Úrnapja a pünkösd után következő második hét csütörtökjén tartott ünnep, az oltáriszentség ünnepe. Ilyenkor díszes körmenetben hordozták végig az egész településen az oltáriszentséget, melynek a néphi ...
Cindel Éva 1961-ben született Bajmokon. Egészségügyi főiskolát végzett Belgrádban, és huszonhat évig dolgozott védőnőként szülőfalujában. Mindig is gyerekek közelében szeretett volna dolgozni, így ezt a hivatást örömmel választotta.
Munkája során napi szinten egyeztetett a szabadkai központtal. Ellátogatott az újszülöttekhez, valamint bölcsődékben, óvodákban és iskolákban ellenőrizte az egészségügyi szabályok betartását. Emellett rendszeresen tartott előadásokat is. Kapcsolata a családokkal szoros volt, azonban az évek során a látogatások száma csökkent. Munkája egyik legnagyobb kihívása az orvostudomány változásainak elfogadtatása volt, például a szoptatási szokások terén.
A problémák kezelésében óvatos kommunikációra törekedett, hogy megőrizze a szülőkkel való jó kapcsolatot. Empátia, tudás és kommunikációs készség elengedhetetlen volt a munkájához. Mivel helyben élt, a családok jobban megbíztak benne. Gyakran megállították az utcán tanácsért, és voltak családok, akik először hozzá fordultak problémáikkal, még mielőtt orvoshoz mentek volna. Segített a rászorulóknak ruhák, élelmiszerek elosztásával, valamint a Caritas jótékonysági programjaiban is aktívan részt vett.
Nyugdíjba vonulása után is aktívan részt vesz a falu életében. Közösségi eseményeket szervez a Dózsa György Magyar Művelődési Központban, például kézműves foglalkozásokat, kulturális esteket és hagyományőrző rendezvényeket. Emellett segít a katolikus templom takarítási akcióiban és a templomi események szervezésében is. Soha nem gondolt arra, hogy elhagyja Bajmokot.
A védőnői pályát választóknak azt tanácsolja, hogy érezzék az elhivatottságot, legyenek emberközpontúak, empatikusak, és mindig törekedjenek a megértésre. Kezdőként kihívást jelenthet a családok bizalmának elnyerése, a különböző szociális helyzetek kezelése, valamint az egészségügyi irányelvek változásainak folyamatos követése és alkalmazása. Férjével él bajmoki otthonukban, két gyermekük és négy unokájuk van, akikkel rendszeresen találkoznak.
Cindel Éva több évtizedes védőnői munkájával és közösségi szerepvállalásával méltó a kulturális értéktárba való felvételre. Huszonhat évig szolgálta szülőfaluját, Bajmokot, ahol elhivatottságával és empátiájával nemcsak az egészségügyi ellátást segítette, hanem a családok bizalmát is elnyerte. Nyugdíjba vonulása után is aktív maradt: kulturális és hagyományőrző rendezvényeket szervez, valamint jótékonysági munkájával támogatja a rászorulókat. Egész életét a közösség szolgálatának szentelte, így munkássága jelentős értéket képvisel Bajmok számára.
Mojzes Antal: Bajmok. Szabadka: Grafoprodukt, 2002., 99 ̶ 106. old., 76 ̶ 82. old.
Mojzes Antal: Hogy unokáink is emlékezzenek. In: Hét Nap, LXV. évf. 28. szám, 2010.07.14.
Úrnapja a pünkösd után következő második hét csütörtökjén tartott ünnep, az oltáriszentség ünnepe. Ilyenkor díszes körmenetben hordozták végig az egész településen az oltáriszentséget, melynek a néphi ...
Viszontagságos életük volt a tornyosi harangoknak, ezért mindenképpen emléket kell állítanunk nekik. Az első harangok még a régi iskola udvarán, a Sarkon, az imaház mellett szolgáltak. A harangokat a ...
A citerák formai-szerkezeti kutatása közben (amelyet 2006 óta folyamatosan végzek) kirajzolódott egy a Közép-Bácskára jellemző citeraváltozat. A kutatás céljára kidolgozott feltáró adatlapokon mintegy ...