A temetőnk egy szépen rendezett, gondozott terület, ahogy én nevezem, az Emlékezés kertje. Amikor több napon át ebben a kertben jegyzeteltem, a munkámmal lassan haladtam, mert egyik-másik sírnál elidő ...
A kishorgosi Árpád-kori templom és temető
Bemutatás:
1993-ban Ricz Péter régész vezetésével, Dr. Fábián Gyula építész-egyetemi docens útmutatása és Szekeres László régész közreműködése mellett sor került az 1964-ben feltárt kishorgosi templom alapjainak visszaállítására, az építészeti törvényben szabályozott 0,8 m magasságig. Ebből 2/3 rész maradt a felszínen az egykori pusztatemplomot tükrözve, amely Észak-Bácska egyetlen szakszerűen rekonstruált középkori szakrális objektuma.
1964 tavaszán a horgosi „Bácska“ mezőgazdasági birtok kishorgosi majorjában (egykori Kárász major) a Templomérnek nevezett vízfolyás mellett található Templomdombon földegyengetés közben emberi csontvázak, illetve építkezési anyag maradványai kerültek elő. Szekeres László, a Szabadkai Városi Múzeum régésze közvetlenül a bejelentés utáni napokban elvégezte egy árpádkori ún. pusztatemplom típusú épület alapjainak feltárását, melyet 15 sír feltárása követett. Valójában az ásatás egy közepes nagyságú középkori falusi templomot hozott felszínre, melynek hosszúsága a négyszögletes toronnyal együtt összesen 18, míg szélessége 7,5 méter volt. Alapjait a közeli vízmosásból kitermelt ún. darázskövek döngölt agyaggal lefedett három rétege képezte. Ennek sajnos csak az utolsó rétege maradt meg, ami az újraépítéskor nagy segítséget jelentett. A templom stílusa szerint a román építészeti emlékek sorába, azok között az egyenes záródásúak közé tartozott. Az ilyen jellegű, egyenes szentélyzáródású templomokat a ciszterci rendbeli barátok kezdték vidékünkön alkalmazni a XIII. század elején. Ekkor épülhetett a kishorgosi is, amely nem lehetett hosszú életű, mivel minden jel szerint a tatárjárás idején (1241–42) felégették. A kisszámú sír viszont arról tanúskodik, hogy a pusztulás után már nem újították meg. Ezt az állítást azonban csak akkor fogadhatjuk el maradéktalanul, ha majd megtörténik a templomrom szélesebb környékének régészeti feltárása.
Az 1993-as rekonstrukciós munkálatok első lépéseként újra fel kellett tárni a templomot, majd a megmaradt régire ráépíteni a közeli Koncz-tanyáról származó új darázskő alapokat. Az augusztus 20-án megtartott ünnepség keretében a visszaállított templomrom mellett sor került egy nagyméretű kereszt, illetve koplyafák megszentelésére is.
Javaslattevő: Ricz Péter, régész
Indoklás:
A kishorgosi templomrom Észak-Bácska egyetlen szakszerűen rekonstruált középkori szakrális objektuma. Az 1993-as rekonstrukció óta (Aracshoz hasonlóan) a közösségi emlékezet egyik kiemelt színterévé vált, ahol megemlékezéseket, ünnepségeket tartanak. A templomrom és környezetének sorsát különösen szívükön viselik a környékbeli cserkészcsapatok.
Kapcsolat az értékhez:
Magyarkanizsa Község Idegenforgalmi Szervezete
http://www.visitkanjiza.rs/hu
Városi Múzeum, Szabadka, Régészeti gyűjtemény
http://www.gradskimuzej.subotica.rs/?page_id=343&lang=hu
Források listája:
Ricz Péter: A kishorgosi Árpád-kori templom és temető. In: Bácsország, 2015/2. (73. szám) (http://www.bacsorszag.rs/pdf/9c253848ab.pdf)
Szekeres László: A kishorgosi templomrom ásatásáról. Kanizsa, 1993.
Szekeres László: Kanizsa múltja a régészeti leletek fényében. In: Kanizsa monográfiája I. Kanizsa, 1995.
Csóka neve szoros kapcsolatban áll Móra Ferenc (1879-1934) író, muzeológus, múzeumigazgató nevével és a Kremenyák-dombi ásatásaival, amelyeket 1907 és 1913 között végzett. A csókaiak próbálják megőriz ...
A Bácsi vár a Délvidék (mai Vajdaság) legnagyobb jelentőségű középkori várromja. A Bácsi várat 1948-ban nyilvánították műemlékké, majd 1990-ben kiemelt jelentőségű műemlékké. A péterváradi székhelyű T ...
