Kispiac helytörténeti gyűjteménye (Kispiaci tájház)

Települési érték

kulturális örökség

2020-04-08


Bemutatás:


Adamov Judit 2010-ben vásárolta meg a kispiaci vásártérhez közeli több mint száz éves ingatlant, amelyet kezdettől fogva Kispiac helytörténeti gyűjteményének, tájházának szánt. Négy zárt kiállítótérrel rendelkezik, illetve egy tágas udvarral. Külön helyiségekben kapott helyet a 20. század eleji helyi kisgazdák és a polgári réteg tárgyi eszközeit bemutató kiállítás, ahogyan a Retro-szoba, az 1945-1990. között fennálló jugoszláv szocializmus idejének vidéki életvitelével foglalkozó témacsoport is és a mesélő-emlékező falak helyisége.

A kisgazda-szobában egy XX. század eleji tisztaszobát rendezett be, elmondása szerint a környékbeli középparaszti, kisgazda rétegre jellemző bútorzattal, viseleti tárgyakkal és használati eszközökkel. Kiemelt helyet kapott a fekete színű menyasszonyi ruha, melyet az első világháború előtti időszakban viseltek, de a „magyaros ruha” is, ami kedvelt kelléke volt a szüreti báloknak. A házi oltár megjelenítését a tárlatban annak múltbéli jelentősége indokolja, hiszen a gyakori gyermekhalálozás, és a családokat ért tragédiák végett, illetve a továbbiakat elkerülendő, a házi oltár előtt telepedtek le, s kértek áldást, imádkoztak.

A polgár-szoba vagy Fehér Anna-emlékszoba a névadó örökségét tartalmazó gyűjteményre épül, amely 2010-ben került Kispiacra. A martonosi földbirtokos családból származó Fehér Kálmán és a magyarkanizsai kereskedő Schwartz Antal lányának házasságából született Fehér Anna 1925-ben. A húszas évek Magyarkanizsáján polgári életet élő család mindennapos használati tárgyait és lakóházuk berendezésének egyes darabjait tekinthetjük meg a kiállításban. Míg a Fehér Anna hagyatéka elnevezésű digitális platformon a család után maradt dokumentáció digitalizált anyagát. Elérhetősége: https://www.facebook.com/feherpannika/

A retro-szoba a szocialista Jugoszlávia tárgyainak egy részét mutatja be. A kiállításban megjelennek a kispiaci szövetkezeti munkavégzéshez kapcsolódó irodai eszközök és bútorzat. De Jugoszlávia jellegzetes szimbólumaival is találkozhatunk a bemutatott „pionír”, tűzoltó és tiszti egyenruhákon.

A mesélő-emlékező falakból álló helyiségben a helyi és környékbeli lakosok élete elevenedik meg a látogató előtt. Olyan személyekről készült fényképek kerülnek itt bemutatásra, akik valamilyen nyomot hagytak tetteikkel a település múltjában. A képek hátoldalán történeteket olvashatunk szereplőikről. A kiállítás készítése során előnyben részesültek a gyermektelen házaspárokról, balesetben elhunytakról, gazdaságilag tönkrementekről készült fényképek. Olyan személyeket ismerhetünk meg itt, akiknek nem maradtak utódai, s nem emlékezik rájuk egyetlen közvetlen hozzátartozójuk sem, így mondhatni az elfeledetteknek állít emléket a kiállítás, mely egy 50 személy fogadására alkalmas étkezőben került kialakításra.

Indoklás:


Kispiac helytörténeti gyűjteménye, tájháza négy zárt kiállítótérrel rendelkezik. Külön helyiségekben kapott helyet a 20. század eleji helyi kisgazdák és a polgári réteg tárgyi eszközeit bemutató kiállítás, ahogyan a Retro-szoba, az 1945-1990. között fennálló jugoszláv szocializmus idejének vidéki életvitelével foglalkozó témacsoport is és a mesélő-emlékező falak helyisége. Ekképpen a gyűjtemény különböző társadalmi réteg és különböző történelmi időszak bemutatását tűzte ki célul, ezzel átfogva a település és a környék egészét. 

Javaslattevő: Adamov Judit

Források listája:

Adamov Judit gyűjtéséből és adatközléséből (2020. január, Kispiac)

2020-02-11

épített környezet | Kispiac


Ostorak vagy Ostorka/Ustorka a martonosi szállásokkal, Szalatornya és Kőröspart nevekkel jelölt vidékekkel kerül együtt említésre a 19-20. században, a tanyavilág további gyarapodásával. Itt jelenik m ...

2021-12-06

agrár- és élelmiszergazdaság | Törökfalu


A magyar konyha ünnepi tésztaétele a kalács. 1395-ös írásbeli említése a legrégebben dokumentált: "kalács... lisztből tejjel, élesztővel készített tésztaféle". A kalács szavunk jó eséllyel szláv erede ...

2020-05-11

kulturális örökség | Egyházaskér


Kálmány Lajos 1875 és 1910 között 15 településen teljesített egyházi szolgálatot az 1920. június 4. előtt fennálló Csanádi egyházmegyében. Ez idő alatt Egyházaskéren járva ismerte meg Borbély Mihályt, ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával