A kishorgosi Árpád-kori templom és temető

Külhoni érték

épített környezet

2016-04-07


Bemutatás:


Észak Bácska egyetlen szakszerűen rekonstruált középkori szakrális objektumáról van szó. 1993-ban Ricz Péter régész vezetésével, Dr. Fábián Gyula építész-egyetemi docens útmutatása és Szekeres László régész közreműködése mellett sor került az 1964-ben feltárt Kishorgosi templom alapjainak visszaállítására, az építészeti törvényben szabályozott 0,8 m magasságig. Ebből 2/3 rész maradt a felszínen az egykori pusztatemplomot tükrözve.

     1964 tavaszán a horgosi „Bácska“ mezőgazdasági birtok kishorgosi majorjában (egykori Kárász major) a Templomérnek nevezett vízfolyás mellett található Templomdombon földegyengetés közben emberi csontvázak, illetve építkezési anyag maradványai kerültek elő. Szekeres László, a Szabadkai Városi Múzeum régésze közvetlenül a bejelentés utáni napokban elvégezte egy árpádkori ún. pusztatemplom típusú épület alapjainak feltárását, 15 sír kíséretében. Valójában az ásatás egy közepes nagyságú középkori falusi templomot hozott felszínre, melynek hosszúsága a négyszögletes toronnyal együtt összesen 18, míg szélessége 7,5 méter volt. Alapjait a közeli vízmosásból kitermelt ún. darázskövek döngölt agyaggal lefedett három rétege képezte. Ennek sajnos csak az utolsó rétege maradt meg, ami az újraépítéskor nagy segítséget jelentett. A templom stílusa szerint a román építészeti emlékek sorába, azok között az egyenes záródásúak közé tartozott. Az ilyen jellegű, egyenes szentélyzáródású templomokat a ciszterci rendbeli barátok kezdték vidékünkön alkalmazni a XIII. század elején. Ekkor épülhetett a kishorgosi is, amely nem lehetett hosszú életű, mivel minden jel szerint a tatárjárás idején (1241–42) felégették. A kisszámú sír viszont arról tanúskodik, hogy a pusztulás után már nem újították meg. Ezt az állítást azonban csak akkor fogadhatjuk el maradéktalanul, ha majd megtörténik a templomrom szélesebb környékének régészeti feltárása.

     Az 1993-as rekonstrukciós munkálatok első lépéseként újra fel kellett tárni a templomot, majd a megmaradt régire ráépíteni a közeli Koncz tanyáról származó új darázskő alapokat. Az augusztus 20-án megtartott ünnepség keretében a visszaállított templomrom mellett sor került egy nagyméretű kereszt, illetve koplyafák megszentelésére is.

Javaslattevő: Ricz Péter, régész

Previous Next

Indoklás:


A kishorgosi templomrom Észak-Bácska egyetlen szakszerűen rekonstruált középkori szakrális objektuma. Az 1993-as rekonstrukció óta (Aracshoz hasonlóan) a közösségi emlékezet egyik kiemelt színterévé vált, ahol megemlékezéseket, ünnepségeket tartanak. A templomrom és környezetének sorsát különösen szívükön viselik a környékbeli cserkészcsapatok.

Kapcsolat az értékhez:


Magyarkanizsa Község Idegenforgalmi Szervezete
http://www.visitkanjiza.rs/hu

Városi Múzeum, Szabadka, Régészeti gyűjtemény
http://www.gradskimuzej.subotica.rs/?page_id=343&lang=hu

Források listája:

Ricz Péter: A kishorgosi Árpád-kori templom és temető. In: Bácsország, 2015/2. (73. szám) (http://www.bacsorszag.rs/pdf/9c253848ab.pdf)

Szekeres László: A kishorgosi templomrom ásatásáról. Kanizsa, 1993.

Szekeres László: Kanizsa múltja a régészeti leletek fényében. In: Kanizsa monográfiája I. Kanizsa, 1995.

2016-02-29

épített környezet | Ada


„Az adai római katolikus templom tornyához hasonlót máshol aligha látnak az emberek. Az átutazóban lévők úgy nézik, hogy nincs befejezve. Az adaiak azonban tudják, hogy be van fejezve, de azt már igaz ...

2016-02-12

kulturális örökség | Törökfalu


Törökfalu egy kis település Délvidéken, Ada községben. A tagosítás előtt még népes tanyavilágként volt ismert, a falu azóta épült ki. Lakosai nagyrészt magyar anyanyelvűek, s földműveléssel foglalkozn ...

2016-05-31

kulturális örökség | Ada


Az Adai Tájház egy 1900-ban épült, belső gerendás, háromosztatú végház nyitott ganggal. A gangot deszka kerítés választja el a udvartól, amire szőlőt futattak fel a ház építői. A kitéglázott udvarra s ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával