A csókai park

Települési érték

épített környezet

2020-04-17


Bemutatás:


Csóka település középkori fejlődésének a török uralom vetett véget, amikor úgymond teljesen elnéptelenedett. Fordulópont a Marczibányi-család színrelépésével érkezett, amikor 1792-ben a bécsi kincstártól megvásárolták Csókát. Terveik között szerepelt, hogy a vidéken mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozva egy uradalmat hozzanak létre. Az 1860-as években elkezdődött a kastély építése, és azzal párhuzamosan az azt körülövező park is. Az építkezést az új gazda, Sváb Károly földesúr fejezte be. A századfordulóra pedig az új tulajdonos a Léderer család lett.

A park kialakítása a következőképpen alakult: a keleti homlokzat előtt alacsony virágágyások váltották egymást. A kastély közelében levő részeket francia stílusban, a távolabbiakat angol mintára telepítették be. A sétányok murvával voltak leszórva, ma betoncsík járdák vannak a helyükön. A kastélytól távolodva váltották egymást a csoportosan és magányosan ültetett tűlevelű és lombhullató magas és alacsonynövésű fák és cserjék. A park középső részén volt egy üvegház, ami az 1970-es években lett lebontva. Teniszpályák is voltak az ott lakók és vendégek hasznos időtöltésére.

Az 1918-as rendszerváltás a park életébe semmilyen változást nem hozott, kivéve hogy a park új kerítést kapott a kastély 1923-as átépítése után. 1941-től a kastély német főhadiszállás lett, csak Léderer Artúr maradt a kastélyban, aki az ott elszállásolt magas rangú katonatisztekkel minden nap közösen ebédelt. A háború után a birtok államosítva lett, a park pedig tovább szolgálta a neki szánt feladatot, de már mindezt szocialista szellemben. Majálisokat tartottak ott május elsejéken, és fogyott a sör, a bor és a virsli.

Egy telekkönyvi kivonat adatai szerint a park területe 5 ha 50 ár és 76 m2 volt. Ma már kisebb, mivel az 1960-as évek szalámigyár-bővítésénél az ólak részére egy nagyobb területtel megcsonkították azt. A tulajdonlap szerint a használati jog a csókai Helyi Közösséget illeti. A 60-as években a parkot övező kerítés le lett bontva, a díszes kovácsoltvas bejárati kapuk pedig Belgrád elit negyedében lelhetők fel. 1984-ben lekerültek a tiltó feliratok a park területéről, pl. „NE GAZI TRAVU” „NE LOMI GRANJE” és az egész park területét birtokukba vették a látogatók, különösen a gyerekek örültek neki. Utána elkezdődött egy parkrekonstrukciós folyamat a Vajdasági Természetvédelmi Intézet felügyelete mellett. Egy növényvédelmi irtással és gyógyítással kezdtek, majd következett a járdaépítés, új padok kitelepítése, majd az éjjeli biztonsági világítás, akkoriban higanygőz lámpákkal, ma már energiatakarékos nátrium lámpák találhatók a parkban.

Sajnos a mai pénztelenség erre a létesítményre is ráütötte a bélyegét. A karbantartás abban nyilvánul meg, hogy évente 4-5 alkalommal lekaszálják a füvet és a gazt, tavasszal összeszedik a télen letört faágakat, a járdák általában járhatók minden időben.

A kastély is elhagyatottan vár sorsára.

Previous Next

Indoklás:


A település egyetlen nagyterületű épített parkját a Szerbiai Természetvédelmi Intézet, mint kiemelt tájépítészeti emléket kezel. Egyben a park, vagy nevezzük ligetnek, 150 éve szolgálja a kastélyban élők kényelmét, újabban a felfelé ívelő pihenésre szolgáló igények kielégítését. A mai kert, a réginek már csak az emléke.

Javaslattevő: Csonti István 

Kapcsolat az értékhez:


Potiska utca 59. (a kastély házszáma), vagyis a Szentmiklósi utca északi végén található

Források listája:

Plan PKB Park ,,Gazdinstvo Čoka’’ Beograd 1970

Program uređenja parka u Čoki Novi Sad 1986

Plan ulaganja u gradski park Čoka 1983

Stari parkovi Banata Vršac 2004

Podhorányi Zsolt: Mesélő délvidéki kastélyok 2011

Kincsesládánk Csóka Pannon TV-Youtube

Csókai népemlékezet

Csonti István fényképarchivuma

2016-01-22

kulturális örökség


A karácsonyhoz kapcsolódó Európa-szerte elterjedt hit szerint az angyalok karácsonykor meglátogatják az ünneplőket. Ebből fakadóan az angyalábrázolás a 19. században a karácsonyok része lett, és össze ...

2020-05-07

kulturális örökség | Muzslya


A muzslyai Sziveri János Művészeti Színpad 1992 őszén alakult, s a következő évben, 1993-ban jegyezték be hivatalosan, civil szervezetként. Azóta is folyamatosan működik. A Művészeti Színpad megálmodó ...

2020-04-17

épített környezet | Csóka


Csóka a törökdúlás alatti években elnéptelenedett, lakosai a Marostól északra fekvő területekre települtek. Az elhagyott házakba vándorló szerb juhászok költöztek. 1782-ben Marczibányi Lőrinc a bécsi ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával