A doroszlói népviselet a fiatalabb magyar népviseletek közé tartozik. A falu török utáni újratelepítése az 1752. évben kezdődött meg dunántúli magyarokkal. Legtöbbjük Tolna megyéből érkezett, de jötte ...
Kálvária
Bemutatás:
Topolya legrégibb építészeti emléke, a településtől nyugatra, a moravicai és a bajsai utak elágazásánál álló Kálvária Golgotai szoborcsoportja 1797-ben létesült Bakai Pál adományából. Magát a kálváriát 1878-ban stációkkal vették körül, majd 1898-ban Fazekas Lajos építész tervei alapján egy neogótikus stílusban épült kápolnát emeltek. A stációk képeit Jakabby festő készítette. Ezek az 1950-es években eltűntek. Valószínűleg a festmények bádogalapja miatt. A kálvária komplexumot többször felújították, legutóbb 2013–2014-ben.
A város óriási többségű római katolikus lakossága, erejéhez és a hitéhez való ragaszkodása, a lelkipásztorok szervezőképessége őrizte meg ezt a szakrális objektumot a város viharos történelme alatt olyannak, amilyen ma, a város gyöngyszemének. Ez az objektum a húsvéti ünnepek egyik fontos és kiemelkedő találkozó helye a topolyai emberek számára.
Indoklás:
Az egykori kamarai birtokfalu, később mezőváros (1806–1870), majd nagyközség, illetve járásközpont újkori történelme alatt több olyan építészeti emléket hoztak létre a település lakosai, amelyek időközben megsemmisültek, de néhányat sikerült megmenteni. Ezek az objektumok ma már Topolya jelképeivé váltak, és talán most már jobban is vigyáznak rájuk.
Források listája:
Cservenák Pál – Nagy Tibor: A topolyai szobrok és emléktáblák. Múltjuk és jelenük. Topolyai füzetek, 2002/2.
„Megvár majd ugyanúgy a lösz, Hidd el, itt lesz, ha megint hazajössz.” (Sziveri János: Hazatérés-idő) A Telecskai-dombok, más néven a Bácskai-löszhátság Bácska kellős közepén, északkelet−dé ...
A popikázás csapatjáték, kell hozzá a fából készült ún. blána, amelynek szélessége és vastagsága 20 cm, hosszúsága pedig 1,20 cm. Az elején 10 mm-es vágás található, és ferdén ki van pucolva, oda felá ...
