Hétköznapi hősünk: id. Kovács Gyula tanító, orgonista

Települési érték

kulturális örökség

2024-02-01

Bemutatás:

Moravica lakossága nagyon gyakran elégedetlenkedett a kántor- és segédtanítók miatt. Igazság szerint a segédtanítók nagyon gyakran váltották egymást, kevés időt szántak a gyermekekre, és idejüket inkább szórakozással töltötték.

Szintén aggodalomra adott okot az orgonista kérdése is a Kovács Gyula érkezése előtti időkben, sokan emiatt elmaradtak az istentiszteletekről. Természetesen ezen okok lépésre kényszerítették a presbitériumot.

Elindult a nyomozás az új kántortanító után. Többfelé fordultak, így például a győri református lelkészi hivatalhoz is, ahol Kovács Gyula ottani tanítóról érdeklődtek és kértek felvilágosítást. Erre az érdeklődésre a következő választ kapták: „a győri ref. lelkészi hivatal Kovács Gyula urat, ki Győrött 6 éven keresztül buzgó orgonista és tanító, közkedveltségben részesült, ki több ízben jutalomban részesittetett a tractus részéről, jó lélekkel ajánlja: kántortanítónak.” (Dévay, Gyarmati, 1936)

Kovács Gyulát 1872 augusztus 18-án a közgyűlés egyhangúlag meg is választotta.

Kovács Gyula személyében az iskola nemcsak egy kitűnő tanítót, de az egyház egy kiváló orgonistát is kapott. Az egész falu kulturális és társadalmi életére hatással volt elhivatott munkássága.

1846-ban született, tanulmányait a nagykőrösi tanítóképzőben végezte el, majd Győrben kezdett el tanítani. Mint haladó gondolkodású pedagógus, tanítványait igyekezett mindarra megtanítani, amire az életben szükségük lehet. Nagy súlyt fektetett a jellemnevelésre. Tanítványaival szigorú volt, rendkívül jól tudott fegyelmezni. Nem is csoda, hogy később többen is szolgáltak a katonaságnál, altisztekké váltak, ami akkor tekintélyes rangnak számított. A társadalmi és kulturális élet terén is maradandót alkotott. Az ő nevéhez fűződik az egykori Polgári Kör megalakítása. Éveken keresztül egyleti pénztárnoki tisztséget töltött be. Szorgalmazta az óvoda megnyitását és a könyvtár megalakítását (saját gyűjteményéből mintegy 100 könyvet adományozott a falu javára).

Munkásságát az oktatási minisztérium is elismerte, és 1909-ben 200 korona pénzjutalmat kapott. 33 évig tanított. 1910 júliusában egy presbiteri ülésen agyvérzést szenvedett.

A falu saját halottjának tekintette, és nagy részvéttel helyezték örök nyugalomra a nyugati temetőben. Sírköve ma a református egyház-lapidáriumban tekinthető meg.

Id. Kovács Gyula és a Polgári Kör

1867. október elsején megalakult Moravicán az Olvasókör. Akkoriban a környéken sok helyen jöttek létre olvasókörök. Tagjaik általában földesurak, hivatalnokok, kisbirtokosok, kereskedők, iparosok voltak. Az olvasókör mindenkori célja a kulturális élet és a művelődés, műveltség terjesztése volt. Itt cserélhették ki a polgárok a közjóra irányuló gondolatokat is. Az Olvasókör a Nagyvendéglőben kapott helyet, később Úri kaszinó néven emlegették, ami arra utal, hogy kik is alkották a tagság zömét. (Besnyi, 2013)

Az igény viszont megmaradt a falu lakosságában, ezért egy polgári kör megalakulását szorgalmazták. A kezdeményezők tagjai között találkozunk újra Kovács Gyula nevével. Többedmagával 1874-ben felhívást tettek közzé, melyben egyebek között ismertették és indokolták a szándékaikat: „községünkben már régen táplált óhajtása volt a tanulni szerető embereknek egy polgári kör felállítása.”, „A közvélemény ennek mielőbbi felállítását naponként jobban-jobban sürgette.” A felhívás nagy visszhangra talált: „községünk polgárai megértették, hogy az egyesülésben rejlik az erő.” (Besnyi, 2013)

Kovács Gyula és a melléállt kezdeményezők elegendő tekintéllyel rendelkeztek ahhoz, hogy a kezdeményezés sikerrel járjon. Megalapításakor a Polgári Körbe 61-en léptek be. (Besnyi, 2013)

Lapokra fizettek elő, előadásokat, olvasóköröket szerveztek. 1886-ban már 85 tagja és szép könyvtára volt.

Id. Kovács Gyula és a Kossuth-szobor

Kossuth Lajos halála után alig volt olyan város, falu vagy község, amely az országos gyász befolyása alatt ne akart volna Kossuth-szobrot emelni. A többi országrészhez hasonlóan így volt ez Bácskában is. Falunkat sem kerülték el a Kossuth halála kapcsán újból fellángoló nemzeti érzelmek.

Kossuth halálának híre gyorsan eljutott Ómoravicára, gyászlobogók sokasága és harangzúgás jelezte a szomorú eseményt.

Hetessy Viktor, akkori református lelkész kinyomtatta és áruba bocsátotta a gyászbeszédét. Az összegyűlt jövedelem teljes részét 1894. május 1-jén az Ómoravicán felállítandó Kossuth-szoborra adta. A községi képviselő-testület határozata alapján Ómoravica 1895. évi költségvetése 100 forint támogatást irányozott elő a szoborállításra. (Papp, 2017)

Kovács Gyulára, a Polgári Kör elnökére bízták, hogy megnyerje az ügy számára a község nagybirtokosait, az egyházi hatóságokat, pénzintézeteket, egyleteket, és őt nevezték ki a szoborállító bizottság elnökének. Természetesen a tanító sikerrel járt. A Polgári Kör közgyűlése 100 forintot szavazott meg a szoboralapnak, 1896. január 19-én pedig már megalakították a végrehajtó szoborbizottságot. (Papp, 2017)

A szobor avatására a millennium évében, 1896. augusztus 20-án került sor. A műsor megszervezését falusi elöljáróink szintén a Polgári Kör vezetőségére bízták.

Kovács Gyula halála után még 35 évig állt fen a Polgári Kör, ám a háború viszontagságos éveiben már nem tudott talpra állni.

(Részlet a pályamunkából)

A javaslat a Hétköznapi hőseink – Írjunk történelmet! elnevezésű mintaprojekt keretében készült.
Készítették: Banjac Adrianna, Sötét Bíborka, Antal Csongor,
Felkészítő tanár: Radaković Marina
Id. Kovács Gyula Általános Iskola, Bácskossuthfalva

Indoklás:

A falu lakosságáról a mai napig elmondható, hogy nehezen fogadja be az idegeneket, mégis több meghatározó alakja idegen településről érkezett és került a falu meghatározó és közkedvelt személyiségei közé. Elszánt, kitartó és alázatos munkájuknak köszönhetően befogadta őket a közösség. 

Kovács Gyula Bácskossuthfalva kiemelkedő történelmi alakja, aki sokat tett a településért. Tanítói, kántortanítói, orgonista és egyéb feladatköröket látott el a faluban. Meghatározó személye volt a moravicai szellemi-kulturális életnek.

Id. Kovács Gyula munkásságának köszönhetően generációk sokasága választotta a helyes utat. Kitartó munkájának hála fellendült a falu kulturális és társadalmi élete. Az ő vezetésével került falunkba településünk szimbóluma, a Kossuth-szobor.

Emlékét ma is őrzik a településen, jól tükrözi ezt, hogy róla nevezték el a helyi általános iskolát is.

Kapcsolat az értékhez:

Id. Kovács Gyula Általános Iskola

24340 Bácskossuthfalva, Táncsics Mihály utca 2.

+38124741026