A magyar, így a bácskai magyar népéletnek is egyik legfontosabb – egyéni, családi és közösségi – eseménye az esküvő és a lakodalom: egy magyar család elindul az élet útján. A lakodalom körül a népszok ...
A második Rábik-kereszt (Kispiaci szakrális kisemlékek VIII.)
Bemutatás:
A Kossuth Lajos utca 50-es számú ház kertjében, amely Dobó György tulajdona, áll a fakereszt, melyet Csonka Józsefné Rábik Julianna emeltetett. A férje az I. világháborúban hadifogságba esett. Julcsa néni – ahogy őt a kispiaciak hívták, – fogadalmat tett, hogy ha hazakerül a férje, akkor hálából keresztet emeltet Isten dicsőségére.
1938-ban férje szabadulásakor beváltotta a Teremtőjének tett ígéretét.
Magam is jól emlékszem a kereszten függő bádog korpuszra, a vörös töviskoronára, a piros vércseppekre Jézus arcán, a testén, a kezén, és a lábán.
A keresztet a kispiaci Egyházközség újíttatta fel 1982-ben.
A korpusz fémöntvényű.
A kereszten sajnálatos módon nincsen INRI tábla, sem pedig dedikáció.
Rábik kereszt a Kossuth utcában
Indoklás:
„Ne becsüljétek le soha a szeretetet, amely akkor a legnagyobb, ha a kereszten fejezi ki magát, és amely nélkül az emberi életnek sem gyökere, sem értelme nincsen” (II. János Pál pápa).
Magyarkanizsa község területén olyan településen, mint Kispiac, ahol a templom csupán 1945-ben épült fel, a keresztek voltak azok a helyek, ahol a járókelők vagy a munkába igyekvők megálltak egy-egy fohász erejéig.
Javaslattevő: Kovács Mária
Források listája:
Kovács Mária gyűjtéséből és adatközléséből (2020. január, Kispiac)
A tornyosi Magyarok Nagyasszonya-templomot 1901. szeptember 9-én szentelték fel. A templom hossza 34,75 méter, szélessége 12,75 méter, magassága 47 méter, négytraverzes, ötszög záródású, neoromán stíl ...
Szilasi Mihály a múlt század hetvenes éveiben a Petőfi MME keretein belül többedmagával citerazenekart alakított, azzal a céllal, hogy e népi hangszert annak teljes mivoltában megőrizzék a feledés hom ...
