A Művelődési egyesület 1977–ben alakult, lelkes helybeli nótafák, citerások és tamburások szólaltatták meg a faluban valaha ismert népdalokat. Az eltelt közel négy évtized során a tagság összetétele k ...
Kisboldogasszony ünnepén, Lukácsfalva templombúcsúja keretében már hagyománnyá nőtte ki magát a közkedvelt rendezvény, a Paradicsomnap, amelyet eddig tizenegy alkalommal szervezett meg a helyi Fehér tó – Hagyományápoló és Környezetvédő Egyesület. A rendezvény versenyjellegű, három versenyszámban mérettetnek meg a résztvevők: hogy kié a legízletesebb friss és főtt, valamint a legnagyobb paradicsom. (A versenyzők attól függően, hogy melyik kategóriában indulnak 1 kg friss paradicsommal vagy 1 liter főtt paradicsommal nevezhetnek, a legnagyobb paradicsom címért versengők pedig egy darab méretes terménnyel szállnak versenybe). Kategóriaként külön zsűri értékeli a termékeket, és az első 3 helyezettet díjazzák. Az egyesület szakosztályának tagjai bemutatják, hogyan lehet kancsikával „szedni” a paradicsomot. Az állványokra felsorakozó paradicsomot célozgatják a kis kancsikások. A három legügyesebb ebben a kategóriában is díjat kap.
A rendezvény a település templombúcsújának, Kisboldogasszony ünnepének alkalmából kerül megszervezésre 2005 óta, legtöbbször szeptember első vasárnapjára időzítve. Az ünnepségre eljönnek a rokonok jó barátok és ismerősök, ekkor van alkalom arra, hogy halászléfőző versenyt is szervezzen a helyi közösség, valamint a bazáros asztalokra kikerülnek a helyi termékek is. A rendezvény- és kirándulóturizmus jegyében a Paradicsomnapon a vendéglátáson és a fesztiváli hangulaton van a hangsúly.
Szervező: Fehér tó – Hagyományápoló és Környezetvédő Egyesület, Lukácsfalva
Tel.: 064 22 46 899
feherto.fehrt1@gmail.com
Forrás nem érhető el.
A Művelődési egyesület 1977–ben alakult, lelkes helybeli nótafák, citerások és tamburások szólaltatták meg a faluban valaha ismert népdalokat. Az eltelt közel négy évtized során a tagság összetétele k ...
A doroszlói népviselet a fiatalabb magyar népviseletek közé tartozik. A falu török utáni újratelepítése az 1752. évben kezdődött meg dunántúli magyarokkal. Legtöbbjük Tolna megyéből érkezett, de jötte ...
A citerák formai-szerkezeti kutatása közben (amelyet 2006 óta folyamatosan végzek) kirajzolódott egy a Közép-Bácskára jellemző citeraváltozat. A kutatás céljára kidolgozott feltáró adatlapokon mintegy ...