Kosztolányi Dezső Szabadkán született 1885-ben. Mivel szülőháza már nem áll, a Svetozar Marković Gimnázium (valamikor Községi Főgymnasium) épületénél szoktunk emlékezni rá. Költőnk 1900-tól 1903-ig az ...
Az eperfa (lat.: Morus alba) a Tornyos – Zenta műút mellett található, a híressori szakaszon. A fehér eper vagy fehér eperfa (Morus alba) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és az eperfafélék (Moraceae) családjába, az eperfák (Morus) nemzetségébe tartozó faj, a fekete eperfa rokona. Zsenge leveleit régebben a selyemhernyó tenyésztéshez tápláléknövényként nagy mennyiségben gyűjtötték, gyümölcséből eperpálinkát főztek, fáját nagyon sok helyen ezért is telepítették. *(Wikipédia) Vidékünkön 1895-ben kezdett fellendülni a selyemgubó tenyésztés, amelynek elengedhetetlen feltétele volt az eperfák megléte és amelyből nem is volt hiány a vidéken. Régen az utak mentén is sokat ültettek eperfát, vagy a tanyák egyik kedvelt gyümölcsfája volt. Az amerikai szövőlepke megjelenését követően rohamosan lecsökkent az eperfák száma, mivel az illető kártevő rászokott az eperfára, majd onnan továbbszárnyalva nagy károkat okozott más növénykultúrákban, ezért a gazdák a kivágása mellett döntöttek. Manapság már ritkaságszámba megy egy-egy példánya. A szóban forgó egyed is véletlenül maradhatott meg évtizedeken, évszázadokon keresztül. Életkora megállapításánal Dr. Radó Dezső táblázati útmutatása lett alkalmazva, amely szerint is legalább 200 éves kort megért fáról van szó. A környék idősebb lakosai is úgy emlékeztek erre afára, hogy már gyermekkorukban is ott volt az út mellett, hűst adva az úton levőknek.
Javaslattevő: Matykó Árpád
A híressori eperfa értéktárba történő felvételét a matuzsálemi kora indokolja. Adataink vannak a közelében fekvő tanyáról, hogy az 1830-as években már létezett, tehát jogunk van feltételezni, hogy az akkori tanya építői is telepíthették. Környékünk az intenzív mezőgazdasági termelés következtében fás területekben igen szegényes, így minden figyelemre méltó fát óvnunk kellene, ráadásul ez az útmenti fa viharos 200 évünk néma tanúja is egyben.
Tornyos, Híressor, sz.n. a Likasi-út mentén.
Balassa M. Iván szerk.: A Vajdaság népi építészete (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992), 101.old
Dr. Radó Dezső: Bel- és külterületi fasorok EU-módszer szerinti értékelése (A Lélegzet 1999/7–8. számának melléklete)
Kosztolányi Dezső Szabadkán született 1885-ben. Mivel szülőháza már nem áll, a Svetozar Marković Gimnázium (valamikor Községi Főgymnasium) épületénél szoktunk emlékezni rá. Költőnk 1900-tól 1903-ig az ...
A citerák formai-szerkezeti kutatása közben (amelyet 2006 óta folyamatosan végzek) kirajzolódott egy a Közép-Bácskára jellemző citeraváltozat. A kutatás céljára kidolgozott feltáró adatlapokon mintegy ...
Eredetileg iskolaépületnek szánták, de az új iskolaépület kibővítését követően megszűnt az oktatási funkciója és a helyi Ady Endre Művelődési Egyesület kapta el használatra. 1913-ban épült fel a két t ...