A bácskossuthfalvi Kossuth-szobrot 1896. augusztus 20-án állították fel a falu központjában, az útkereszteződés mellett egy magas talapzatra. Világviszonylatban időrendben ez a hetedik Kossuth-szobor. ...
A törökfalui Kenyérszentelő ünnepség, falunk legjelentősebb rendezvénye, ami minden évben július hónap utolsó vasárnapján kerül megszervezésre. Először is 1993-tól a helybeliek összefogtak, kenyeret sütöttek, amit az ünnepi szentmisén megszenteltek, és a falu központjában kis ünnepséget tartottak. 2001-ben az újonnan alakult helyi „Százszorszép Művelődési Egyesület” átvette ennek a szép hagyománynak a megszervezését, amit szintén a falu népével közösen valósított meg. Napjainkban szintúgy, de most már összefogásban a törökfalui Művelődési Egyesület, a Helyi Közösség, a helyi Cseh Károly Általános Iskola, a Junitisz Ifjúsági Szervezet, valamint a falu apraja-nagyja segítségével szerveződik meg. Előző héten már nagy a készülődés, mivel a búzakalászból készült koronát mindig saját kezűleg készítik. Eddig az ügyes kezű asszonykórus tagok, az utóbbi években pedig már a helyi iskolás fiataljainknak adták át, ők azok, akik ezt a búzakoronát és a kalászkákat elkészítik, aminek azután szerepe van a vasárnapi Kenyérszentelőn. A rendezvény a templom melletti szabadtéri színpadnál kezdődik, amit előzőleg méltó módon hagyományosan feldíszítenek. A színpad melletti téren gyülekeznek a kézművesek, akik szebbnél szebb portékáikat hozzák el ide bemutatni. Ez a nap egy közös családi és baráti program is egyaránt, mert ezen a napon hagyományos Kakaspörkölt főzőverseny is zajlik. A környező településekről érkeznek a vendégek lovas kocsikkal, majd a helybéli fogatosok is ünnepi díszbe öltöztetik fogataikat-lovaikat és így várják, hogy a díszes menet részesei lehessenek. A szomszédos falvakból népviseletbe öltözött csoportok érkeznek, akiket hűsítővel fogadnak a helyiek, majd lassan készülődnek a fogatos felvonulásra, ahol a nemzeti szalaggal átkötött Új Kenyér, és a Búzakorona vezeti a menetoszlopot, amit népviseletbe öltözött lányok visznek a kocsin. A lovas utcai körmenetet az ünnepi Kenyérszentelési szentmise követi, amit a Szent Gellért templomban mutatnak be a helyi és vendég plébánosok. Itt megszentelvén az újkenyeret, a kenyérfalatkákat és a búzakalászokat, ami a mise végén szétosztásra kerül. A templomból átvonul a vendégség a szabadtéri színpadhoz, ahol a helyi és a vendégek művelődési egyesületei bemutatják a maguk hagyománya általi kultúrműsorukat. Ezzel színesítvén a programot. A nap végét utcabál zárja, ami hajnalig tartó mulatság, ahol jól érezheti magát minden jóakaratú ember.
A Kenyérszentelő ünnepség fontos a falunkban, mivel ez hálaadás a termésért és a mindennapi kenyérért, valamint jelentős a közösségmegtartó ereje! Összekovácsolja a helybelieket már az előkészületektől fogva, ahol a falu apraja-nagyja segédkezik. Maga az ünnepség összehozza a környékbeli és határon túli közösségeket, ahol egymás kultúráját, munkásságát megismerhetjük. Itt barátságok kötődnek, amit azután óvunk és ápolunk a jövőben.
www.vmsz.org.rs/hirek/.../kenyerszentelo-unnepseget-tartottak-torokfalu...
www.vmsz.org.rs/hirek/.../kenyerszentelo-unnepseget-tartottak-torokfalu...
www.vmsz.org.rs/hirek/.../kenyerszentelo-unnepseget-tartottak-torokfalu...
www.vmsz.org.rs/hirek/.../kenyerszentelo-unnepseget-tartottak-torokfalu...
A bácskossuthfalvi Kossuth-szobrot 1896. augusztus 20-án állították fel a falu központjában, az útkereszteződés mellett egy magas talapzatra. Világviszonylatban időrendben ez a hetedik Kossuth-szobor. ...
Topolya legimpozánsabb épülete, a Sarlós Boldogasszonyról elnevezett római katolikus templom 1906 óta áll a hívek szolgálatában. A templom ugyanazon a dombon helyezkedik el, amelyen a XVIII. század ...
Takács Gáspár 1876. január 1-jén született Szabadkán. Kalocsán fejezte be a gimnáziumot, ahol 1900-ban pappá szentelték. 1907-ben adminisztrátor, ezzel együtt ludasi plébános lett. Csantavérre 1917 fe ...