A Ferenc József Öntöző és Hajózó Csatorna megépítése Türr István nevéhez fűződik. E műszaki létesítmény 1872–75 között jött létre Kissztapár és Újvidék között 68 km hosszúságban. Elsődleges célja a sz ...
Kálvária
Bemutatás:
Topolya legrégibb építészeti emléke, a településtől nyugatra, a moravicai és a bajsai utak elágazásánál álló Kálvária Golgotai szoborcsoportja 1797-ben létesült Bakai Pál adományából. Magát a kálváriát 1878-ban stációkkal vették körül, majd 1898-ban Fazekas Lajos építész tervei alapján egy neogótikus stílusban épült kápolnát emeltek. A stációk képeit Jakabby festő készítette. Ezek az 1950-es években eltűntek. Valószínűleg a festmények bádogalapja miatt. A kálvária komplexumot többször felújították, legutóbb 2013–2014-ben.
A város óriási többségű római katolikus lakossága, erejéhez és a hitéhez való ragaszkodása, a lelkipásztorok szervezőképessége őrizte meg ezt a szakrális objektumot a város viharos történelme alatt olyannak, amilyen ma, a város gyöngyszemének. Ez az objektum a húsvéti ünnepek egyik fontos és kiemelkedő találkozó helye a topolyai emberek számára.
Indoklás:
Az egykori kamarai birtokfalu, később mezőváros (1806–1870), majd nagyközség, illetve járásközpont újkori történelme alatt több olyan építészeti emléket hoztak létre a település lakosai, amelyek időközben megsemmisültek, de néhányat sikerült megmenteni. Ezek az objektumok ma már Topolya jelképeivé váltak, és talán most már jobban is vigyáznak rájuk.
Források listája:
Cservenák Pál – Nagy Tibor: A topolyai szobrok és emléktáblák. Múltjuk és jelenük. Topolyai füzetek, 2002/2.
A késői barokk stílusú emeletes kastélyt Kray Pál báró építtette a templom mellett. A család levelezéséből tudjuk, hogy az alapkövet 1800. október 4-én tették le és 1802/3 telén már bebútorozták és la ...
A Bácsi vár a Délvidék (mai Vajdaság) legnagyobb jelentőségű középkori várromja. A Bácsi várat 1948-ban nyilvánították műemlékké, majd 1990-ben kiemelt jelentőségű műemlékké. A péterváradi székhelyű T ...
