Híressori eperfa

Települési érték

természeti környezet

2019-11-30


Bemutatás:


Az eperfa (lat.: Morus alba) a Tornyos – Zenta műút mellett található, a híressori szakaszon. A fehér eper vagy fehér eperfa (Morus alba) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és az eperfafélék (Moraceae) családjába, az eperfák (Morus) nemzetségébe tartozó faj, a fekete eperfa rokona. Zsenge leveleit régebben a selyemhernyó tenyésztéshez tápláléknövényként nagy mennyiségben gyűjtötték, gyümölcséből eperpálinkát főztek, fáját nagyon sok helyen ezért is telepítették. *(Wikipédia) Vidékünkön 1895-ben kezdett fellendülni a selyemgubó tenyésztés, amelynek elengedhetetlen feltétele volt az eperfák megléte és amelyből nem is volt hiány a vidéken. Régen az utak mentén is sokat ültettek eperfát, vagy a tanyák egyik kedvelt gyümölcsfája volt. Az amerikai szövőlepke megjelenését követően rohamosan lecsökkent az eperfák száma, mivel az illető kártevő rászokott az eperfára, majd onnan továbbszárnyalva nagy károkat okozott más növénykultúrákban, ezért a gazdák a kivágása mellett döntöttek. Manapság már ritkaságszámba megy egy-egy példánya. A szóban forgó egyed is véletlenül maradhatott meg évtizedeken, évszázadokon keresztül. Életkora megállapításánal Dr. Radó Dezső táblázati útmutatása lett alkalmazva, amely szerint is legalább 200 éves kort megért fáról van szó. A környék idősebb lakosai is úgy emlékeztek erre afára, hogy már gyermekkorukban is ott volt az út mellett, hűst adva az úton levőknek.

Javaslattevő: Matykó Árpád

Indoklás:


A híressori eperfa értéktárba történő felvételét a matuzsálemi kora indokolja. Adataink vannak a közelében fekvő tanyáról, hogy az 1830-as években már létezett, tehát jogunk van feltételezni, hogy az akkori tanya építői is telepíthették. Környékünk az intenzív mezőgazdasági termelés következtében fás területekben igen szegényes, így minden figyelemre méltó fát óvnunk kellene, ráadásul ez az útmenti fa viharos 200 évünk néma tanúja is egyben.

Kapcsolat az értékhez:


Tornyos, Híressor, sz.n. a Likasi-út mentén.

Források listája:

Balassa M. Iván szerk.: A Vajdaság népi építészete (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992), 101.old

Dr. Radó Dezső: Bel- és külterületi fasorok EU-módszer szerinti értékelése (A Lélegzet 1999/7–8. számának melléklete)

2016-03-17

kulturális örökség


Az 1848–49-es szabadságharc első győztes csatáját Pákozd és Sukoró között vívta a magyar sereg Jelačić bán csapatai ellen 1848. szeptember 29-én, s történetesen 1849. július 14-én, az utolsónál is Jel ...

2016-02-18

agrár- és élelmiszergazdaság


A gömölye sárgás színű, kissé csípős-savanykás, enyhén sós ízű érlelt túró. Egyedi jellemzője az illatán kívül az állaga: száraz, morzsálódó, kemény felületi héjjal. Alakja leginkább tömbszerű, az elő ...

2020-05-19

épített környezet | Egyházaskér


A feljegyzések szerint a bécsi-budapesti vonal folytatásaként jelölték ki a Szeged–Temesvár–Orsova vonalat, amelyet a magyar vasúti terv alapján 1848-ban Széchenyi István miniszter ismertetett. Viszon ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával