyen szinten műveljük az anyanyelvünket. Ha rendetlenül, csúnyán beszélünk, úgy is ítélnek meg bennünket. A nyelv az identitásunk része. Az anyanyelvnek identitásmegőrző szerepe van.” (Interjú Hódi Évával 2023, Készítette: Farkas Adél, Katona Kitti, Török Szanya)

(Részlet a pályamunkából)

A javaslat a Hétköznapi hőseink – Írjunk történelmet! elnevezésű mintaprojekt keretében készült.
Készítették: Farkas Adél, Katona Kitti, Török Szanya
Felkészítő tanár: Ferencz Nacsa Xénia
Cseh Károly Általános Iskola, Ada

Indoklás:

Hódi tanárnőt kiemelkedő munkája elismeréseként 1998-ban Berzsenyi-díjjal, 2004-ben Kresznerics Ferenc-díjjal jutalmazták.

A köz- és kulturális életben betöltött kiemelkedő szerepéért 2017-ben elnyerte a Magyar Életfa díjat.  A díjra való felterjesztésben Ágoston Ibolya a következőket írta róla:

„Az elismerés, a méltó szó hangján kell tudnunk megszólalni. Úgy, hogy érthetővé váljon, milyen fontos számunkra kitartó ámulata, tenni akarása. Hogy mennyivel más volna minden, ha nincs az ifjúságkutatás, a magyar tudománytörténet, a magyar nyelv és irodalom, a nyelvművelés iránti érdeklődése, az olvasóvá nevelés terén végzett szolgálata, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület 1993-as megalakulásában (jövőre 25 éves az egyesület, Hódi Éva a hetvenedik születésnapját ünnepli) vállalt szerepe, az egyesületi munka megszervezése, a háborús években felmutatott és megmutatkozó hite és bennünket is megerősítő rendíthetetlensége, mind a mai napig vállalt kitartó gondoskodása a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok fölött, szerepvállalása magyarságunk egyik fontos intézményének, a Szarvas Gábor Könyvtárnak a megerősítésében és felvirágoztatásában (gondoljunk akár a gyermekkönyvtár megnyitására), először annak munkatársaként, majd nyugdíjaztatásáig mint annak igazgatója… Emberi, közéleti, politikai, a nemzetét féltő és a nemzete sorsáért elkötelezett személy magatartásával példaként szolgál előttünk.” (pannonrtv.com/rovatok/kultura/magyar-kultura-unnepe-zentan-video)

A Magyar Életfa díj mellett a 2018-ban elnyert, számára szakmailag talán legfontosabb, Magyar Nyelvőr díj újabb elismerése kiemelkedő nyelvészeti és nyelvápolási munkásságának. Hiszen, ha az ember elkötelezetten foglalkozik azzal, amit igazán szeret, akkor egy kicsit hozzá tud tenni a világ sorához, legalább is előre tud mozdítani azon a téren, amelyiken ő maga is munkálkodik.

Kapcsolat az értékhez:

Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület
https://www.facebook.com/SZGNYE/