A napsugaras oromzatok elterjedése vidékünkön szorosan kapcsolódott a fűrészelt deszka megjelenéséhez, a fűrésztelepek elterjedéséhez, amelyek a mai Vajdaság területén a XIX. század végén a nagyobb gő ...
A kékcsőrű réce a huszadik század derekáig szép számban költött Észak-Bácska két nagy kiterjedésű szikes taván a Palicsi- és a Ludasi-tó mocsaras nádrengetegében. Ideális élőhelye volt még a bánáti Sóskopó is. Ezen a három területen költött a Kárpát-medence törzsállománya. A ritka vadásztrófeának számító ősi récefaj a negyvenes években az intenzív üldözés következtében gyakorlatilag kipusztult Vajdaság vizeiről. Ludason 1947-ben a Sóskopón 1962-ben költöttek utoljára. Azóta csak ritkán mutatkoznak egyes példányai a vonuló vadrécetömegekkel elvegyülve. 1982 és 1992 közötti időszakban mindössze öt alkalommal figyelték meg a Palicsi-tavon. A teljes elterjedési területén az úgynevezett veszélyeztetett fajok közé tartozik. Állománycsökkenésének oka a legtöbb területen az élőhelyek megsemmisítése, a vizek lecsapolása és költőhelyeinek víztározóként történő hasznosítása, valamint a preparátum részére történő illegális gyűjtés ás vadászat. 1984 és 1993 között szaporítási és visszatelepítési program indult a Kiskunsági Nemzeti park területén, de a beltenyészet genetikai problémái és a szikes tavak kiszáradása miatt a próbálkozás kudarcal végződött.
Javaslattevő: Hulló István, biológus
A Kárpát-medencében jelenleg nincs szaporodó állománya, de visszatelepítésére a Törökbecsei Sóskopó lehet az egyetlen megfelelő szikes tó.
A forrás nem érhető el.
A napsugaras oromzatok elterjedése vidékünkön szorosan kapcsolódott a fűrészelt deszka megjelenéséhez, a fűrésztelepek elterjedéséhez, amelyek a mai Vajdaság területén a XIX. század végén a nagyobb gő ...
Kosztolányi Dezső Szabadkán született 1885-ben. Mivel szülőháza már nem áll, a Svetozar Marković Gimnázium (valamikor Községi Főgymnasium) épületénél szoktunk emlékezni rá. Költőnk 1900-tól 1903-ig az ...
Kálmány Lajos 1875 és 1910 között 15 településen teljesített egyházi szolgálatot az 1920. június 4. előtt fennálló Csanádi egyházmegyében. Ez idő alatt Egyházaskéren járva ismerte meg Borbély Mihályt, ...