Menyasszonypörkölés Udvarszálláson

Vajdasági értéktár–Külhoni nemzetrész értéktár érték

kulturális örökség

2021-01-27

Bemutatás:

Udvarszállás – Dobričevo – valamikor tiszta magyar falu volt a Vajdaság keleti szélén, félúton Versec és Fehértemplom (Bela Crkva) között.  A falun átfolyik a Karas folyó, amely Romániából érkezik és Palánkánál torkollik a Dunába.

Udvarszállás 200 lakosával nyelvszigetet képez az idegen nyelvű települések között: keleten a román országhatár, délen Csehfalva, nyugaton a szerb Subotica, régen Krassószombat, északon Straža, régen Temesőr, s amelyről sokáig azt hitték, Damjanics János, aradi vértanú innen származik.

Krassó-Szörény megye alsó részén, az akkori oláh bánsági határőrvidék területére I. Ferenc (1792-1835) nagyobb számban telepített ausztriai németeket és cseheket. Jám községet és a hozzá tartozó birtokokat gróf Bissingen Nippenburg Ernő, württembergi ősnemes család tagja kapta hitbizomány címén. Jámi birtokán, a Karas folyó bal partján elterülő szántóföldeken 1833-ban Udvarszállás néven helységet alapított, pontosabban tanyákat hozott létre.

A menyasszony-pörkölés a jóléti társadalomnak köszönhetően megérte az ezredfordulót. A hajnaltűz gyújtása, vagy ahogyan errefelé hívják, a „menyasszony-pörkölés” Udvarszálláson még divatban van. A gond csupán az, hogy mind ritkábban kerül sor lakodalomra. Esküvőt még igen-igen tartanak, de lakodalom utoljára 2002-ben volt „olyan igazi"- mondogatják. Több okból is kifolyólag kerülik a hagyományos lakodalom megtartását. Vagy az anyagi háttér nem teszi lehetővé, vagy azért mert vegyes házasság jött létre.

A szokást feltehetően származási helyükről, Palócföldről hozhatták magukkal. A 18.  század második felében a nógrádi palóc migráció célpontja Csongrád és Csanád megyére esett. A 19. század első felében pedig Arad megyére és a Bánságra is kiterjedt.

Az udvarszállási gyerekek „markoláb"-ismerete éppúgy hozzátartozik a gyermekkorukhoz, mint például másutt az ördöggel való ijesztgetés.

A menyasszonypörkölés pirkadatkor, hajnalban veszi kezdetét. Mielőtt az utcán tüzet raknak, számba veszik, ki ment haza a vendégek közül, és azokért néhány bátrabb és ügyesebb házasember elmegy, s talicskán visszatolják a tűzhöz.Az utcán rakott tüzet körülállják, s várják, hogy az újember a menyecskét háromszor átemelje, elhúzza a tűz felett. A tűznek a magyar néphagyományban tisztító szerepe van, ezért volt gyakorlatban a tűzugrás, vagy adott esetben a tűz feletti átemelés. Erről természetesen a hagyományt gyakorló udvarszállásiaknak nincs tudomásuk, fontos, hogy a közelmúltig élő szokás volt. Reméljük, nem hal ki.

A menyasszonypörkölés Hevesben és Borsodban a leggyakoribb, Gömörben szórványosan és Nógrád megyében csak a keleti széleken mutatható ki.Manga János Bars megyében és Zobor vidéken mutatta ki. Vajdaságban, Nyugat-Bácskában, Szilágyi kis településen ismert még a szokás.

Indoklás:

Vajdaságban mindössze két helyen van / volt hagyománya a menyasszonypörkölésnek: a Bánság dél-keleti csücskében, 500 méterre a román határtól, Udvarszálláson és Nyugat-Bácskában, Szilágyin. Mindkét település rendelkezik palóc hagyományokkal. Bár, Vajdaságban vannak máshol is palóc kirajzásra utaló jelek, mégsem mondhatjuk el róluk, hogy ismert lenne ez a népszokás. Indoklás: a menyasszonypörkölés a palócoknál sem volt mindenhol jelen.

Javaslattevő: dr. Szőke Anna