A kishorgosi Árpád-kori templom és temető

Külhoni érték

épített környezet

2016-04-07


Bemutatás:


Észak Bácska egyetlen szakszerűen rekonstruált középkori szakrális objektumáról van szó. 1993-ban Ricz Péter régész vezetésével, Dr. Fábián Gyula építész-egyetemi docens útmutatása és Szekeres László régész közreműködése mellett sor került az 1964-ben feltárt Kishorgosi templom alapjainak visszaállítására, az építészeti törvényben szabályozott 0,8 m magasságig. Ebből 2/3 rész maradt a felszínen az egykori pusztatemplomot tükrözve.

     1964 tavaszán a horgosi „Bácska“ mezőgazdasági birtok kishorgosi majorjában (egykori Kárász major) a Templomérnek nevezett vízfolyás mellett található Templomdombon földegyengetés közben emberi csontvázak, illetve építkezési anyag maradványai kerültek elő. Szekeres László, a Szabadkai Városi Múzeum régésze közvetlenül a bejelentés utáni napokban elvégezte egy árpádkori ún. pusztatemplom típusú épület alapjainak feltárását, 15 sír kíséretében. Valójában az ásatás egy közepes nagyságú középkori falusi templomot hozott felszínre, melynek hosszúsága a négyszögletes toronnyal együtt összesen 18, míg szélessége 7,5 méter volt. Alapjait a közeli vízmosásból kitermelt ún. darázskövek döngölt agyaggal lefedett három rétege képezte. Ennek sajnos csak az utolsó rétege maradt meg, ami az újraépítéskor nagy segítséget jelentett. A templom stílusa szerint a román építészeti emlékek sorába, azok között az egyenes záródásúak közé tartozott. Az ilyen jellegű, egyenes szentélyzáródású templomokat a ciszterci rendbeli barátok kezdték vidékünkön alkalmazni a XIII. század elején. Ekkor épülhetett a kishorgosi is, amely nem lehetett hosszú életű, mivel minden jel szerint a tatárjárás idején (1241–42) felégették. A kisszámú sír viszont arról tanúskodik, hogy a pusztulás után már nem újították meg. Ezt az állítást azonban csak akkor fogadhatjuk el maradéktalanul, ha majd megtörténik a templomrom szélesebb környékének régészeti feltárása.

     Az 1993-as rekonstrukciós munkálatok első lépéseként újra fel kellett tárni a templomot, majd a megmaradt régire ráépíteni a közeli Koncz tanyáról származó új darázskő alapokat. Az augusztus 20-án megtartott ünnepség keretében a visszaállított templomrom mellett sor került egy nagyméretű kereszt, illetve koplyafák megszentelésére is.

Javaslattevő: Ricz Péter, régész

Previous Next

Indoklás:


A kishorgosi templomrom Észak-Bácska egyetlen szakszerűen rekonstruált középkori szakrális objektuma. Az 1993-as rekonstrukció óta (Aracshoz hasonlóan) a közösségi emlékezet egyik kiemelt színterévé vált, ahol megemlékezéseket, ünnepségeket tartanak. A templomrom és környezetének sorsát különösen szívükön viselik a környékbeli cserkészcsapatok.

Kapcsolat az értékhez:


Magyarkanizsa Község Idegenforgalmi Szervezete
http://www.visitkanjiza.rs/hu

Városi Múzeum, Szabadka, Régészeti gyűjtemény
http://www.gradskimuzej.subotica.rs/?page_id=343&lang=hu

Források listája:

Ricz Péter: A kishorgosi Árpád-kori templom és temető. In: Bácsország, 2015/2. (73. szám) (http://www.bacsorszag.rs/pdf/9c253848ab.pdf)

Szekeres László: A kishorgosi templomrom ásatásáról. Kanizsa, 1993.

Szekeres László: Kanizsa múltja a régészeti leletek fényében. In: Kanizsa monográfiája I. Kanizsa, 1995.

2016-01-22

kulturális örökség


Kosztolányi Dezső Szabadkán született 1885-ben. Mivel szülőháza már nem áll, a Svetozar Marković Gimnázium (valamikor Községi Főgymnasium) épületénél szoktunk emlékezni rá. Költőnk 1900-tól 1903-ig az ...

2016-04-05

épített környezet | Topolya


Míg a XIX. század elején csak ún. szárazmalmok voltak Topolyán, addig a népes település lakosságának állandó problémái voltak a gabona őrlésével. A század második felének adatai alapján tudjuk, hogy n ...

2016-02-10

kulturális örökség


A magyar, így a bácskai magyar népéletnek is egyik legfontosabb – egyéni, családi és közösségi – eseménye az esküvő és a lakodalom: egy magyar család elindul az élet útján. A lakodalom körül a népszok ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával