Baracskai Judit bebizonyította, nem csak azon múlik, hogy hova születik valaki, hogy meg tudja váltani a világot. Egy közösség és egy jó cél szolgálatába állni bárhol lehetséges a világon. A felsejlő ...
Tomašković (született Kőrösi) Rózsa 1962-ben született Csantavéren, tanyasi környezetben nőtt fel. Gyermekkora a természetközeli élet és a családi összetartás jegyében telt. Esténként a petróleumlámpa fényénél olvastak édesanyjával, míg nappal együtt végezték a ház körüli munkákat, amelyek még közelebb hozták egymáshoz a családtagokat. A kemény munka mellett az olvasás szeretete is fontos szerepet játszott az életében.
Tanulmányait a helyi iskolákban kezdte, majd a család Királyhalomra költözött, hogy Rózsa továbbtanulhasson. Kiemelkedett nyelvtudásával és tanulmányi eredményeivel, végül Szabadkán szerzett óvónői diplomát. Kezdetben nem talált munkát, ezért idénymunkát és gyári munkát vállalt. Hosszú évek után, 1994-ben kapott lehetőséget a noszai óvodában, ahol végre hivatásának élhetett. Izgatottan és egyben félve lépett be az első munkanapján, hiszen hosszú várakozás után végre valóra vált az álma. A gyerekek szeretete és a közösség támogatása hamar megerősítette benne, hogy a helyén van.
Óvónőként mindig empátiával és szeretettel fordult a gyermekek felé. Saját élményeiből merítve igyekezett minden gyermek legjobb tulajdonságát kiemelni, és befogadó közösséget teremteni. Szoros kapcsolatot ápolt a szülőkkel is, közös programokat szervezett, például játékos délutánokat és ünnepi műsorokat, ahol a gyerekek és a szülők együtt alkothattak és játszhattak. Egykori tanítványai felnőttként is szeretettel emlékeznek rá.
2014-ben daganatos betegséget diagnosztizáltak nála, de mély hitével és kitartásával sikerült felépülnie. A betegség után még inkább a közösségi munka felé fordult. A Kolibri Nagycsaládosok Egyesületének aktív tagja lett, kézműves foglalkozásokat vezetett, jótékonysági programokban vett részt. Fontos szerepet vállalt a Szívpárna programban, amely mellműtéten átesett nők számára nyújtott segítséget. Önkéntes diákokkal együtt varrták a speciális szív alakú párnákat, amelyeket az onkológiai osztályon osztottak szét. Ezek nemcsak fizikai enyhülést nyújtottak, hanem érzelmi támogatást is jelentettek a betegek számára, akik nagy hálával fogadták a gesztust.
Rózsa közössége nagy tisztelettel tekint rá. Önkéntes munkájával, segítőkészségével és szeretetével rengeteg ember életére gyakorolt pozitív hatást. A gyermekek és családok öröme számára a legnagyobb elismerés. Egy egykori tanítványa így emlékszik rá: "Óvó nénink mindig hitt bennünk, és megtanította, hogy mindenki értékes és különleges a maga módján."
Tomašković Rózsa elhivatott óvónőként és jótékonysági aktivistaként méltó a kulturális értéktárba való felvételre. Empátiájával és szeretetteljes nevelési módszereivel generációk gyermekei számára teremtett biztonságos és befogadó közösséget. Betegsége után még inkább a közösségi munka felé fordult: a Kolibri Nagycsaládosok Egyesületének aktív tagjaként jótékonysági programokat szervezett, és a Szívpárna program keretében mellműtéten átesett nőknek nyújtott segítséget. Önzetlensége és kitartása révén számtalan ember életére gyakorolt pozitív hatást, így munkássága jelentős értéket képvisel közössége számára.
A forrás nem érhető el
Baracskai Judit bebizonyította, nem csak azon múlik, hogy hova születik valaki, hogy meg tudja váltani a világot. Egy közösség és egy jó cél szolgálatába állni bárhol lehetséges a világon. A felsejlő ...
A Szent István kápolna (plébániapalota) 1907 és 1909 között épült neobarokk és neoreneszánsz stílusban Berzenczey Domonkos városi mérnök tervei alapján. Az épület architektúrája ünnepélyes, a zentai f ...
Mindenki Tanító bácsijaként emlegetik a faluban Milánovits Tibor nyugalmazott osztálytanítót, aki tősgyökeres tiszakálmánfalvainak nevezi magát, hiszen 1932. február 1-jén itt látta meg a napvilágot. ...