Kálvária

Települési érték

épített környezet

2016-04-05


Bemutatás:


Topolya legrégibb építészeti emléke, a településtől nyugatra, a moravicai és a bajsai utak elágazásánál álló Kálvária Golgotai szoborcsoportja 1797-ben létesült Bakai Pál adományából. Magát a kálváriát 1878-ban stációkkal vették körül, majd 1898-ban Fazekas Lajos építész tervei alapján egy neogótikus stílusban épült kápolnát emeltek. A stációk képeit Jakabby festő készítette. Ezek az 1950-es években eltűntek. Valószínűleg a festmények bádogalapja miatt. A kálvária komplexumot többször felújították, legutóbb 2013–2014-ben.

A város óriási többségű római katolikus lakossága, erejéhez és a hitéhez való ragaszkodása, a lelkipásztorok szervezőképessége őrizte meg ezt a szakrális objektumot a város viharos történelme alatt olyannak, amilyen ma, a város gyöngyszemének. Ez az objektum a húsvéti ünnepek egyik fontos és kiemelkedő találkozó helye a topolyai emberek számára.

Previous Next

Indoklás:


Az egykori kamarai birtokfalu, később mezőváros (1806–1870), majd nagyközség, illetve járásközpont újkori történelme alatt több olyan építészeti emléket hoztak létre a település lakosai, amelyek időközben megsemmisültek, de néhányat sikerült megmenteni. Ezek az objektumok ma már Topolya jelképeivé váltak, és talán most már jobban is vigyáznak rájuk.

Források listája:

Cservenák Pál – Nagy Tibor: A topolyai szobrok és emléktáblák. Múltjuk és jelenük. Topolyai füzetek, 2002/2.

2016-01-22

kulturális örökség


Kosztolányi Dezső Szabadkán született 1885-ben. Mivel szülőháza már nem áll, a Svetozar Marković Gimnázium (valamikor Községi Főgymnasium) épületénél szoktunk emlékezni rá. Költőnk 1900-tól 1903-ig az ...

2016-02-01

kulturális örökség


Népi tánckincsünk legarchaikusabb fajtáját képezik a tavaszi termékenységi rítusokhoz kötődő, főleg a böjti időszak és a mulatság nélküli ünnepnapok lánykörtáncai (karikázók). A karikázók csoportjába ...

2016-01-29

kulturális örökség


A magyar népi vallásosság mindmáig legnagyobb kutatójának, Bálint Sándornak a véleménye szerint Illés próféta kultusza Árpád-kori szakrális népéletünk öröksége. Nyomai szórványosan mindmáig fellelhető ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával