A tornyosi harangszó

Települési érték

épített környezet

2020-01-20


Bemutatás:


Viszontagságos életük volt a tornyosi harangoknak, ezért mindenképpen emléket kell állítanunk nekik. Az első harangok még a régi iskola udvarán, a Sarkon, az imaház mellett szolgáltak. A harangokat a harangozónak illett megszólaltani, így amikor elkezdték a tornyosi templom építését, először a harangozó házát építették fel. A templom felépültét követően, 1901-ben készült el a harangállvány is, melyet Homolya Döme és Kecskés Péter készítettek el, s így felkerülhetett a helyére a Baján öntött harang is.

Az I. világháború vérzivatarában rendeletet hoztak a harangok rekvirálásáról. Abban az időben Tornyoson öt harang létezett, kettő a templomban és három az iskolákban. A templom megtarthatott egy 400 kg-os darabot, míg az egyik iskola megtarthatott egy 100 kg-ost. Tornyos ílyfajta hozzájárulása a háborús kiadásokhoz 264 kg harang (60+104+100) volt. Az összeírásból azt is megtudhatjuk, hogy a faluban nem volt szakember, aki leszerelte volna őket, így igényeltek egy kisegítő embert erre a munkára.

A II. világháború vérzivatarában, 1943-ban azután a tornyosi plébános felhívást kapott, hogy bejelentse a harangokat. A bejelentés szerint a tornyosi plébánia templomtornyában volt egy négy métermázsa súlyú, 83cm külső átmérőjű harang, valamint az iskola udvarában, haranglábon egy 94-95 kg súlyú 75 cm külső átmérőjű harang. Az utóbbit nagy valószínűséggel elkobozták és beöntötték ágyúnak. 1958 elején a harang furcsán kezdett szólni. Kiderült hogy megrepedt és emiatt egyre rosszabbul szólt. Megindult a tanácskozás a javítása ügyében. Volt, aki szerint hegeszteni kellett volna, mások szerint a kivágás lett volna a jó gyógyír. Végül vágással próbálkoztak, de nem sikerült. Így hát, gyűjteni kezdtek, s 1960-ban sikerült újraönteni a harangot, ami 154 925 dinárba került. Az új harang 275 kg-ra sikeredett, a különbséggel pótolták a hiányzó összeget. Az új harang hangja: b’.

A régi harangot a toronyból nem volt egyszerű dolog lehozni. Kocsiköteleket kötöttek rá, s deszkákra engedték a haranglábról, onnan pedig a fentiek lökték, a lentiek pedig húzták, így a harang lezuhant, nagy nyomott hagyva. Az utolsó “igazi” harangozója a falunak Szalma Pista bácsi volt, aki családjával ott is lakott a templom udvarában felépített harangozó-házban. A harangozók alapvető feladata a reggeli, déli és esti harangozás volt, illetve a halálhírvételre kellet csendíteni. Halálesetkor egy harangszó volt a csendítés, férfi halott esetén három verset húztak, női halott esetében két verset. A versek között rövid szünetet tartottak. A versek után következett a lélekharang.

A harang Mindenszentek estéjén egy óra hosszat szólt. Úrfelmutatásra minden szentmisén harangoztak. Tűz esetén félreverték a harangot, melyre az emberek kiszaladtak otthonaikból, figyelték merre száll fel a füst, és vödrökkel a kezükben siettek tüzet oltani.

Ma már automata-elektromotoros a harangozás.

Indoklás:


A tornyosi harangszó b’ hangzású, a helyiek azonnal felismerik a hangját. Nagy szerep hárul rá és meg kell felelnie az elvárásoknak, mert ő a “tornyosi toronylakó”. A környéken „testvérharangoknak” tekinthető az adai két harang és a szenttamási harang, mivel nagy valószínűséggel ugyanabban a szlovéniai harangöntő műhelyben készültek.

Javaslattevő: Matykó Árpád.

Kapcsolat az értékhez:


Tornyos, Nagy sor 9., tel.: 062 784655 

https://www.facebook.com/MagyarokNagyasszonyaPlebaniatemplomTornyos/

Források listája:

Gajdos Melinda diplomadolgozata egyháztörténelemből, 2013.

Matykó Árpád: Az a falu nagy volt / Illa villa magna erat (Tornyos története), 2017.

A harangról: https://www.youtube.com/watch?v=-pk5cgVQsng

A harangszó: https://www.youtube.com/watch?v=zVsDFlNKRUY

2016-02-05

kulturális örökség | Törökfalu


A törökfalui Kenyérszentelő ünnepség, falunk legjelentősebb rendezvénye, ami minden évben július hónap utolsó vasárnapján kerül megszervezésre. Először is 1993-tól a helybeliek összefogtak, kenyeret s ...

2020-04-17

kulturális örökség | Csóka


A Csóka melletti Kremenyák -- más néven Tűzkőhalom, vagy Tűzköves, ugyanis a helybeliek innen hordták a csiholáshoz szükséges kovakövet -- a régészeti szakirodalomban is ismert lelőhely. A fiatalabb g ...

2016-01-29

kulturális örökség


Az Alsó-Tisza-vidék falvaiban a mai napig élő foglalkozás a juhászat. A hajdan sokkal szebb időket is megélt, jól jövedelmező külterjes pusztai jószágtartás mára kihalófélben van vidékünkön. Az állat ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával