Az őszi, kifakult füves puszták talán legdiszesebb növénye a vetővirág (Sternbergia colchiciflora) W. et K. 1803. Jégkorszak utáni löszpuszta maradványfajnak tekinthető ezért páratlan természeti érték ...
Gombos Nyugat-Bácskában található, közvetlenül a horvát határ mellett. Alig pár száz méterre a falutól folyik a Duna, amellyel az itt élő lakosság múltja és jelene elválaszthatatlanul összefonódik.
Ahol víz van, ott kialakul a halászat mestersége is. Nem volt ez másként itt sem. A gombosi halászok hetelőre jártak, ami azt jelentette, hogy az egész hetet kint töltötték a vízparton, illetve a vízen. Álomra ott hajtották a fejüket, ahol az est érte őket, ebédre főtt halat, vacsorára pedig sült halat ettek, vagy fordítva. Hálóikat maguk csomózták, kötötték, és igyekeztek alaposan kiismerni a Duna szeszélyeit.
Viszont a Duna nem mindig ilyen nyugodt. 1924. május 24-én, majd két évvel később, 1926. július 17-én jelentős árhullám érte el a falut. A víz átszakította a 3,6 km hosszú gátat, elöntötte az alacsonyabban fekvő területeket, és mindkét alkalommal 50 ház vált lakhatatlanná. Először 672 cm-en, másodszor 730 cm-en tetőzött a folyó. A faluban több mint két hónapig volt árvízvédelmi készültség. Erre a két dátumra, a pusztításokra nagyon jól emlékeznek a gombosiak, a tragédiák történetét elmesélik a fiatalabb generációnak.
1965-ben ez megismétlődött. Az árvízvédelmi készültség június 16-tól szeptemberig tartott. A hömpölygő, zavaros víz három nap alatt érte el a falut, így a helybelieknek volt idejük testileg és lelkileg felkészülni a közeledő árhullámra, természetesen amennyire ez egyáltalán lehetséges. Szervezetten hordták a homokzsákokat a töltéshez, járőröztek a gombosiak.
A jelenlegi lakosság elmondása szerint a Duna szórakozást, múltidézést, horgászást, otthont, természetközelséget, illetve határt jelent, amely elválaszt, és nem köt össze.
A Duna természetesen nemcsak gazdaságilag volt jelentős, hanem a művészeket is megihlette. Ez is a folyó és az itt élők szoros kapcsolatára utal. Molnár József tájképeken örökítette meg a folyópartot, valamint népdalok és balladák is születtek a tragikus és boldog pillanatok emlékére.
Javaslattevő: Cs. Tóth Gabriella, Szerkesztő: Tompa-Horváth Iringó
MOLNÁR Lídia 2007. A Duna szerepe Gombos múltjában és jelenében (részlet a szerző TUDOK dolgozatából)
Az őszi, kifakult füves puszták talán legdiszesebb növénye a vetővirág (Sternbergia colchiciflora) W. et K. 1803. Jégkorszak utáni löszpuszta maradványfajnak tekinthető ezért páratlan természeti érték ...
A gombosi halpaprikás (nem halászlé) a gombosi dunai halászok receptje szerint készül. Az elkészítése egyszerű, mivel az alapanyagok megtalálhatók egy halász tarisznyájában. Kell hozzá hal (lehetőleg ...
„Az egykori Csanádi püspökség legrégebbi katolikus kápolnája, Felix Milleker szerint 1720-ban, a Nagybecskereki Püspökség évkönyvének adatai szerint 1729-ben épült Kristof Pajer kezdeményezésére. Az e ...