Hétköznapi hősünk: Törley József (1858–1907), a pezsgőgyáros

Települési érték

kulturális örökség

2024-02-02

Bemutatás:

Törley József harmadik gyermekként született Szabadkán 1858. január 10-én a Schmierl családban. Az apa, Valentin a 48-as szabadságharc után magyarosította a nevét Törley Bálintra. Édesanyja a bajsai Vojnits Mária. Két bátyja, Antal 1853-ban és Gyula 1855-ban születtek.

A Törley család gyakran megfordult zobnaticai birtokán, ahol kastélyt építtetett. A Csantavérről származó, földműveléssel foglalkozó Törley család számára egy idő után kicsinek bizonyult a szülőfalu, és terjeszkedni kezdett.

A fiatal Törley felsőfokú tanulmányait Grazban, a kereskedelmi akadémián végezte el. Itt ismerkedett meg a pezsgőkészítés különböző folyamataival. Első próbálkozása a pezsgő gyártásával Franciaországban történt, erre azonban úgy tekintett, mint tanulási időszakra. Minél jobban szerette volna elsajátítani és megismerni a bor és a pezsgőkészítés fortélyait, hogy aztán ezzel a tudással felvértezve Magyarországon kamatoztathassa a tudását.

Visszatérve Magyarországra, Budafokon vásárolt szőlőst és présházat. 1882. augusztus 1-ével pedig a reimsi (Franciaország) gyárát áttelepítette Budafokra, és bejegyeztette a Törley József és Társa céget.

Mindössze három év elteltével, 1885-ben a budapesti Országos Általános Kiállításon pezsgőjével aranyérmet nyert. Munkájához való hozzáállásáról a következő mondatát idézzük:

„Tökéletlen portékát nem akarok adni a renomé miatt.“ 

Megházasodott, feleségül vette Sacelláry Irént, akitől egy leánygyermeke született 1886-ban, ám a kislány másfél évesen elhunyt. Újabb gyermek nem született.

Magyarországon elsőként vezette be a fagyasztásos seprőtelenítés módszerét a pezsgő gyártásában. Az ital gyártásához való kiváló minőségű alapanyagot az etyeki borvidékről szerezte be.

Pezsgőjét nemcsak a hazai piacon értékesítette, hanem Franciaországban, és később a tengerentúli országokba is exportált, így vált a Monarchia legnagyobb pezsgőgyárosává. Az 1896-os millenniumi kiállításon az ő pavilonjuk volt az egyik legnépszerűbb látványosság.

1896. április 1-jén Csantavéri előnévvel magyar nemességet kapott az uralkodótól, I. Ferenc József császártól.   

Művészetpártolóként és a szegény sorsú gyermekek segítőjeként több alapítványt is létrehozott.

1907. július 28-án Belgiumban 49 évesen perforált vakbélgyulladásban hunyt el. Budafokon temették el, ahol felesége méltó családi mauzóleumot emeltetett férje emléke előtt adózva. Azt is meghagyta, hogy minden évben Törley halálának napján misét szolgáltassanak.

Halála után a gyárat és minden vagyonát unokaöccsei örökölték, akik folytatták a megkezdett munkát.

(Részlet a pályamunkából)

A javaslat a Hétköznapi hőseink – Írjunk történelmet! elnevezésű mintaprojekt keretében készült.
Készítette: Báló Bianka
Hunyadi János Általános Iskola, Csantavér

Indoklás:

Törley József kiemelkedő egyénisége a pezsgőgyártásnak Magyarországon, és a világon is elismert pezsgőkészítő volt. Az általa alapított vállalkozás hamar sikert aratott, és pezsgője aranyérmet nyert a budapesti Országos Általános Kiállításon 1885-ben. Az export tevékenysége révén a Monarchia legnagyobb pezsgőgyárosává vált, amelyet az 1896-os millenniumi kiállításon is elismertek. Törley József számos újítást vezetett be a pezsgőgyártásba és elhivatott volt a minőségi alapanyagok beszerzése iránt. Nemcsak üzletemberként, hanem művészetpártolóként és szegény sorsú gyermekek segítőjeként is említhető. Az általa létrehozott alapítványok és társadalmi hozzájárulások a kulturális és szociális élet gazdagításához járultak hozzá. Az 1896-ban kapott magyar nemesség elismerése Csantavér történetének és identitásának részévé teszi Törley Józsefet. Ez a gesztus nemcsak az ő elismeréséről, hanem a település történeti és kulturális örökségéről is tanúskodik. Halála után öröksége tovább él a vállalkozásban.