Az egyházaskéri leányegyházat 1988-ban alakították át önálló lelkészséggé és Huzsvár László székespüspök az első helyben lakó lelkésznek ft. Bogdán Józsefet nevezte ki, így ő lett Egyháskér első helyb ...
Adamov Judit 2010-ben vásárolta meg a kispiaci vásártérhez közeli több mint száz éves ingatlant, amelyet kezdettől fogva Kispiac helytörténeti gyűjteményének, tájházának szánt. Négy zárt kiállítótérrel rendelkezik, illetve egy tágas udvarral. Külön helyiségekben kapott helyet a 20. század eleji helyi kisgazdák és a polgári réteg tárgyi eszközeit bemutató kiállítás, ahogyan a Retro-szoba, az 1945-1990. között fennálló jugoszláv szocializmus idejének vidéki életvitelével foglalkozó témacsoport is és a mesélő-emlékező falak helyisége.
A kisgazda-szobában egy XX. század eleji tisztaszobát rendezett be, elmondása szerint a környékbeli középparaszti, kisgazda rétegre jellemző bútorzattal, viseleti tárgyakkal és használati eszközökkel. Kiemelt helyet kapott a fekete színű menyasszonyi ruha, melyet az első világháború előtti időszakban viseltek, de a „magyaros ruha” is, ami kedvelt kelléke volt a szüreti báloknak. A házi oltár megjelenítését a tárlatban annak múltbéli jelentősége indokolja, hiszen a gyakori gyermekhalálozás, és a családokat ért tragédiák végett, illetve a továbbiakat elkerülendő, a házi oltár előtt telepedtek le, s kértek áldást, imádkoztak.
A polgár-szoba vagy Fehér Anna-emlékszoba a névadó örökségét tartalmazó gyűjteményre épül, amely 2010-ben került Kispiacra. A martonosi földbirtokos családból származó Fehér Kálmán és a magyarkanizsai kereskedő Schwartz Antal lányának házasságából született Fehér Anna 1925-ben. A húszas évek Magyarkanizsáján polgári életet élő család mindennapos használati tárgyait és lakóházuk berendezésének egyes darabjait tekinthetjük meg a kiállításban. Míg a Fehér Anna hagyatéka elnevezésű digitális platformon a család után maradt dokumentáció digitalizált anyagát. Elérhetősége: https://www.facebook.com/feherpannika/
A retro-szoba a szocialista Jugoszlávia tárgyainak egy részét mutatja be. A kiállításban megjelennek a kispiaci szövetkezeti munkavégzéshez kapcsolódó irodai eszközök és bútorzat. De Jugoszlávia jellegzetes szimbólumaival is találkozhatunk a bemutatott „pionír”, tűzoltó és tiszti egyenruhákon.
A mesélő-emlékező falakból álló helyiségben a helyi és környékbeli lakosok élete elevenedik meg a látogató előtt. Olyan személyekről készült fényképek kerülnek itt bemutatásra, akik valamilyen nyomot hagytak tetteikkel a település múltjában. A képek hátoldalán történeteket olvashatunk szereplőikről. A kiállítás készítése során előnyben részesültek a gyermektelen házaspárokról, balesetben elhunytakról, gazdaságilag tönkrementekről készült fényképek. Olyan személyeket ismerhetünk meg itt, akiknek nem maradtak utódai, s nem emlékezik rájuk egyetlen közvetlen hozzátartozójuk sem, így mondhatni az elfeledetteknek állít emléket a kiállítás, mely egy 50 személy fogadására alkalmas étkezőben került kialakításra.
Kispiac helytörténeti gyűjteménye, tájháza négy zárt kiállítótérrel rendelkezik. Külön helyiségekben kapott helyet a 20. század eleji helyi kisgazdák és a polgári réteg tárgyi eszközeit bemutató kiállítás, ahogyan a Retro-szoba, az 1945-1990. között fennálló jugoszláv szocializmus idejének vidéki életvitelével foglalkozó témacsoport is és a mesélő-emlékező falak helyisége. Ekképpen a gyűjtemény különböző társadalmi réteg és különböző történelmi időszak bemutatását tűzte ki célul, ezzel átfogva a település és a környék egészét.
Javaslattevő: Adamov Judit
Adamov Judit gyűjtéséből és adatközléséből (2020. január, Kispiac)
Az egyházaskéri leányegyházat 1988-ban alakították át önálló lelkészséggé és Huzsvár László székespüspök az első helyben lakó lelkésznek ft. Bogdán Józsefet nevezte ki, így ő lett Egyháskér első helyb ...
A vesszőfonás ősrégi technika. A világ minden táján, Európában már a neolittól ismert. A vesszőfonás legelterjedtebb anyaga a vadfűz, amely a Tisza árterületein is bőven termett. Vágása idején a földn ...
Sremac, Stevan (1855–1906) kiemelkedő szerb prózaíró. Családja ősei valószínűleg a Čarnojević vezetette népvándorláskor, a 17. században kerültek a Szerémségbe és Bácskán keresztül Zentára. Sremac szü ...