Óbecse határának virágos növényei - Kovács Huszka Ferenc és az Óbecsei járás a botanikus irodalomban

Tájegységi érték

természeti környezet

2021-02-17


Bemutatás:


A polgári társadalom az 1848-as európai forradalmak és a Tiszai Koronakerület megszűnése után kezdett kialakulni, és az 1867-es kiegyezéssel létrejött Óbecse nagyközség, Óbecse a járás központjává vált. A járáshoz öt község tartozott: Bácsföldvár, Óbecse, Péterréve, Szenttamás és Turja. Területe: 132 339 kat. hold; polgári lakossága: 51 776 lélek, ebből magyar 28 905, szerb 21 645, német 1029 stb. Magyarul beszélni tud 34 051.

Hiába volt azonban Zombor a megye székhelye, szellemi hatása – ha ilyesmiről egyáltalán beszélni lehet – a Tisza vidékére már nem jutott el. Becsét ugyan összekötötte Kiss József csatornája Zomborral, de személyforgalmat régen sem bonyolítottak le a partjai között lassan úszkáló hajók. Csak búzával, homokkal, kenderrel megrakott uszályokat lehetett látni. A vasút 1906 óta ugyan naponta négyszer tette meg oda-vissza az utat, de Verbásznál kicserélődött a nép, ott már érezhető volt egy másik világ kezdete. Szenttamás után pedig mintha már a Tisza levegője áradt volna be a vonat nyitott ablakán. Még a báránybőr sapka is másképpen állt a parasztok fején; a beszédük is lelassult, elnyújtottabb lett, mintha a súlyos és lomha Bánát az elválasztó folyón átcsapva egyszerre diktált volna tempót és elfojtott indulatot, úgyhogy a hang is halkabb lett, és megfontoltabb a szó. De nemcsak Zombornak, Szabadkának és Újvidéknek se volt hatása a Tisza vidékének népére, amely így a közigazgatási határtól függetlenül, inkább Szeged vonzásába került (Herceg János, 1979)

Óbecse városa növekedett ezekben az években: míg 1857-ben 10 980 lakosan van, amiből 5488 magyar, 5167 szerb volt, addig 1910-ben 19 372 lakosából 12 488 volt magyar, 6582 pedig szerb. A századfordulón meg kellett birkóznia egy kisebb gazdasági válsággal is, amelynek következtében sok család hagyta el a települést, főként Amerikába vándoroltak ki.

Ha valaki végigsétált a városon, ebből nem sokat észlelhetett, Óbecse még ekkor is Bácska gyöngyszemének számított. Borovszky Samu beszámolója szerint Óbecse főbb utcái kockakővel, a járdák aszfalttal vannak burkolva, az utcák többnyire igen rendezettek és olyannyira fásítottak, hogy az egész város egy hatalmas kertre hasonlít. Szép épületei, palotái – a városháza, a postapalota, a banképület, Jović bárónő palotája, a járásbíróság épülete, a központi szerb iskola – nagy városoknak is díszére válnának, és Freund József gyáros és neje alapítványának köszönhetően volt egy apácák vezette szegényháza is Óbecsének.
Ezt a dualista rendszerben kialakult életformát és a helyi elit fejlődésbe vetett hitét az I. világháború törte derékba.

Kovács Huszka Ferenc alsóvárosi plébános alakja néhány év leforgása alatt rendkívül ismertté vált a budapesti tudományos körökben, és mivel beszámolókat küldött a vidéki felfedezéseiről, 1914 decemberében a magyar kir. Természettudományi Társulat növénytani osztálya felkérte őt, hogy írja meg „szakszerűen, magyarul és a külföld számára latin nyelven” Óbecse elköltözött és bevándorolt növényeinek tudományos ismertetését. „A plébános – számoltak be a helyi lapok – a legnagyobb készséggel tett eleget a kívánalomnak, akinek zamatos, tőrőlmetszett magyarsággal, klasszikus latinsággal, és nagy szaktudással megírt dolgozatait a botanikai osztály alapos bírálat alá vetvén, nagy tetszéssel elfogadta, díjazta és a társulat költségén kinyomatja.” Egyúttal felkérték a plébánost, hogy 1915. január 13-án Budapesten a növénytani osztály nyilvános ülésén „ugyanezen tárgyból szóbeli szakelőadást tartson a mi elé természetesen hazánk tudós botanikusai érthetően nem kis érdeklődéssel néznek.” A botanikus – a tudósítás szerint – nagy érdeklődés mellett és a szaktudósok élénk figyelme közepette tartotta meg az előadást, s ennek Óbecsén azért is örültek, mert „a siker, amit alapos és csillogó tudásával szerzett, városunkra is fényt áraszt”. Az alapos tudást a megnyerő előadás tette még élvezetesebbé, ezzel megnyerte a szakemberek érdeklődését. Az előadás végén pedig éljenzés és taps kíséretében gratuláltak a vidék fölfedezett szakemberének. Az ünnepelt előadót dr. Mágocsy-Dietz Sándor elnök, egyetemi tanár lelkes beszédben üdvözölte, és további működésre, kitartó tanulmányozásra buzdította őt, s hogy nagyrabecsülésének nyomatékot adjon, a tudós lelkészt a hivatalos ünneplésen kívül a fehér asztalnál is megünnepelték; „tiszteletére a növény tudósok és tisztelő barátai társasvacsorát rendeztek”. A fellelhető adatok szerint ez volt a kiváló óbecsei szaktudós első budapesti előadása, amelyet három év lefogása alatt további hat, fényes sikerekkel kísért szereplés követett. A tudományos körök negyven évnyi vizsgálódás eredményének tekintették Kovács Huszka Ferenc Változások Óbecse flórájában című dolgozatát. A nagy feltűnést keltett tanulmány a Magyar Természettudományi Társulat kiadásában megjelenő Botanikai Közleményekben látott napvilágot, de külön lenyomat, füzet alakban is eljutott az érdeklődőkhöz. Bár szakmai tanulmányról volt szó, amelyben a szerző négy évtized vizsgálódásai alapján sorolta föl a város területéről eltűnt és oda bevándorolt növényeket, az értekezést óbecsei körökben hangosan ünnepelték, a helyi vonatkozásai révén „érdekes olvasmány”-nak tekintették.

Previous Next

Indoklás:


„1894. év óta azután, amióta Óbecsén állandóan lelkészkedem, igen kedvező alkalom nyílott számomra, hogy kedves szülőföldem flóráját úgy a tavaszi, mint a nyári és őszi vegetáció tekintetében beható tanulmányozás tárgyává tegyem. A scientia amabilis iránt már zsenge koromtól fogva állandóan érzett nagy előszeretetem arra sarkalt, hogy Óbecse tekintélyes határának minden zegezugát felkutassam, s botanikailag vizsgálgassam.”

Kovács Huszka Ferenc - Óbecse határának virágos növényei. Szeged, 1929.

Javaslattevő: Kis Zoltán

Források listája:

Glässer Norbert–Zima András: Óbecse polgári arculata – Átmenet a rendi világból a polgári világba a dualizmus idején. Óbecse a polgárosodás útján, 2013

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai, 1909

Óbecsei a tudományos világban; Óbecsei Újság, 1914. december 20., 2. p. és Óbecsei szaktudós dicsérete; Óbecse és Vidéke, 1914. december 20., 2. p.

Óbecsei előadó a Tud. Akadémián; Óbecse és Vidéke, 1915. január 17., 3. p.

Kovács plébános tanulmánya; Óbecse és Vidéke, 1915. június 6., 3. p.

https://www.magyarszo.rs/hu/4402/hetvege/226238/Nagy-k%C3%A9m%C3%A9nyek-kora.htm

https://www.magyarszo.rs/hu/2009_03_07/kultura_irodalom/16968/T%C3%B6rt%C3%A9nelm%C3%BCnk-elfeledett-alakja-(6).htm#_ftn1

Fényképek Horák Kornél, óbecsei okleveles biológus gyűjteményéből

2016-02-29

épített környezet | Ada


„Az adai római katolikus templom tornyához hasonlót máshol aligha látnak az emberek. Az átutazóban lévők úgy nézik, hogy nincs befejezve. Az adaiak azonban tudják, hogy be van fejezve, de azt már igaz ...

2018-09-06

agrár- és élelmiszergazdaság | Egyházaskér


A makói hagymatermesztés 1861-ben, a belső legelők felosztása után került át a kertekből a szántóföldekre, ami ugrásszerű termesztésnövekedést eredményezett. S miután a makói határ kicsinynek bizonyul ...

2016-03-23

épített környezet


A Ferenc-csatorna (ma a Duna–Tisza–Duna-csatorna része) Bajánál kezdődik, érinti Bezdánt, Zombort, Sztapárt, Verbászt és Szenttamást. Bácsföldvárnál kettéágazik és Óbecsénél csatlakozik a Tiszába. Nev ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával