A falu egyik oszlopos tagja Kiss Gyula, aki a VMSZ helyi szervezetének elnöke, a jelenlegi városi képviselő-testület tagja. A település gazdasági fejlődésében akkor járult igazán hozzá, mikor 2004 és ...
Kúla közismert zenetanárnője, kórusvezetője, a magyarság körében a 40 éves pedagógusi pályája alatt mindannyiunk szüleit is tanította. Szerteágazó tevékenysége folytán a mai napig aktív. Önmagáról így vall:
– Ha újrakezdhetném az életemet, megint ezt a pályát választanám, hiszen a zene mindig feltölti a lelkemet bánatban és örömben egyaránt. Zene nélkül nem tudnék élni.
Személye köré fonódik szinte minden jelentős esemény a Népkör Magyar Művelődési Központban. Munkásságának sokszínűsége magas zenei színvonalat tükröz. Célkitűzéseit iskolai kórusokkal, majd nyugdíjba vonulása után a felnőttkórusokkal is megvalósította. Erről számtalan serleg, oklevél, diploma tanúskodik.
Sok alkalmunk van találkozni Gyöngyi tanárnővel a kúlai Népkör, a Délvidék legrégebbi magyar művelődési egyesületének szakcsoportjaiban tevékenykedve. Gyöngyi tanárnő rátalált a gyermekek érzelmi hullámhosszára, az irántuk érzett felelőssége a zenei anyanyelvük megőrzését és átadását jelenti. A nyitott és derűs légkörben, észszerű szabályok közt a kórustagok bátorítást, erőt és önbizalmat meríthetnek.
Gyöngyi tanárnő 1950. november 10-én született Kúlán. Az idén tölti be a 70. életévét. Lánykori neve Kovács. Elmondása szerint családjában a zene mindig is fontos szerepet játszott. Édesanyja szépen énekelt, édesapja hegedült. Bátyja szaxofonozott, nővére, aki szintén nyugalmazott zenetanárnő, zongorázott. Szülei serkentették a gyermekeikben lévő tehetséget, amit később a tanulmányaikkal fejlesztettek. Gyöngyi tanárnő hálás mindezért, a család mindig mellette volt, és támogatta. Apró, vékony termetével, életvidám felfogásával meghazudtolja korát. Két fiától, Róberttól és Kornéltól hat unokával büszkélkedhet. A hivatalos feladatai mellett energikus hozzáállásával a „szupernagyi” szerepét is betölti, mivel hol hajnalban hajt Szegedre, máskor Bécsbe látogat az övéihez.
Kevés nyugdíjaskorú mondhatja el, hogy még él a tanító nénije. Körmöczi Gizella, Gyöngyi kórusvezetője az idősek otthonában idézte fel az emlékeit.
– Amikor tanítóként az iskolába kerültem, Gyöngyi csengő szoprán hangjára rögtön fölfigyeltem.
– A kiskórusban énekelt első osztályos kora óta. Kórusvezető voltam, és a nővérének a tanítónője. A Népkör fennállásának 150-ik évfordulóján megható volt újra összejönni az ősz hajú egykori tanítványaimmal. Szüleim is zenekedvelő kórustagok voltak. Édesanyám, Glässer Margit karnagy volt. Ő lett a „zászlóanya”, az Iparos Dalárdának (alapítva 1896-ban) szánt ajándéka egy aranyszállal kivarrt selyemzászló volt. Jelenleg Bartók Béla néven működik, és Gyöngyi vezeti. Értékes emlék ez 1929-ből, amit féltve őriznek, és nagy becsben tartanak a Népkörben. Ma a kúlai magyarság körében helyi értéket képvisel. Hosszú éveken át, a közelmúltig oszlopos tagja voltam a művelődési egyesület kórusainak, valamint a Cecília egyházi énekkarnak is. Kórustagként Gyöngyi volt a karnagyom! Így kerek az élet! – teszi hozzá nevetve Gizi néni.
Érdekes megemlíteni, hogy Gyöngyi vezénylete alatt tanító nénije, tanítványai, kollegái és unokája is egyszerre énekeltek a kórusokban. Felemelő érzés lehet a nagy tapasztalatú, megbecsült idősek és a jövő felé néző új nemzedék elé állni, hidat építve összekovácsolni őket a karmesteri pálca segítségével. A tanárnő híve az „egy torokból való éneklésnek“, amikor mindenki szárnyaló hangja egy egységes előadást hoz létre. „Maximalista“ – állítják a kórustagok.
Gyöngyi tanárnő a Népkör MMK vegyes kórusát 2010-ben, nyugdíjba vonulása után vette át. Több mint 20 éven át vezette a városi ifjúsági női kórust. Idővel lassan elfogyott a csapat, mivel a tagok családot alapítottak, és nem jutott erre idejük. A női kórus tagjaiból és a Népkör vegyes kórusának férfitagjaiból megalapították a kamarakórust. Az Árvácska asszonykórust 2004-ben vette át, majd nyolc év múlva férfihangok hozzáadásával bővítette. A Cantilena női kórust 2013-ban hozták létre. Általában megállapítható, hogy elég nagy a lemorzsolódás az idős tagok között, az utánpótlás meg kevés.
Riportalanyunk elmondása szerint a repertoárt úgy választja ki, hogy az megfeleljen az énekesek hangteljesítményének. Sokszínűnek kell lennie, a népdalok feldolgozásától a reneszánsz műveken, a klasszikus számokon át a modern zenéig. A Durindó fesztiválra is segítette felkészülni a népdalköröket. A szomszédos Cservenka énekeseit is fölkarolta. A nyugat-bácskai szórványban, ahol már megszűnt a magyar nyelvű oktatás, és csak a templom maradt meg a magyarok találkozásainak, egy népdalkört indított be, hogy összehozza a „kenyérhéjmagyarságot”. Szivácon a Szenteleky-napokon a Bartók Béla-kórussal lép föl. Ennek óriási a jelentősége, mert ez az egyetlen alkalom, amikor magyar ének csendül fel a faluban.
„Olyan személynek az életútja tárul elénk, aki diákjaival és énekkaraival folyamatosan aranyfokozatú elismerésekkel tért haza Kúlára. Állhatatosan jelen volt és van a magyar gyermekek és ifjúság számára szervezett szemléken csakúgy, mint a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség kórustalálkozóján.” (A kúlai Népkör MMK felterjesztése, 2019)
Tavaly, 2019. január 25-én Zentán, a magyar kultúra napja délvidéki ünnepségén Életfa díjjal jutalmazták Vendel Gyöngyi tanárnőt, kórusvezetőt a példaértékű életpálya elismeréseként. A díjátadón ezt nyilatkozta: „Az embernek öröm, amikor látja, hogy negyven év után mi mindent ért el. Ez a díj olyan, mintha a munkásságom gyümölcse lenne.” (Pannon RTV, 2019)
A város részéről a kulturális oktatási közösség 1983-ban A kultúra sugarai elismerésben részesítette.
(Részlet a pályamunkából)
A javaslat a Hétköznapi hőseink – Írjunk történelmet! elnevezésű mintaprojekt keretében készült.
Készítették: Gonczlik Martina, Hugyik Sára, Papp Eleonóra
Felkészítő tanár: Cvetanović Márta
Petőfi Brigád Általános Iskola, Kúla
Volt kolléganője, mentorunk, Cvetanović Márta így emlékszik vissza a Petőfi Brigád Általános Iskolában együtt töltött évekre:
– Gyöngyi fiatalos lendülettel végezte az iskolai hivatását. Rengeteg energiát fektetett a munkájába és a kórus vezetésébe. Fellépéseikkel Jugoszlávia-szerte kiérdemelték az elismeréseket. Az utolsó 10 évben zsinórban aranyérmesek voltak. A külföldi meghívások sem maradtak el, onnan sem jöttek üres kézzel haza. Az elért eredmények elviselhetővé tették az inflációval, bombázással, gazdasági nehézségekkel teli éveket. Úgy érezte, a művészettel felül lehet kerekedni rajtuk. Kiskunhalasra, Budapestre, Hévízre, Ópusztaszerre és a boszniai Bijeljinára is eljutottak. Magas mércét állított föl: jól csinálni, segíteni, utat mutatni, ám tanárként háttérbe vonulni, szerénynek lenni. Így tudnám jellemezni a munkáját. Példaképként tartást, mintát, lelkierőt adott. Hobbija a hivatása is egyben.
A kórusok vezetésével öregbíti városunk hírnevét manapság is. Nagy jelentősége van annak, hogy az elmúlt évtizedekben zenekedvelő közösséget nevelt ki. Gazdag szakmai és pedagógiai tapasztalata a fiatal kollégáknak segítséget jelent. Minden új zeneoktatási információt begyűjtött, továbbképzésekre járt. Nála a szerb ajkú tanulók is énekeltek magyarul. Motivált volt mindenki, hogy latinul, angolul, németül vagy franciául csendüljön föl az ének. A legnehezebb időkben is elérte minden követ megmozgatva, hogy a kórustagoknak egyenruhájuk legyen. A sok iskolai fénykép is erről tanúskodik.
A tanárnő érzi, hogy megéri a fáradozása. A legjobbra való törekvéseinkben fedezzük majd újra fel őt. Első helyen szerepel kiváló képessége, hogy tudása legjavát átadja az újabb nemzedéknek.
Sokoldalú tevékenységét tükrözi az általa választott Daniel Glattauer mottó is: „A zene maga az élet, és amíg szól, semmi sem hal meg örökre.”
A művészet közösséget hoz létre, és ehhez mi is sokban hozzájárulhatunk, ha értékeljük azt.
A kúlai Népkör MMK felterjesztése az Életfa díjra, 2019
Két évszázad emlékére. A kúlai egyházközség szerkesztőbizottsága, Kúla, 1971
https://pannonrtv.com/rovatok/kultura/peldaerteku-vajdasagi-eletpalyak-elismerese-magyar-eletfa-dij
A falu egyik oszlopos tagja Kiss Gyula, aki a VMSZ helyi szervezetének elnöke, a jelenlegi városi képviselő-testület tagja. A település gazdasági fejlődésében akkor járult igazán hozzá, mikor 2004 és ...
Domonkos Ferenc 1954. 08. 28-án született Szajánban. Szülei háztartásbeli, munkásemberek voltak. Egy fiú testvére volt. Az általános iskolát Szajánban végezte el, majd apja kívánsága szerint Rádió és ...
Szaján két ismert és fontos személyéről van szó, László, aki magyartanár volt, Viktória pedig óvónéni. Viktória az újvidéki Óvónő-képző elvégzése után Gunarason kapott óvónői állást, ahol idővel bekap ...