Kálvária

Települési érték

épített környezet

2016-04-05


Bemutatás:


Topolya legrégibb építészeti emléke, a településtől nyugatra, a moravicai és a bajsai utak elágazásánál álló Kálvária Golgotai szoborcsoportja 1797-ben létesült Bakai Pál adományából. Magát a kálváriát 1878-ban stációkkal vették körül, majd 1898-ban Fazekas Lajos építész tervei alapján egy neogótikus stílusban épült kápolnát emeltek. A stációk képeit Jakabby festő készítette. Ezek az 1950-es években eltűntek. Valószínűleg a festmények bádogalapja miatt. A kálvária komplexumot többször felújították, legutóbb 2013–2014-ben.

A város óriási többségű római katolikus lakossága, erejéhez és a hitéhez való ragaszkodása, a lelkipásztorok szervezőképessége őrizte meg ezt a szakrális objektumot a város viharos történelme alatt olyannak, amilyen ma, a város gyöngyszemének. Ez az objektum a húsvéti ünnepek egyik fontos és kiemelkedő találkozó helye a topolyai emberek számára.

Previous Next

Indoklás:


Az egykori kamarai birtokfalu, később mezőváros (1806–1870), majd nagyközség, illetve járásközpont újkori történelme alatt több olyan építészeti emléket hoztak létre a település lakosai, amelyek időközben megsemmisültek, de néhányat sikerült megmenteni. Ezek az objektumok ma már Topolya jelképeivé váltak, és talán most már jobban is vigyáznak rájuk.

Források listája:

Cservenák Pál – Nagy Tibor: A topolyai szobrok és emléktáblák. Múltjuk és jelenük. Topolyai füzetek, 2002/2.

2016-02-01

épített környezet


A Bácsi vár a Délvidék (mai Vajdaság) legnagyobb jelentőségű középkori várromja. A Bácsi várat 1948-ban nyilvánították műemlékké, majd 1990-ben kiemelt jelentőségű műemlékké. A péterváradi székhelyű T ...

2016-03-09

kulturális örökség


A zentai csata (1697. szeptember 11.) a törökellenes felszabadító háború egyik legjelentősebb és legvéresebb csatája volt, amelyben a szövetséges keresztény sereg Savoyai Jenő herceg vezetésével győze ...

2016-04-04

épített környezet


„A magyar történelem második nevezetes és egyben csodálatos álma Oroszlámoson történt meg. Az elsőt Emese, minden magyarok ősanyja álmodta, ezt a másodikat Csanád, István király hűséges vitéze." (Bor ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával