Vetővirág (Strembergia colchiciflora)

Vajdasági értéktár–Külhoni nemzetrész értéktár érték

természeti környezet

2025-03-28

Bemutatás:

Az őszi, kifakult füves puszták talán legdiszesebb növénye a vetővirág (Sternbergia colchiciflora) W. et K. 1803. Jégkorszak utáni löszpuszta maradványfajnak tekinthető ezért páratlan természeti értéket képvisel. Természetvédelmi szompontból a fokozottan védett fajok közé tartozik.

Bár első pillantásra inkább kikericsre emlékeztet, az amarillisz félék családjába tarozik, közeli rokona a hóvirágnak. Régies neve "kikericsvirágú sárika" volt. Hagymái 20-25 cm mélyen találhatók, leinkább a lugos meszes talajt kedveli. A rikító élénksárga, szárnélküli virágok, a száraz fú között törnek a felszinre, általában csapatosan fordul elő. A megporzás gyakran még a föld alatt megtörténik, amikor száraz az ősz nem is bújik elő, ilyenkor egyedi módon a föld alatt virágzik. Nevének magyarázata, hogy az őszi esők után szeptember-októberben (az őszi gabonák vetésének idején) nyilik. Husszú spirálisan csavarodott levelei csak tavasszal jelennek meg, a 4-6 cm szárral együtt melyen gömbös-tojásded alaku termés fejlődik. A beért magvakat hangyák terjesztik.

Javaslattevő: Hulló István, biológus

Indoklás:

Vajdaságban csak szórványosan van jelen. E ritka növény alföldi termőhelyei gyakorlatilag teljesen megszüntek, fennmaradt populációit ma a hegylábi áthalmozott löszön találjuk mint például a Fruška Gora (Tarcal hegység) lankáin. Ezért oly fontosabbak a Bánáti (Csóka környéke) termőhelyek melyek az Kárpát-medencét tekintve kiemelt jelentőségűek.