Menyasszonypörkölés Udvarszálláson


Bemutatás:


Udvarszállás – Dobričevo – valamikor tiszta magyar falu volt a Vajdaság keleti szélén, félúton Versec és Fehértemplom (Bela Crkva) között.  A falun átfolyik a Karas folyó, amely Romániából érkezik és Palánkánál torkollik a Dunába.

Udvarszállás 200 lakosával nyelvszigetet képez az idegen nyelvű települések között: keleten a román országhatár, délen Csehfalva, nyugaton a szerb Subotica, régen Krassószombat, északon Straža, régen Temesőr, s amelyről sokáig azt hitték, Damjanics János, aradi vértanú innen származik.

Krassó-Szörény megye alsó részén, az akkori oláh bánsági határőrvidék területére I. Ferenc (1792-1835) nagyobb számban telepített ausztriai németeket és cseheket. Jám községet és a hozzá tartozó birtokokat gróf Bissingen Nippenburg Ernő, württembergi ősnemes család tagja kapta hitbizomány címén. Jámi birtokán, a Karas folyó bal partján elterülő szántóföldeken 1833-ban Udvarszállás néven helységet alapított, pontosabban tanyákat hozott létre.

A menyasszony-pörkölés a jóléti társadalomnak köszönhetően megérte az ezredfordulót. A hajnaltűz gyújtása, vagy ahogyan errefelé hívják, a „menyasszony-pörkölés” Udvarszálláson még divatban van. A gond csupán az, hogy mind ritkábban kerül sor lakodalomra. Esküvőt még igen-igen tartanak, de lakodalom utoljára 2002-ben volt „olyan igazi"- mondogatják. Több okból is kifolyólag kerülik a hagyományos lakodalom megtartását. Vagy az anyagi háttér nem teszi lehetővé, vagy azért mert vegyes házasság jött létre.

A szokást feltehetően származási helyükről, Palócföldről hozhatták magukkal. A 18.  század második felében a nógrádi palóc migráció célpontja Csongrád és Csanád megyére esett. A 19. század első felében pedig Arad megyére és a Bánságra is kiterjedt.

Az udvarszállási gyerekek „markoláb"-ismerete éppúgy hozzátartozik a gyermekkorukhoz, mint például másutt az ördöggel való ijesztgetés.

A menyasszonypörkölés pirkadatkor, hajnalban veszi kezdetét. Mielőtt az utcán tüzet raknak, számba veszik, ki ment haza a vendégek közül, és azokért néhány bátrabb és ügyesebb házasember elmegy, s talicskán visszatolják a tűzhöz.Az utcán rakott tüzet körülállják, s várják, hogy az újember a menyecskét háromszor átemelje, elhúzza a tűz felett. A tűznek a magyar néphagyományban tisztító szerepe van, ezért volt gyakorlatban a tűzugrás, vagy adott esetben a tűz feletti átemelés. Erről természetesen a hagyományt gyakorló udvarszállásiaknak nincs tudomásuk, fontos, hogy a közelmúltig élő szokás volt. Reméljük, nem hal ki.

A menyasszonypörkölés Hevesben és Borsodban a leggyakoribb, Gömörben szórványosan és Nógrád megyében csak a keleti széleken mutatható ki.Manga János Bars megyében és Zobor vidéken mutatta ki. Vajdaságban, Nyugat-Bácskában, Szilágyi kis településen ismert még a szokás.

Previous Next

Indoklás:


Vajdaságban mindössze két helyen van / volt hagyománya a menyasszonypörkölésnek: a Bánság dél-keleti csücskében, 500 méterre a román határtól, Udvarszálláson és Nyugat-Bácskában, Szilágyin. Mindkét település rendelkezik palóc hagyományokkal. Bár, Vajdaságban vannak máshol is palóc kirajzásra utaló jelek, mégsem mondhatjuk el róluk, hogy ismert lenne ez a népszokás. Indoklás: a menyasszonypörkölés a palócoknál sem volt mindenhol jelen.

Javaslattevő: dr. Szőke Anna

Források listája:

Településtörténet és Folklór, Udvarszállás falu példája, in. Hungarológiai Közlemények 21. évf. 4. szám. Újvidék, 1989. 619-627.

Szőke Anna: „Istenfélésre vagyunk utalva” – Tanulmányok Dél-Bánát népéletéből. Újvi-dék, 2010. 182-190.

2020-04-04

kulturális örökség | Péterréve


Dr. Takács Ferenc vértanú plébános a mai napig a péterrévei lakosok emlékezetében él. Több tisztséget a magáénak tudhatott, mint pápai kamarás vagy magyar országgyűlési képviselő.  1894. június 29-én ...

2020-05-11

kulturális örökség | Egyházaskér


Kálmány Lajos 1875 és 1910 között 15 településen teljesített egyházi szolgálatot az 1920. június 4. előtt fennálló Csanádi egyházmegyében. Ez idő alatt Egyházaskéren járva ismerte meg Borbély Mihályt, ...

2016-04-06

épített környezet


A mai Nosza falu nyugati részén, viszonylag közel a Ludasi-tóhoz található Hinga régészeti lelőhely több szempontból is rendhagyónak mondható. Első helyen talán azt kell kiemelni, hogy 1948/49 folyamá ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával