Pavković Savka 1921-ben született Horvátországban. Még kisgyermekként, hathetes korában szüleivel Csantavérre költözött. Itt egy nagyutcai házban laktak fél évig, ezután földet kaptak a csantavéri pus ...
Az első Gyöngyösbokrétát 1936. június 14-én tartották meg a gombosi Gazdakör szervezésében az aratóünnepség és a gazdanap részeként. Doroszló, Kupuszina és Szilágyi néptánccsoportjai szebbnél szebb koreográfiákat mutattak be a mai gombosi labdarúgópályán. Ekkor a helybeli tánccsoportot öt pár alkotta. Azzal, hogy 1936 nyarán a néptánckedvelők találkoztak egymással, új fejezet nyílt meg a település művelődési életében. Mára Vajdaság legrangosabb népművészeti fesztiváljává nőtte ki magát, a néptáncosok és a népzenészek éves találkozója lett a Gyöngyösbokréta. A Gyöngyösbokréta meghatározó személyisége Dobsay András, aki kiemelkedő táncos egyéniség volt. Ő volt az, aki a két világháború között a Délvidéken elsőként kezdeményezte a Gyöngyösbokréta mozgalomhoz való csatlakozást.
Dobsay munkájának és koreográfusi törekvéseinek köszönhető, hogy a gombosi néptánc már a két világháború között színpadra kerülhetett. Évtizedeken át, egészen az 1970-es évek végéig tanította a gombosi gyermekeket táncolni. A Gyöngyösbokréta hagyományát ápolva tanította az általa megalkotott színpadi koreográfiákat. A hagyományos tánctípusok mellé újakat vezetett be, amelyek olykor egészen humorosan hatnak, ilyen például a Béka tánc. A Gyöngyösbokréta közösségformáló szerepe nagy hatással volt Gombosra. A Gyöngyösbokréta öröksége máig meghatározó a település életében. Az akkori szervezők talán nem is gondolták, hogy kezdeményezésük a mai napig fennmarad és jelenlegi állapotára növi ki magát. Ma Vajdaság legmagasabb Népművészeti Fesztiválja és néptánc és a népzene éves talákozója, de továbbra is a miénk.
Javaslattevő: Cs. Tóth Gabriella, Szerkesztő: Tompa-Horváth Iringó
http://gombos-bogoja.com/2016/09/23/gyongyosbokreta/
Pavković Savka 1921-ben született Horvátországban. Még kisgyermekként, hathetes korában szüleivel Csantavérre költözött. Itt egy nagyutcai házban laktak fél évig, ezután földet kaptak a csantavéri pus ...
„A libatoll üreges részéből levágunk 7-8 cm darabot. Ez a puskacső. Keményfa ágából tolót készítünk. Ennek hosszabbnak kell lennie a libatollcsőtől és könnyen járni a csőben. Működési elve hasonló a b ...
1868-ban a Nagyvárad–Szeged–Szabadka–Eszék–Fiume vasútvonal itt érte el a Dunát. Közel fél évszázadig a 63 m hosszú és 9 m széles gőzkomp vitte át a szerelvényeket a folyón. A mozdony mindkét oldalon ...