Mezei Erzsébet képzőművész, grafikus, keramikus és pedagógus is egyben. Elmondása szerint, ha sorrendet kellene felállítani a felsoroltak között, akkor első helyen a tanítás állna. Amikor diplomált, n ...
Pavković Savka 1921-ben született Horvátországban. Még kisgyermekként, hathetes korában szüleivel Csantavérre költözött. Itt egy nagyutcai házban laktak fél évig, ezután földet kaptak a csantavéri pusztán. Önerőből felépítették saját szállásukat, és a faluból odaköltöztek. Szorgalmas emberek lévén még a háború előtt sikerült telket venniük Visnyevácon, ahol újra építésbe fogtak. Fel is építették a házukat, és a háború kezdetéig ott éltek. A háború jöttével Bánátba menekültek, és ott a háború befejeztéig menekültként éltek. Ezt követően a szülei visszaköltöztek Meggyesre (Visnyevácra). Savka asszony ott maradt, és férjhez ment. Sajnos a házassága nem tartott sokáig. Miután elvált, két gyermekével ő is visszaköltözött Meggyesre. Itt kitűnő eredménnyel fejezte be az általános iskola 7. és 8. osztályát. Mivel jó tanuló volt, ösztöndíjat kapott a csantavéri Földműves Szövetkezettől, hogy elvégezze a bábaasszonyi képzést. Sikeresen be is fejezte a négyéves iskolát. Közben felvették a belgrádi Katonai Kórház Iskolájába is (Vojna Medicinska Škola). Mivel nem sikerült ösztöndíjat szereznie, úgy döntött, nem folytatja a tanulmányait. Már nagyon szeretett volna otthon lenni a gyermekeivel és a szüleivel, ezért 1951-ben hazaköltözött, és elhelyezkedett a csantavéri szülőotthonban, ahol ő lett az első bábaasszony a faluban. Később, a 60-as években csatlakozott hozzá még egy bábaasszony, így már ketten végezték ezt a nemes feladatot. A szülőotthon teljes ellátású volt, ami azt jelentette, hogy volt bejárónő, szakács, takarító, illetve a két bábaasszony, akik váltották egymást.
A bábaasszonyok sosem hagyták magukra a betegeket. Ez azért volt lehetséges, mert a szülőotthont úgy alakították ki és szerelték fel, hogy ott tudjanak aludni a bábaasszonyok is. A szülőotthon pénzügyileg önálló volt. A bábaasszonyok a szülést egyedül vezették le, viszont, ha valamilyen probléma adódott, akkor segítségül hívtak egy orvost is, aki otthonról ügyelt. Abban az esetben, ha így sem boldogultak, akkor mentőautóval vitték a várandós asszonyt Szabadkára. A két bábaasszony lelkiismeretes és hozzáértő munkájának köszönhetően ez nem sokszor fordult elő. A bábaasszonyok minden a szüléskor jelentkező problémát meg tudtak oldani, így a koraszülött gyermekek ellátását is szakszerűen el tudták végezni. A szülőotthonban nyújtott szakszerű munkának köszönhetően elhalálozások sem voltak, illetve nagyon ritkán, csakis akkor, ha már nagy volt a baj. Az asszonyoknak a szülés után öt napot kellett az otthonban tölteniük. Savka asszony a csantavéri szülőotthonban dolgozott egészen annak bezárásáig, 1972-ig. Közben 1969-ben a családjával Szabadkára költözött. A szülőotthon bezárása után a nyugdíjazásáig terepi védőnőként dolgozott a csantavéri egészségházban. Mikor bezárt a szülőotthon, a bábaasszonynak mentőautóval kellett kísérni az asszonyt, hogy Szabadkán megszüljön. Erre azért volt szükség, ha esetleg útközben kellett levezetni a szülést, akkor legyen ott bábaasszony, aki mindenben tud segíteni a szülésnél.
Pavković Savka 2002-ben hunyt el Szabadkán.
(Részlet a pályamunkából)
A javaslat a Hétköznapi hőseink – Írjunk történelmet! elnevezésű mintaprojekt keretében készült.
Készítette: Curnovics Kitti
Hunyadi János Általános Iskola, Csantavér
Pavković Savka rendkívül fontos és értékes szerepet játszott a helyi közösség életében, különösen a szülőotthonban végzett munkájával. A szülések vezetése, a koraszülött gyermekek ellátása és az anyák utókezelése terén kimagasló szakmai tudással rendelkezett, ami hozzájárult a közösség egészségügyi ellátásának színvonalasabbá tételéhez. Részt vett a csantavéri szülőotthon mindennapjaiban és működésében, ami egy fontos egészségügyi intézmény volt a településen. A szülőotthon bezárása után továbbra is terepi védőnőként szolgált a közösségben. Savka asszony nemcsak szakmai feladatokat látott el, hanem a települési közösség érdekében is tevékenykedett. Az ő élete és munkája az összetartozás és segítségnyújtás példája lehet a közösség számára. Az életútja bemutatja a kitartást, a szorgalmat és az elkötelezettséget, ami értékes példakép lehet a helyi közösség számára.
A forrás nem érhető el
Mezei Erzsébet képzőművész, grafikus, keramikus és pedagógus is egyben. Elmondása szerint, ha sorrendet kellene felállítani a felsoroltak között, akkor első helyen a tanítás állna. Amikor diplomált, n ...
Cs. Simon István élete Cs. Simon István vajdasági magyar író, költő és újságíró, aki 1942. október 19-én született a Terján elnevezésű kis észak-bánáti faluban, amelyet 1954-ben a hatóság szervei l ...
Varga József 1952. február 22-én született Szajánban. Öten voltak testvérek, de 3 fiútestvére még kisgyermekként elhunyt a torokgyík következtében. Szüleik földműveléssel foglalkoztak. Szerény körülmé ...