Kálvária

Települési érték

épített környezet

2016-04-05


Bemutatás:


Topolya legrégibb építészeti emléke, a településtől nyugatra, a moravicai és a bajsai utak elágazásánál álló Kálvária Golgotai szoborcsoportja 1797-ben létesült Bakai Pál adományából. Magát a kálváriát 1878-ban stációkkal vették körül, majd 1898-ban Fazekas Lajos építész tervei alapján egy neogótikus stílusban épült kápolnát emeltek. A stációk képeit Jakabby festő készítette. Ezek az 1950-es években eltűntek. Valószínűleg a festmények bádogalapja miatt. A kálvária komplexumot többször felújították, legutóbb 2013–2014-ben.

A város óriási többségű római katolikus lakossága, erejéhez és a hitéhez való ragaszkodása, a lelkipásztorok szervezőképessége őrizte meg ezt a szakrális objektumot a város viharos történelme alatt olyannak, amilyen ma, a város gyöngyszemének. Ez az objektum a húsvéti ünnepek egyik fontos és kiemelkedő találkozó helye a topolyai emberek számára.

Previous Next

Indoklás:


Az egykori kamarai birtokfalu, később mezőváros (1806–1870), majd nagyközség, illetve járásközpont újkori történelme alatt több olyan építészeti emléket hoztak létre a település lakosai, amelyek időközben megsemmisültek, de néhányat sikerült megmenteni. Ezek az objektumok ma már Topolya jelképeivé váltak, és talán most már jobban is vigyáznak rájuk.

Források listája:

Cservenák Pál – Nagy Tibor: A topolyai szobrok és emléktáblák. Múltjuk és jelenük. Topolyai füzetek, 2002/2.

2023-10-19

kulturális örökség | Ada


A betlehemezés a leginkább elterjedt és legnépszerűbb dramatikus énekes népszokásunk, melynek gyökerei a középkorig nyúlnak vissza. Tájegységek szerint pedig négy nagy típusba sorolhatjuk betlehemes j ...

2016-03-24

kulturális örökség


1684-ben XI. Ince pápa kezdeményezésére a Habsburg Birodalom, Lengyelország és a Velencei Köztársaság létrehozta a Szent Ligát, amelyhez 1686-ban csatlakozott Oroszország, Bajorország, a szász, illetv ...

2019-01-23

természeti környezet | Zenta


Zenta határában a legrégebben parkosított terület, a várostól kb. 3-4 km-re, északra lévő ún. Keresztes vagy Keresztes-erdő területe, amely a Tisza szabályozása előtt (1850) annak ártere volt, ahol tö ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával