A csókai Marczibányi-Léderer kastély

Települési érték

épített környezet

2020-04-17


Bemutatás:


1782-ben Csókán színre lépett a Marczibányi család és majd csak az 1860-as évek elején kezdte építtetni a család rangjához illő új otthont, kastélyt.

A Marczibányi család férfiágon való kihalása után a birtokot Berber Ágoston és Klussemann kőbányai sörfőzők vették meg, majd Sváb Károly kezére került és ő fejezte be a félbemaradt kastély építését. A századfordulón a Léderer család az új földbirokos, és Artúr és Károly irányításával mintagazdaságot hoztak létre. Ez a kastély és a szemben levő intézőház volt a mozgatórugója a környező majoroknak és földterületeknek. Biztosította a magas szintű gazdasági irányítást.

Maga az épület egy egyemeletes, eklektikus stílusjegyeket hordozó középlépcsőházas úri kastély az épület alatt végighúzódó alagsorral, ami a család ellátását szolgálta. 1923-ban átalakították a neves budapesti műépítész, Benes Imre tervei alapján.

A II. világháború alatt katonai kórházként is funkcionált, majd államosították. 1960-ban tetőszerkezete leégett. Felújítása után irodaépületként működött. A csókai közigazgatás vette át és a községet szolgálta mindaddig, amíg a kastéllyal szemközt álló, időközben megszűnt csókai állattenyésztési középiskola átalakításra nem került.

Ezután a kastély még egy átalakításon esett át. Alagsora vendéglátóipari funkciót látott el. Jó nevű konyhája, étterme volt, kis melléktermekkel és pár vendégszobával. A földszinti és az emeleti részt a Kombinát és a Rét munkaszervezetek osztották meg egymás között a rendszerváltásig, miután minden gazdaság hanyatlani kezdett.

Napjainkban az egész épület „gazdátlanul” áll, kiürítve minden ingóságtól, eltekintve attól a 2-3 irodától, amelyek az egymást cserélő, a csókaiak körében ismeretlen bérlők érdekeit szolgálják. Az épület ma, 2020-ban nem látogatható, habár állami védelem alá került, melyről a Műemlékvédelmi Intézet besorolása is tanúskodik. Az alagsort figyelmen kívül hagyva, az épületen 40 ajtó és ablak van részben vagy egészen nyitva, télen-nyáron, éjjel-nappal…

Indoklás:


Az épület a 150 évvel ezelőtti úri kastélyok és kúriák eklektikus stílusjegyeit őrzi. Egy család mindennapi életének kielégítő otthont biztosított a II. világháborúig. Műemlékké nyilvánítása után a karbantartás rendeltetésszerűen folyt, egészen az utolsó rendszerváltásig. Azóta még az állagmegőrző beruházásoknak sem tesznek eleget a „bérlők”.

Javaslattevő: Csonti István 

Források listája:

Kincsesládánk Csóka Pannon RTV (youtube)

Csóka 725. évfordulójára N, Sad 1972

Egy bánáti uradalom özv. Kockottné Lederer Magdolna visszaemlékezései

Borovszki: Torontál vármegye községei

Csonti István fényképarchivuma és gyűjteménye

Podhorányi Zsolt: Mesélő délvidéki kastélyok 2011

2016-04-07

épített környezet


1993-ban Ricz Péter régész vezetésével, Dr. Fábián Gyula építész-egyetemi docens útmutatása és Szekeres László régész közreműködése mellett sor került az 1964-ben feltárt kishorgosi templom alapjainak ...

2020-02-10

épített környezet | Kispiac


Nagy (Guszli) Antal jómódú gazdálkodó volt Kispiacon. 1931-ben kápolnát épített a saját udvarában, ahol a felszentelés után misét szolgáltattak a helyi lakosoknak, havonta egyszer, vasárnapi napon. Ez ...

2020-05-11

kulturális örökség | Egyházaskér


Dr. Egyházaskéri Böngyik Árpád (1930–2015) 1930. szeptember 3-án született Egyházaskéren. Apjának nagybirtoka volt és gazdálkodott, anyja, Simon Erzsébet pedig vezette a háztartást és nevelte három gy ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával