Keleti-délkeleti elterjedésű sólyomféle a Kárpát medencétól nyugatra már nem fordul elő. Mivel elsősorban a földön mozgó állatokkal él fő tápláléka az ürge volt. Mivel az űrgés legelőket feltörték az ...
A második Rábik-kereszt (Kispiaci szakrális kisemlékek VIII.)
Bemutatás:
A Kossuth Lajos utca 50-es számú ház kertjében, amely Dobó György tulajdona, áll a fakereszt, melyet Csonka Józsefné Rábik Julianna emeltetett. A férje az I. világháborúban hadifogságba esett. Julcsa néni – ahogy őt a kispiaciak hívták, – fogadalmat tett, hogy ha hazakerül a férje, akkor hálából keresztet emeltet Isten dicsőségére.
1938-ban férje szabadulásakor beváltotta a Teremtőjének tett ígéretét.
Magam is jól emlékszem a kereszten függő bádog korpuszra, a vörös töviskoronára, a piros vércseppekre Jézus arcán, a testén, a kezén, és a lábán.
A keresztet a kispiaci Egyházközség újíttatta fel 1982-ben.
A korpusz fémöntvényű.
A kereszten sajnálatos módon nincsen INRI tábla, sem pedig dedikáció.
Rábik kereszt a Kossuth utcában
Indoklás:
„Ne becsüljétek le soha a szeretetet, amely akkor a legnagyobb, ha a kereszten fejezi ki magát, és amely nélkül az emberi életnek sem gyökere, sem értelme nincsen” (II. János Pál pápa).
Magyarkanizsa község területén olyan településen, mint Kispiac, ahol a templom csupán 1945-ben épült fel, a keresztek voltak azok a helyek, ahol a járókelők vagy a munkába igyekvők megálltak egy-egy fohász erejéig.
Javaslattevő: Kovács Mária
Források listája:
Kovács Mária gyűjtéséből és adatközléséből (2020. január, Kispiac)
Pavković Savka 1921-ben született Horvátországban. Még kisgyermekként, hathetes korában szüleivel Csantavérre költözött. Itt egy nagyutcai házban laktak fél évig, ezután földet kaptak a csantavéri pus ...
A zentai Városháza a település egyik legrégebbi, leglátványosabb épülete, az összes itt élő polgár számára sokat jelent, és a város lelkét, múltját és jelenét szimbolizálja. Az épület 1912–1914 között ...
