A karlócai béke (1699. január 26.)

Külhoni érték

kulturális örökség

2016-03-24


Bemutatás:


A mai Szerbia területén, a Vajdaságban található Karlócán került aláírásra az Oszmán Birodalom, illetve a Habsburg Monarchia között huszonöt évre szóló békeszerződés, amelyet a lengyel-litván államot, a Velencei Köztársaságot, illetve Oroszországot magába foglaló Szent Liga tagjai is aláírtak. A békeszerződés az 1683–1697 között zajló osztrák–oszmán háborúkat zárta le, s ennek értelmében a történelmi Magyarország területén, a Temesköz és a Szerémség egyes területeinek kivételével megszűnt az oszmán fennhatóság, ami középtávon magával hozta az ország területi, politikai, illetve közigazgatási egyesítését is. A békeszerződés rendelkezett a foglyok kicseréléséről, illetve arról is, hogy a határ menti területeken a szerződő felek nem építenek új várakat.

Javaslattevő: Dr. Dévavári Zoltán

Previous Next

Indoklás:


Habár a béketárgyalásokra sem Erdély, sem Magyarország képviselőit nem hívták meg, és a békeszerződés egyes pontjaiban sértette a magyar érdekeket, hozzájárult a Habsburg Birodalmon belül a történelmi magyar állam területi, politikai és közigazgatási egységesítéséhez. A karlócai békeszerződés a Temesköz és a Szerémség egyes területeinek kivételével felszámolta a másfél évszázados török impériumot Magyarországon. A békekötés emlékére épült Békekápolnát a ferences rendiek emelték a szerződés aláírását követően. Az első kápolnát a következő osztrák-török háborúkor a törökök megsemmisítették, azonban a Péterváradnál elszenvedett török vereség után a szerzetesek 1716-ban újra felépítették. A mai kápolnát 1817-ben emelték a régi helyén.

Források listája:

Bánlaky József: A Magyar nemzet hadtörténelme, 17. kötet, (http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0017/1521.html)

Britannica Hungarica (Széky János főszerk.) Budapest, 1998, X. kötet, 172.

A magyarok krónikája (Glatz Ferenc szerk.), Budapest, 1996, 284.

Magyarország története 1686-1790 (Ember Győző, Heckenast Gusztáv főszerk.), Budapest, 1989, I. kötet, 162.

A karlócai békekötés (1699) helye és a Békekápolna (http://www.muemlekem.hu/hatareset/A-karlocai-bekekotes-(1699)-helye-es-a-Bekekapolna-Karloca-2960)

Németh Máté: Karlóca: a török világ vége Magyarországon (http://mult-kor.hu/karloca-a-torok-vilag-vege-magyarorszagon-20150126)

2016-02-01

kulturális örökség


Népi tánckincsünk legarchaikusabb fajtáját képezik a tavaszi termékenységi rítusokhoz kötődő, főleg a böjti időszak és a mulatság nélküli ünnepnapok lánykörtáncai (karikázók). A karikázók csoportjába ...

2016-01-22

természeti környezet


A földikutyák az alföldi füves puszták jellegzetes lakói. Szerbiában, Észak-Bácskában a Szabadka–Horgosi-homokpuszta néhány pontján fordul elő bizonyítottan. A delibláti és a tarcali (Fruška Gora) áll ...

2016-02-03

agrár- és élelmiszergazdaság


A paprikatermesztést Magyarkanizsa község egész területén ismerik ugyan, de a táji adottságoknak megfelelően csak Horgos, Martonos, valamint Magyarkanizsa és Adorján településeken foglalkoznak a fűsze ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával