Tordán a művelődési otthon előtt 2014. október 13-án avatták és szentelték fel a település első (és azóta is egyetlen) köztéri emlékművét, Szent István király bronzból készült mellszobrát. A szobor Vé ...
A mai Szerbia területén, a Vajdaságban található Karlócán került aláírásra az Oszmán Birodalom, illetve a Habsburg Monarchia között huszonöt évre szóló békeszerződés, amelyet a lengyel-litván államot, a Velencei Köztársaságot, illetve Oroszországot magába foglaló Szent Liga tagjai is aláírtak. A békeszerződés az 1683–1697 között zajló osztrák–oszmán háborúkat zárta le, s ennek értelmében a történelmi Magyarország területén, a Temesköz és a Szerémség egyes területeinek kivételével megszűnt az oszmán fennhatóság, ami középtávon magával hozta az ország területi, politikai, illetve közigazgatási egyesítését is. A békeszerződés rendelkezett a foglyok kicseréléséről, illetve arról is, hogy a határ menti területeken a szerződő felek nem építenek új várakat.
Javaslattevő: Dr. Dévavári Zoltán
Habár a béketárgyalásokra sem Erdély, sem Magyarország képviselőit nem hívták meg, és a békeszerződés egyes pontjaiban sértette a magyar érdekeket, hozzájárult a Habsburg Birodalmon belül a történelmi magyar állam területi, politikai és közigazgatási egységesítéséhez. A karlócai békeszerződés a Temesköz és a Szerémség egyes területeinek kivételével felszámolta a másfél évszázados török impériumot Magyarországon. A békekötés emlékére épült Békekápolnát a ferences rendiek emelték a szerződés aláírását követően. Az első kápolnát a következő osztrák-török háborúkor a törökök megsemmisítették, azonban a Péterváradnál elszenvedett török vereség után a szerzetesek 1716-ban újra felépítették. A mai kápolnát 1817-ben emelték a régi helyén.
Bánlaky József: A Magyar nemzet hadtörténelme, 17. kötet, (http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0017/1521.html)
Britannica Hungarica (Széky János főszerk.) Budapest, 1998, X. kötet, 172.
A magyarok krónikája (Glatz Ferenc szerk.), Budapest, 1996, 284.
Magyarország története 1686-1790 (Ember Győző, Heckenast Gusztáv főszerk.), Budapest, 1989, I. kötet, 162.
A karlócai békekötés (1699) helye és a Békekápolna (http://www.muemlekem.hu/hatareset/A-karlocai-bekekotes-(1699)-helye-es-a-Bekekapolna-Karloca-2960)
Németh Máté: Karlóca: a török világ vége Magyarországon (http://mult-kor.hu/karloca-a-torok-vilag-vege-magyarorszagon-20150126)
Tordán a művelődési otthon előtt 2014. október 13-án avatták és szentelték fel a település első (és azóta is egyetlen) köztéri emlékművét, Szent István király bronzból készült mellszobrát. A szobor Vé ...
Tornyos és környéke a Csíkér partján már ősidők óta lakott település volt. A víz közelsége nemcsak a letelepedést, de a vándorutak kialakulását is segítette. Ezen feltételezések bizonyságául egy, a b ...
A Ferenc-csatorna (ma a Duna–Tisza–Duna-csatorna része) Bajánál kezdődik, érinti Bezdánt, Zombort, Sztapárt, Verbászt és Szenttamást. Bácsföldvárnál kettéágazik és Óbecsénél csatlakozik a Tiszába. Nev ...