A temerini Illés-napi ünnep

Vajdasági értéktár–Külhoni nemzetrész értéktár érték

kulturális örökség

2016-01-29

Bemutatás:

A magyar népi vallásosság mindmáig legnagyobb kutatójának, Bálint Sándornak a véleménye szerint Illés próféta kultusza Árpád-kori szakrális népéletünk öröksége. Nyomai szórványosan mindmáig fellelhetők az egész magyar nyelvterületen, mindenekelőtt a népi hitvilág (hiedelemközlések, mondák, szokáscselekmények) szövegemlékeiben. A temerini Illés-tisztelet mindenekelőtt intenzitásával emelkedik ki a más vidékeken tapasztalható, de többnyire egyre gyöngülő hagyományból, amely lényegében az időjárási változásokra, hirtelen támadó július végi viharokra és elhárításukra vonatkozó emlékekre szűkül. Temerin katolikus magyarsága viszont azzal, hogy 1853-ban egyházi fogadalmi ünnepévé tette e napot, nemcsak megerősítette az ősi vallásos kultuszt, de új dimenziót is adott neki, amit a községi képviselő-testület mintegy hivatalos szintre emelt azzal, hogy munkaszüneti (dologtilalmi) nappá nyilvánította július 20-át, a próféta mitikus „születésnapját”. A népi és az egyházi szakralitás ezáltal világi támaszt is kapott kifejezésre juttatva a hely lakosainak „másságát” a környező magyar és nem magyar településekhez képest. (Az Illés-nap ugyanis nem búcsú – azt Temerinben Szent Rozália napján, vagyis szeptember 4-én tartják.) A trianoni tragédiát követően mindez újabb jelentéssel bővült: a településen élő magyarság nemzeti identitásának nyílt megvallását és e kisközösségnek a nyelvi, egyházi és kulturális hagyományaihoz való ragaszkodását és nem utolsó sorban erejét volt hivatott kifejezésre juttatni.

A 160 évvel ezelőtt az akkori egyházi és világi notabilitások által „hivatalos” helyi ünneppé emelt magyar népszokást először a délszláv állam megszületése után, másodszor pedig annak új ideológiai köntösben történt restaurációját követően próbálták meg a temeriniekkel elfeledtetni. Egyik kísérlet sem járt sikerrel. A „világi” közszférából kitiltott ünnep 1934-ben újult erővel elevenedett fel: lovas bandériumos utcai körmenetet, szabadtéri, ún. tábori misét, aratófelvonulást, különféle népi játékokat szerveztek, két év múlva pedig rekonstruálták a hajdani temerini lakodalmat. A rendezvény ápolni kívánta a hagyományokat, ugyanakkor teret adott az új szórakozási formáknak és műfajoknak is, a következő években már atlétikai viadalokat, futballmeccseket, szabadtéri színielőadásokat is tartottak.

A második világháborút követő években egyetlen alkalommal, 1946-ban engedélyezték a hívek utcai körmenetét és a Kálvárián zajló tábori misét, s ekkor tartottak utoljára szabadtéri népi táncműsort is ezen a napon. Az év végén megindult a kommunisták országos kampánya a „klerikális reakció” ellen, s a temerini Illés-kultusz visszaszorult a templomudvarba és a szentély falai közé, ahonnan csak 1991-ben sikerült újra visszahozni a polgári nyilvánosság tereire. Az 1990-es évektől kezdődően ismét felelevenedtek a régi hagyományok – egy-egy utcai körmeneten a magyarok százai-ezrei vesznek részt egyházi, nemzeti, szervezeti és klublobogóikkal, s a több napig tartó rendezvénysorozat kiváló alkalom arra is, hogy hazalátogassanak a más vidékekre, országokba, netán földrészekre elkalandozott temerini magyarok, ugyanakkor nem múlt el egyetlen Illés-napi rendezvény sem olyan szerzők nélkül, akik személyükben vagy műveik által kötődnek a településhez. (Pl. Illés Sándor, Czakó Gábor, Zsúnyi Illés, Matuska Márton, Varga Gabriella és mások.)

Javaslattevő: Csorba Béla magiszter, néprajzkutató, lektor

Indoklás:

A temeriniek az elmúlt években azzal is növelték e nap rangját, hogy igyekeztek erre a napra időzíteni a helyi magyarság számára fontos kultikus emlékhelyek, objektumok, intézmények átadását, felavatását. Ezen a napon adták át 1992-ben a polgári engedetlenséggel visszaszerzett, majd felújított helytörténeti gyűjteményt, 1996-ban a honfoglalás emlékére kopjafát állítottak, 2000-ben felszentelték a Telep városrész új templomát, 2002-ben domborművet avattak a település első papja, Temeri Lőrinc (1332) emlékezetére, 2003-ban megnyitotta kapuit a közadakozásból létrejött, a helyiek életében azóta is fontos szerepet játszó új kulturális tér, a magyar tájház.

A temerini Illés-napi ünnep a településen élő magyarság nemzeti identitásának nyílt megvallását és e kisközösségnek a nyelvi, egyházi és kulturális hagyományaihoz való ragaszkodását és nem utolsósorban erejét hivatott kifejezésre juttatni oly módon, hogy az követendő példája lehet bármelyik magyar közösségnek.

Kapcsolat az értékhez:

Az ünnepség szervezésében részt vesz a temerini a helyi közösség és az önkormányzat, a temerini Római Katolikus Egyházközség (http://www.plebania.temerin.info/), a Temerini Kertbarátkör (http://www.kertbaratkor.org.rs/Kertbarat/Kertbarat.htm) és más civil szervezetek.