Szent Gellért-templom

Települési érték

kulturális örökség

2019-02-01


Bemutatás:


Templomunk nem régi épület, de ennek ellenére falunk örökségének tartjuk, mert a falu népe közös erővel és összefogással építette fel. 1970-ben, az akkori atya és polgármester kezdeményezte, hogy épüljön templom a faluban. Sok ember meghallgatta, és egyet értett a plébános szavaival, hogy miért fontos a templom a falunak. Miklós Mihály és felesége Matild odaajándékozták a földjüket, hogy arra építhessék fel templomunkat, de ez nem volt elég széles, így kellett hozzá venni még egy kis darabot. A falu népe összefogott, pénzadományokat ajánlottakfel, és megvettek egy eladásra kerülő birtokot. A falu fiataljai és idősei egyaránt segítettek az épület lebontásában, az építőanyag megtisztításában, beszerzésében, és az építkezésben is. A Helyi Közösség is hozzájárult építőanyaggal. 1972-ben lett kész, és a Szent Gellért nevet kapta. Azóta is a falu hívei összefogva gondozzák és szépítik templomunkat.

Mi fiatalok is aktívan résztveszünk a templomunk szebbé tételében. A templombúcsúnk Szent Gellért napján van. Az új kenyér megszentelésekor népviseletbe öltözünk, hogy még meghittebbé tegyük a szent misét. Sok vendég van akkor itt nálunk, és büszkék vagyunk rá, hogy ilyen szép és rendezett a mi kis templomunk és környéke. A közelben nincs is ilyen szépen karbantartott templom és templomkert – így vélekednek a környékbeli emberek.

A javaslattot beküldte Százszorszép aranyhajak csapata a Négy határon át vetélkedőre.
​Felkészítő pedagógus: Csuzdi Judit

Indoklás:


Büszkék vagyunk templomunkra, legfőképp arra, hogy még nagytatáink is részt vettek a felépítésében. A falu hívei nagy odafigyeléssel, és gondoskodással teszik szebbé. Szeretnénk, ha sok ember megismerné, és eljönne, hogy részt tudjon venni valamelyik templomi ünnepen. Megmutatnánk, milyen nagy gondot viselünk templomunkról, és szeretnénk, ha sokáig ily szép és rendezett legyen, hogy az utókor is részesüljön áldásaikban. Az egész falu népe örömmel gondoljon templomunkra, a szép környezet erősítse őket hitükben.

Források listája:

A forrás nem érhető el

2024-02-05

kulturális örökség | Szabadka


Hegedűs Antal 1928-ban született Bajmokon. 1944-ben kénytelen volt elhagyni szülőföldjét, Magyarországra ment, és a gimnáziumot Kalocsán végezte. Egészen 1969-ig lelkipásztorként dolgozott Tázláron és ...

2019-01-23

épített környezet | Zenta


A napsugaras oromzatú házak építése Zentán 1885 és 1930 közé tehető, miután országszerte megjelentek a gőzfűrészek (gáterok). Az olcsó deszkával gyorsan lehetett építkezni és elkészíteni az ún. tűzfal ...

2024-02-02

kulturális örökség | Kúla


– Mikor és miért döntött úgy, hogy gyermekorvos lesz? – Már gyermekkoromban tudtam, hogy gyógyítással szeretnék foglalkozni. Mikor elérkezett a pályaválasztás ideje a nyolcadik osztályban, a középi ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával