Zenta határában a legrégebben parkosított terület, a várostól kb. 3-4 km-re, északra lévő ún. Keresztes vagy Keresztes-erdő területe, amely a Tisza szabályozása előtt (1850) annak ártere volt, ahol tö ...
Az első Gyöngyösbokrétát 1936. június 14-én tartották meg a gombosi Gazdakör szervezésében az aratóünnepség és a gazdanap részeként. Doroszló, Kupuszina és Szilágyi néptánccsoportjai szebbnél szebb koreográfiákat mutattak be a mai gombosi labdarúgópályán. Ekkor a helybeli tánccsoportot öt pár alkotta. Azzal, hogy 1936 nyarán a néptánckedvelők találkoztak egymással, új fejezet nyílt meg a település művelődési életében. Mára Vajdaság legrangosabb népművészeti fesztiváljává nőtte ki magát, a néptáncosok és a népzenészek éves találkozója lett a Gyöngyösbokréta. A Gyöngyösbokréta meghatározó személyisége Dobsay András, aki kiemelkedő táncos egyéniség volt. Ő volt az, aki a két világháború között a Délvidéken elsőként kezdeményezte a Gyöngyösbokréta mozgalomhoz való csatlakozást.
Dobsay munkájának és koreográfusi törekvéseinek köszönhető, hogy a gombosi néptánc már a két világháború között színpadra kerülhetett. Évtizedeken át, egészen az 1970-es évek végéig tanította a gombosi gyermekeket táncolni. A Gyöngyösbokréta hagyományát ápolva tanította az általa megalkotott színpadi koreográfiákat. A hagyományos tánctípusok mellé újakat vezetett be, amelyek olykor egészen humorosan hatnak, ilyen például a Béka tánc. A Gyöngyösbokréta közösségformáló szerepe nagy hatással volt Gombosra. A Gyöngyösbokréta öröksége máig meghatározó a település életében. Az akkori szervezők talán nem is gondolták, hogy kezdeményezésük a mai napig fennmarad és jelenlegi állapotára növi ki magát. Ma Vajdaság legmagasabb Népművészeti Fesztiválja és néptánc és a népzene éves talákozója, de továbbra is a miénk.
Javaslattevő: Cs. Tóth Gabriella, Szerkesztő: Tompa-Horváth Iringó
http://gombos-bogoja.com/2016/09/23/gyongyosbokreta/
Zenta határában a legrégebben parkosított terület, a várostól kb. 3-4 km-re, északra lévő ún. Keresztes vagy Keresztes-erdő területe, amely a Tisza szabályozása előtt (1850) annak ártere volt, ahol tö ...
Az Óbecsei Járás című hetilap a II. világháború idején, heti rendszerességgel jelent meg településünkön. Óbecse nem rendelkezett régi nyomdászati múlttal. Az első hivatalos, bár rövid élettartalmú lap ...
A gyógyvízforrást 1923-ban fedeztékfel és 2000-ig rövidebb-hosszabb megszakításokkal Szent György néven palackozták és forgalmazták, főleg Vajdaságban, de külföldön is, elsősorban Európában. A gyógyví ...