Híressori eperfa

Települési érték

természeti környezet

2019-11-30


Bemutatás:


Az eperfa (lat.: Morus alba) a Tornyos – Zenta műút mellett található, a híressori szakaszon. A fehér eper vagy fehér eperfa (Morus alba) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és az eperfafélék (Moraceae) családjába, az eperfák (Morus) nemzetségébe tartozó faj, a fekete eperfa rokona. Zsenge leveleit régebben a selyemhernyó tenyésztéshez tápláléknövényként nagy mennyiségben gyűjtötték, gyümölcséből eperpálinkát főztek, fáját nagyon sok helyen ezért is telepítették. *(Wikipédia) Vidékünkön 1895-ben kezdett fellendülni a selyemgubó tenyésztés, amelynek elengedhetetlen feltétele volt az eperfák megléte és amelyből nem is volt hiány a vidéken. Régen az utak mentén is sokat ültettek eperfát, vagy a tanyák egyik kedvelt gyümölcsfája volt. Az amerikai szövőlepke megjelenését követően rohamosan lecsökkent az eperfák száma, mivel az illető kártevő rászokott az eperfára, majd onnan továbbszárnyalva nagy károkat okozott más növénykultúrákban, ezért a gazdák a kivágása mellett döntöttek. Manapság már ritkaságszámba megy egy-egy példánya. A szóban forgó egyed is véletlenül maradhatott meg évtizedeken, évszázadokon keresztül. Életkora megállapításánal Dr. Radó Dezső táblázati útmutatása lett alkalmazva, amely szerint is legalább 200 éves kort megért fáról van szó. A környék idősebb lakosai is úgy emlékeztek erre afára, hogy már gyermekkorukban is ott volt az út mellett, hűst adva az úton levőknek.

Javaslattevő: Matykó Árpád

Indoklás:


A híressori eperfa értéktárba történő felvételét a matuzsálemi kora indokolja. Adataink vannak a közelében fekvő tanyáról, hogy az 1830-as években már létezett, tehát jogunk van feltételezni, hogy az akkori tanya építői is telepíthették. Környékünk az intenzív mezőgazdasági termelés következtében fás területekben igen szegényes, így minden figyelemre méltó fát óvnunk kellene, ráadásul ez az útmenti fa viharos 200 évünk néma tanúja is egyben.

Kapcsolat az értékhez:


Tornyos, Híressor, sz.n. a Likasi-út mentén.

Források listája:

Balassa M. Iván szerk.: A Vajdaság népi építészete (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992), 101.old

Dr. Radó Dezső: Bel- és külterületi fasorok EU-módszer szerinti értékelése (A Lélegzet 1999/7–8. számának melléklete)

2020-04-06

természeti környezet | Péterréve


A tölgyfasor Óbecse felől érkezve Péterréve bejárata előtt található a 102. számú, Óbecse–Ada–Zenta út két oldalán. Óbecse község területén, Vajdaság Autonóm Tartományban, Szerbiában. 12,3 km távolság ...

2024-07-30

kulturális örökség | Zenta


Zenta művelődési életének kezdete a XIX. század első évtizedeire tehető, amikor a földművelés, a gabonakereskedelem és az iparos társadalom fejlődése, valamint a város több 10 ezer holdas birtoka megf ...

2020-02-11

épített környezet | Kispiac


A keresztet a magyar állam állíttatta 1944-ben, a Szaniszló Iskola udvarában. Ugyanez évben adományozott egy nagyméretű szentképet is az iskolának, amely oltárképül szolgált. Mivel akkor még nem volt ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával