Doroszló, a nyugat-bácskai, zömében magyarok lakta, viseletéről ismert település éves közösségi eseményeinek sorában kiemelkedő szerepet tölt be a helyiek által szüretbálnak nevezett esemény. Minden o ...
A Kossuth Lajos utca 50-es számú ház kertjében, amely Dobó György tulajdona, áll a fakereszt, melyet Csonka Józsefné Rábik Julianna emeltetett. A férje az I. világháborúban hadifogságba esett. Julcsa néni – ahogy őt a kispiaciak hívták, – fogadalmat tett, hogy ha hazakerül a férje, akkor hálából keresztet emeltet Isten dicsőségére.
1938-ban férje szabadulásakor beváltotta a Teremtőjének tett ígéretét.
Magam is jól emlékszem a kereszten függő bádog korpuszra, a vörös töviskoronára, a piros vércseppekre Jézus arcán, a testén, a kezén, és a lábán.
A keresztet a kispiaci Egyházközség újíttatta fel 1982-ben.
A korpusz fémöntvényű.
A kereszten sajnálatos módon nincsen INRI tábla, sem pedig dedikáció.
„Ne becsüljétek le soha a szeretetet, amely akkor a legnagyobb, ha a kereszten fejezi ki magát, és amely nélkül az emberi életnek sem gyökere, sem értelme nincsen” (II. János Pál pápa).
Magyarkanizsa község területén olyan településen, mint Kispiac, ahol a templom csupán 1945-ben épült fel, a keresztek voltak azok a helyek, ahol a járókelők vagy a munkába igyekvők megálltak egy-egy fohász erejéig.
Javaslattevő: Kovács Mária
Kovács Mária gyűjtéséből és adatközléséből (2020. január, Kispiac)
Doroszló, a nyugat-bácskai, zömében magyarok lakta, viseletéről ismert település éves közösségi eseményeinek sorában kiemelkedő szerepet tölt be a helyiek által szüretbálnak nevezett esemény. Minden o ...
Topolyán az Ifjúság utcában három egykori kovácsműhelyről tudunk. Ezek között volt az Egri testvérek bognár- és kovácsműhelye. Ezt a megosztott munkát az indokolta, hogy többek között ebben a műhelybe ...
„Ruha teszi az embert” – ennek a szólásnak az elmúlt századokban nagyon határozott jelentése volt. Részletesen kidolgozott szabályok írták elő, milyen ruhaanyagok, díszek, ékszerek viselése a nemes em ...