Lele József citerás, a Népművészet Mestere, a muzslyai citerazenekar vezetője, aki évtizedek óta aktívan ápolja és továbbadja a vajdasági citerázás hagyományát. 1945-ben született Magyarcsernyén, a ...
Az első Gyöngyösbokrétát 1936. június 14-én tartották meg a gombosi Gazdakör szervezésében az aratóünnepség és a gazdanap részeként. Doroszló, Kupuszina és Szilágyi néptánccsoportjai szebbnél szebb koreográfiákat mutattak be a mai gombosi labdarúgópályán. Ekkor a helybeli tánccsoportot öt pár alkotta. Azzal, hogy 1936 nyarán a néptánckedvelők találkoztak egymással, új fejezet nyílt meg a település művelődési életében. Mára Vajdaság legrangosabb népművészeti fesztiváljává nőtte ki magát, a néptáncosok és a népzenészek éves találkozója lett a Gyöngyösbokréta. A Gyöngyösbokréta meghatározó személyisége Dobsay András, aki kiemelkedő táncos egyéniség volt. Ő volt az, aki a két világháború között a Délvidéken elsőként kezdeményezte a Gyöngyösbokréta mozgalomhoz való csatlakozást.
Dobsay munkájának és koreográfusi törekvéseinek köszönhető, hogy a gombosi néptánc már a két világháború között színpadra kerülhetett. Évtizedeken át, egészen az 1970-es évek végéig tanította a gombosi gyermekeket táncolni. A Gyöngyösbokréta hagyományát ápolva tanította az általa megalkotott színpadi koreográfiákat. A hagyományos tánctípusok mellé újakat vezetett be, amelyek olykor egészen humorosan hatnak, ilyen például a Béka tánc. A Gyöngyösbokréta közösségformáló szerepe nagy hatással volt Gombosra. A Gyöngyösbokréta öröksége máig meghatározó a település életében. Az akkori szervezők talán nem is gondolták, hogy kezdeményezésük a mai napig fennmarad és jelenlegi állapotára növi ki magát. Ma Vajdaság legmagasabb Népművészeti Fesztiválja és néptánc és a népzene éves talákozója, de továbbra is a miénk.
Javaslattevő: Cs. Tóth Gabriella, Szerkesztő: Tompa-Horváth Iringó
http://gombos-bogoja.com/2016/09/23/gyongyosbokreta/
Lele József citerás, a Népművészet Mestere, a muzslyai citerazenekar vezetője, aki évtizedek óta aktívan ápolja és továbbadja a vajdasági citerázás hagyományát. 1945-ben született Magyarcsernyén, a ...
A kecskealakoskodás elterjedt szokás volt a magyar hagyományban, elsősorban farsangkor, fonókban, lakodalomban, ritkábban a karácsonyi időszakban került rá sor. A református lakosságú Torontálvásárhel ...
Egyházaskér napjainkban 2800–3000 hektárnyi vadászatra alkalmas földterülettel rendelkezik. A helyi vélekedés szerint gazdag vadállományát Erdély és a Kárpátok közelségének köszönheti. Fürj, fácán, af ...