A gyapjút a birkanyírás után kiválogatják, kimossák és megszárítják. Tavasztól télig száraz helyen, a padláson vagy a kotárkában (kukoricagóréban) tárolják, majd a tél beálltával a fonni tudó háziassz ...
1782-ben Csókán színre lépett a Marczibányi család és majd csak az 1860-as évek elején kezdte építtetni a család rangjához illő új otthont, kastélyt.
A Marczibányi család férfiágon való kihalása után a birtokot Berber Ágoston és Klussemann kőbányai sörfőzők vették meg, majd Sváb Károly kezére került és ő fejezte be a félbemaradt kastély építését. A századfordulón a Léderer család az új földbirokos, és Artúr és Károly irányításával mintagazdaságot hoztak létre. Ez a kastély és a szemben levő intézőház volt a mozgatórugója a környező majoroknak és földterületeknek. Biztosította a magas szintű gazdasági irányítást.
Maga az épület egy egyemeletes, eklektikus stílusjegyeket hordozó középlépcsőházas úri kastély az épület alatt végighúzódó alagsorral, ami a család ellátását szolgálta. 1923-ban átalakították a neves budapesti műépítész, Benes Imre tervei alapján.
A II. világháború alatt katonai kórházként is funkcionált, majd államosították. 1960-ban tetőszerkezete leégett. Felújítása után irodaépületként működött. A csókai közigazgatás vette át és a községet szolgálta mindaddig, amíg a kastéllyal szemközt álló, időközben megszűnt csókai állattenyésztési középiskola átalakításra nem került.
Ezután a kastély még egy átalakításon esett át. Alagsora vendéglátóipari funkciót látott el. Jó nevű konyhája, étterme volt, kis melléktermekkel és pár vendégszobával. A földszinti és az emeleti részt a Kombinát és a Rét munkaszervezetek osztották meg egymás között a rendszerváltásig, miután minden gazdaság hanyatlani kezdett.
Napjainkban az egész épület „gazdátlanul” áll, kiürítve minden ingóságtól, eltekintve attól a 2-3 irodától, amelyek az egymást cserélő, a csókaiak körében ismeretlen bérlők érdekeit szolgálják. Az épület ma, 2020-ban nem látogatható, habár állami védelem alá került, melyről a Műemlékvédelmi Intézet besorolása is tanúskodik. Az alagsort figyelmen kívül hagyva, az épületen 40 ajtó és ablak van részben vagy egészen nyitva, télen-nyáron, éjjel-nappal…
Az épület a 150 évvel ezelőtti úri kastélyok és kúriák eklektikus stílusjegyeit őrzi. Egy család mindennapi életének kielégítő otthont biztosított a II. világháborúig. Műemlékké nyilvánítása után a karbantartás rendeltetésszerűen folyt, egészen az utolsó rendszerváltásig. Azóta még az állagmegőrző beruházásoknak sem tesznek eleget a „bérlők”.
Javaslattevő: Csonti István
Kincsesládánk Csóka Pannon RTV (youtube)
Csóka 725. évfordulójára N, Sad 1972
Egy bánáti uradalom özv. Kockottné Lederer Magdolna visszaemlékezései
Borovszki: Torontál vármegye községei
Csonti István fényképarchivuma és gyűjteménye
Podhorányi Zsolt: Mesélő délvidéki kastélyok 2011
A gyapjút a birkanyírás után kiválogatják, kimossák és megszárítják. Tavasztól télig száraz helyen, a padláson vagy a kotárkában (kukoricagóréban) tárolják, majd a tél beálltával a fonni tudó háziassz ...
A Duna–Tisza-közi szikes tavak különleges kőzeti képződménye a réti mészkő, vagy népies elnevezésein darázskő, terméskő. Különösen a Dél-Alföld, így a Vajdaság szikeseire is jellemző egyedi kőzet, a F ...
Törökfalu egyik jellegzetes étele a kakaspörkölt. A híres Nyárfa vendéglő, és tulajdonosa, Homolya Piroska főként kakaspörköltjéről volt nevezetes. Emlegették is, sőt, még ma is emlegetik „a Piri néni ...