Doroszló, a nyugat-bácskai, zömében magyarok lakta, viseletéről ismert település éves közösségi eseményeinek sorában kiemelkedő szerepet tölt be a helyiek által szüretbálnak nevezett esemény. Minden o ...
A városi park Zenta központjában, a Városházával szemben található, a Főtéren.
A Főtér parkosításáról 1933 tavaszán tárgyalt a városi gazdasági bizottság. Az volt az elképzelésük, hogy a Városháza előtti utat kibővítik és az Eugén Szálló felé eső részen az újonnan kövezett sávon, egészen a gimnáziumig helyet hagynak a piacnak. A téren felállított Péter király szobor körüli részt pedig parkosítani és füvesíteni tervezték. A plébánia előtti kövezetlen részt kövezni szándékozták, és a piac egy részét ide helyezték volna.
A parkosítás megvalósítása az akkori pénzértéknek megfelelően 8000 dinárba került. A terveket a mérnöki hivatal és Viktor Gallé városi főkertész készítette. A városháza előtti kocsiutat, valamint a Nagyvendéglőtől az Adai utcáig terjedő gyalogpiaci bővíteni akarták. Előbbi szélességét 8 méterben, az utóbbiét pedig 14 méterben állapították meg. A Péter király szobor környékét a parkosítás mellett virágágyásokkal, kavicsozott ösvényekkel és keretsövényzettel tervezték.
Források szerint vita tárgyát képezte a főtéri fák kivágása, ugyanis a város utcáin kevés volt a fa és a parkosítás miatt újabb fakivágásra került volna sor. Mégis a parkosítás mellett döntöttek. 1933 márciusában a Főtér parkosításának előmunkáit a fák kivágásával megkezdték, majd a parkosítással is gyorsan elkészültek.
A parkban 2012-ben számos átalakítás történt, új szökőkúttal és nyári pavilonnal is bővült, melyet az Alltech vállalat ajándékozott a városnak a cég zentai jelenlétének 10. évfordulója alkalmából. A város főtéri parkját néhány ritka fafajta: ginkófa, több cserje, pl. tiszafa, mahónia, japánbirs, rózsa- és aranyfa díszíti.
A városi park Zenta szívében található és nem csupán egy közösségi tér, hanem a város történelmi, kulturális és természeti örökségének is része. A park története és kialakítása a város fejlődésének fontos momentumait tükrözi
A park kialakítása 1933 tavaszán kezdődött, Viktor Gallé városi főkertész tervei alapján. A tervek a Városháza előtti terület kibővítését, a piac kijelölését foglalták magukba, továbbá a Péter király szobor környékét virágágyásokkal, kavicsozott ösvényekkel és keretsövényzettel kívánták szebbé tenni. A parkosítás megvalósítása része volt a város fejlődési stratégiájának.
A parkban található ritka fafajták, mint a ginkófa, tiszafa, mahónia, japánbirs, rózsa- és aranyfa, különlegessé teszik a területet, és hozzájárulnak a város zöldövezeti karakteréhez.
Zenta Község önkormányzata
Fő tér 1.
Zenta, 024/813-574
Valkay Zoltán: Zenta építészete. Forum kiadó, Újvidék, 2002.
https://www.sentainfo.org/hu/o/18_Parkok/60_Városipark
Tari László helytörténész összefoglalója alapján
Doroszló, a nyugat-bácskai, zömében magyarok lakta, viseletéről ismert település éves közösségi eseményeinek sorában kiemelkedő szerepet tölt be a helyiek által szüretbálnak nevezett esemény. Minden o ...
A napsugaras oromzatok elterjedése vidékünkön szorosan kapcsolódott a fűrészelt deszka megjelenéséhez, a fűrésztelepek elterjedéséhez, amelyek a mai Vajdaság területén a XIX. század végén a nagyobb gő ...
A 15. század közepére a Balkán jelentős területei török ellenőrzés alá kerültek, így az Oszmán Birodalom közvetlenül is határos lett a Magyar Királysággal, amelyet a végvárrendszer védett a török betö ...