Gombos és a Gyöngyösbokréta

Települési érték

kulturális örökség

2021-08-06


Bemutatás:


Az első Gyöngyösbokrétát 1936. június 14-én tartották meg a gombosi Gazdakör szervezésében az aratóünnepség és a gazdanap részeként. Doroszló, Kupuszina és Szilágyi néptánccsoportjai szebbnél szebb koreográfiákat mutattak be a mai gombosi labdarúgópályán. Ekkor a helybeli tánccsoportot öt pár alkotta. Azzal, hogy 1936 nyarán a néptánckedvelők találkoztak egymással, új fejezet nyílt meg a település művelődési életében. Mára Vajdaság legrangosabb népművészeti fesztiváljává nőtte ki magát, a néptáncosok és a népzenészek éves találkozója lett a Gyöngyösbokréta. A Gyöngyösbokréta meghatározó személyisége Dobsay András, aki kiemelkedő táncos egyéniség volt. Ő volt az, aki a két világháború között a Délvidéken elsőként kezdeményezte a Gyöngyösbokréta mozgalomhoz való csatlakozást. 

 

Previous Next

Indoklás:


Dobsay munkájának és koreográfusi törekvéseinek köszönhető, hogy a gombosi néptánc már a két világháború között színpadra kerülhetett. Évtizedeken át, egészen az 1970-es évek végéig tanította a gombosi gyermekeket táncolni. A Gyöngyösbokréta hagyományát ápolva tanította az általa megalkotott színpadi koreográfiákat. A hagyományos tánctípusok mellé újakat vezetett be, amelyek olykor egészen humorosan hatnak, ilyen például a Béka tánc. A Gyöngyösbokréta közösségformáló szerepe nagy hatással volt Gombosra. A Gyöngyösbokréta öröksége máig meghatározó a település életében. Az akkori szervezők talán nem is gondolták, hogy kezdeményezésük a mai napig fennmarad és jelenlegi állapotára növi ki magát. Ma Vajdaság legmagasabb Népművészeti Fesztiválja és néptánc és a népzene éves talákozója, de továbbra is a miénk.

Javaslattevő: Cs. Tóth Gabriella, Szerkesztő: Tompa-Horváth Iringó

 

Források listája:

http://gombos-bogoja.com/2016/09/23/gyongyosbokreta/

Kapcsolattartó személy:

Név: Sörfőző Katinka
Telefonszám: +38125875628, +381640554376
Email: mmearanyjanos@yahoo.com

2016-01-22

természeti környezet


A földikutyák az alföldi füves puszták jellegzetes lakói. Szerbiában, Észak-Bácskában a Szabadka–Horgosi-homokpuszta néhány pontján fordul elő bizonyítottan. A delibláti és a tarcali (Fruška Gora) áll ...

2016-03-17

kulturális örökség


Az 1848–49-es szabadságharc első győztes csatáját Pákozd és Sukoró között vívta a magyar sereg Jelačić bán csapatai ellen 1848. szeptember 29-én, s történetesen 1849. július 14-én, az utolsónál is Jel ...

2016-01-22

kulturális örökség


A karácsonyhoz kapcsolódó Európa-szerte elterjedt hit szerint az angyalok karácsonykor meglátogatják az ünneplőket. Ebből fakadóan az angyalábrázolás a 19. században a karácsonyok része lett, és össze ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával