А Négyesfogat immáron több mint fél évszázados múlttal rendelkező, egyedi és igen sokrétű kulturális rendezvény a nyugat-bácskai magyar szórványban, pontosabban: Gombos, Doroszló, Kupuszina és Szilágy ...
Mezei Erzsébet képzőművész, grafikus, keramikus és pedagógus is egyben. Elmondása szerint, ha sorrendet kellene felállítani a felsoroltak között, akkor első helyen a tanítás állna. Amikor diplomált, neki az volt a legfontosabb, hogy az iskolában azt nyújthassa, amit a legjobban tud. 1971-ben kezdtett tanítani az iskolában (a Thurzó Lajos Általános Iskolában, ahonnan 37 év után vonult nyugdíjba – a szerző megjegyzése), és szinte minden energiáját és elképzelését a tanításba ölte. Az órákon nem csak festettek, hanem agyagoztak, nemezeltek, és különféle technikákat próbáltak és kísérleteztek ki. A különböző táborokban szerzett tapasztalatait megosztotta a diákjaival, és csodálatos munkák születtek. Ahhoz, hogy megvalósuljanak a diákok gondolatai és találkozzanak a pedagógus instrukciójával, rengeteget kellett mesélni és beszélgetni velük. Alapul egy-egy mese, vers vagy pusztán egy érzés szolgált. Fontos volt, hogy a gyerekek fejében szülessen meg a kép, hogy képekben gondolkozzanak, és utána azt lefessék, megrajzolják vagy megformázzák. Így lett mindenki munkája más és egyedi. Minden alkalmat kihasznált, hogy észrevétlenül elhintse bennük a hagyománytiszteletet, valamint a szép -és az értékek iránti igényt. A kezük nyomán és a lelkükön átszűrve olyan munkák születtek, amelyeket hazai és külföldi kiállításokon, pályázatokon is nagyra értékeltek. Számtalan díjjal és elismeréssel tértek haza a diákokkal. Nagyon szeretett az iskolában dolgozni, mert a thurzós gyerekek mindig nagyon ügyesek voltak, tehetségesek, szerették a képzőművészetet, hallgattak rá, és szerették azt a munkafolyamatot, ahogy dolgoztak. Nemcsak rajzoltak és festettek, hanem olyan kézműves dolgokat is készítettek, amelyeket más iskolákban nem. Ezért is volt különleges a Thurzó iskola. A jó együttműködés a diákokkal azon múlik, hogyan tudjuk felkelteni az érdeklődésüket egy bizonyos dolog iránt. Nagyon sokat kell beszélgetni a témáról, felkelteni az érdeklődésüket. Erzsike azért tartja ezt nagyon fontosnak, mert már fiatal korban megtanulják meglátni, megteremteni a szépet, és értékelni is azt. Ezáltal szebbé teszik az életét és azt a világot, amely körülveszi őket. Az öltözködésben, a magatartásban, a világhoz való viszonyulásban mindig a szépre kell törekedni. Ha ezt a fogékonyságot kialakítjuk gyerekkorban, akkor megmarad felnőtt korukra is. Pedagógusként ezt nagyon fontosnak tartotta.
Mezei Erzsébet munkáinak zömét a grafikák teszik ki. A grafika egy sokszorosító eljárás, amelynek során egy nyomóformáról, dúcról készítik a nyomatot, amelyből nemcsak egy, hanem több is készülhet, ellentétben a monotípiával, amelyből csak egy készül. Ezért is mondják, hogy egyedi nyomat. Többféle eljárással végezhetik, ilyen a hidegtű. A hidegtű mélynyomás, amely úgy készül, hogy fém -vagy alumínium lapra, rideg, edzett acéltűvel karcolnak, vagyis kivésik annak a képnek a tükörképét, amit elképzeltek. Ezeket a bemélyedésekbe dörgölik a nyomdafestéket, és finoman letörlik. Ami érintetlen volt a felületen, az tiszta marad, és nem hagy nyomot a papíron, az árkokban pedig megmarad a festék. Ezt speciális grafikai papírra, prés alatt kell lenyomtatni. Ez a technika tele van kihívással. Pontosságot, precizitást követel. Optimális feltételeket kell teremteni a munkához (festék- sűrűség, papírlap nyirkosság, tisztaság stb.), és meg kell tanulni a technikát, csak utána jöhet a gondolatiság. Csak így lesz jó a végeredmény. Erzsike műveli még a montázsgrafikát is, amelyben szintén korlátlan szabadsággal rendelkezik az alkotó. Ennek az a lényege, hogy különböző anyagokat rak össze, ezt vonja be nyomdafestékkel, és ezt nyomtatja le. Papírt, textilt, furnért használ, és ez a szabadság teszi egyedivé a munkáit. Általában a grafikák terén sorozatban gondolkodik, egyikből következik a másik. Az egyik inspirál a másik megalkotására. Címet nem ad a grafikáknak, meghagyja a lehetőséget a befogadónak, hogy kiváltson belőlük saját gondolatokat, érzéseket.
(Részlet a pályamunkából)
A javaslat a Hétköznapi hőseink – Írjunk történelmet! elnevezésű mintaprojekt keretében készült.
Készítette: Bozsóki Vivien
Felkészítő tanár: Pék Domonkos Ibolya
Thurzó Lajos Általános Iskola, Zenta
Mezei Erzsébet számos díjjal büszkélkedhet. 1996-ban TAKT díjat kapott, 1999-ben FORUM képzőművészeti-díjjal jutalmazták, 2009-ben elnyerte Zenta város Pro Urbe díját a képzőművészet területén kifejtett munkája elismeréseként, Magyar Életfa Díjat 2015-ben, Nagyapáti Kukac Péter képzőművészeti díjat is kiérdemelt, 2022-ben a Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozatnak Életút-díja lett az övé. A díjak számára azt jelentik, hogy másnak is fontos az, amit csinál, vagy értékeli, vagy tetszik neki a munkája. Jól esik egy-egy díj, mert mindig ösztönzőleg hat rá, és úgy van vele, hogy mások is elismerik, ha valamit jól csinált.
Ebből a dolgozatból is látszik, hogy Mezei Erzsébet egy fáradhatatlan művész itt a Délvidéken. Hírvivő és értékmentő munkája felbecsülhetetlen a jövő nemzedék számára.
Forrás nem érhető el.
А Négyesfogat immáron több mint fél évszázados múlttal rendelkező, egyedi és igen sokrétű kulturális rendezvény a nyugat-bácskai magyar szórványban, pontosabban: Gombos, Doroszló, Kupuszina és Szilágy ...
A játék, a munkával ellentétben, olyan időtöltés, melyet szórakozásképp végzünk, szabadon, külső kényszer nélkül. Pszichológiai és társadalmi szerepe igen nagy. Kialakulásuk és funkciójuk alapján megk ...
Templomunk nem régi épület, de ennek ellenére falunk örökségének tartjuk, mert a falu népe közös erővel és összefogással építette fel. 1970-ben, az akkori atya és polgármester kezdeményezte, hogy épül ...