Egyházaskéri (verbicai) tavaszi fokhagyma

Települési érték

agrár- és élelmiszergazdaság

2018-09-06


Bemutatás:


A makói hagymatermesztés 1861-ben, a belső legelők felosztása után került át a kertekből a szántóföldekre, ami ugrásszerű termesztésnövekedést eredményezett. S miután a makói határ kicsinynek bizonyult, a termelők egyre nagyobb számban vették bérbe a szomszédos megyék, s így a Maros folyón túli, gőzekével felszántott területeket. A 19. század végére a trianoni békekötésig a makói hagymakörzet Csanád, Békés, Arad és Torontál vármegye területeit is magába foglalta. Torontálban a mai vajdasági Bánát északi részén, az Arankaköznek vagy Marosszögnek nevezett néprajzi kistájon, a Tisza-Maros-Aranka folyók háromszögében termelték a legtöbb vöröshagymát és fokhagymát a makói kertészek.

Egyházaskér az Arankaköz legkisebb települései közé tartozik. A tősgyökeres lakosságot a több mint kétszáz éve kitelepült szegedi dohánykertész és a makói hagymatermesztő családok alkotják azonban az első világháború után a dohánytermesztést egyre inkább kiszorította a fokhagymakertészet, amely mára a falu egyik legfőbb megélhetési forrásává és országos és nemzetközi szintű ismertetőjegyévé vált. 

A tavaszi fokhagyma termesztése gépesítés híján jelentős fizikai munkát igényel. Egy kalendáriumi év áttekintésénél a januári fokhagymatisztítás és gerezdekre bontás az első nagyobb munkatevékenység, amelyet a februári-márciusi „dugás/gyugás” duggatás követ. Azután a júniusi hagymaszedésig folyamatos kapálással vagy munkagépes ekekapázással telnek az egyházaskéri fokhagymatermesztők napjai. A betakarítást a tisztítás és a hagymafejek nagyságszerinti – a magnak való, az eladó és az apró – kategorizálása követi, augusztustól a tél beálltáig pedig az értékesítés többszintű feladati várnak a gazdákra: A viszontelőadók fogadása mellett, a marketingstratégiák fejlődésével egyre jelenvalóbbá vált az „apránkénti” postai küldeményként való értékesítés, a szövetkezeti mintához hasonló közösségbe tömörüléssel pedig az Egyházaskéri Tavaszi Fokhagyma Egyesület keretein belül a helyi termék levédése és kollektív értékesítése jelent reményteli lehetőséget a verbicaiaknak.  

Previous Next

Indoklás:


A verbicai tavaszi fokhagyma meghatározó jelentőségű a település múltbéli és jelenkori társadalmi–gazdasági életében. Jelentős önidentifikációs erővel bír az egyházaskériek körében, tartományi és országos, de magyarországi viszonylatban is ismert és piacképes, szűk kategóriájában egyedülálló vajdasági érték.    

Kapcsolat az értékhez:


Mezőgazdasági Termelők Egyesülete „Verbicai Tavaszi Fokhagyma”

Egyházaskér

Fehér Mária

+381 621299064

https://www.facebook.com/beliluk.vrbica

23329 Vrbica,

Maksim Gorkij 15.

Források listája:

Böngyik Á.–Bogdán J.–Fehér M.–Kónya S.–Mihók B.–Sári T.–Tűri L.–Huszár G. 1999. Verbica–Egyházaskér. Kiadja a Verbicai Helyi Közosség Tanácsa, Egyházaskér

Tóth Ferenc 2008. Makó néprajza. Makó monográfiája 3. Bába Kiadó, Szeged

2023-12-14

agrár- és élelmiszergazdaság | Zenta


A Dobák Cukrászat több mint 50 éves múltra tekint vissza. Két nemzedék óta, 1971-től él a köztudatban. Kovács Dobák György az, aki ezt a családi vállalkozást megteremtette. Később a fia, Kovács Dobák ...

2025-03-19

kulturális örökség | Hajdújárás


Gajda (született Szalma) Nóra 1969-ben született Szabadkán. Gyermekkorát Hajdújáráson és Palicson töltötte, ahol nagyszülei és szülei sok értéket adtak át neki. Gyermekkora óta jellemző rá a segítőkés ...

2019-12-05

épített környezet | Tornyos


Eredetileg csendőrlaktanyának épült 1905-ben. Még 1903-ban elhatározták, hogy laktanyát építenek a lovas csendőröknek, akik addig csak szükség esetén, ideiglenesen ruccantak ki a zentai laktanyájukból ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával