Vajdaságban 2003-ban indult útjára a Ricsaj Népművészeti Találkozó Cseszák Balázs és Cseszák Korcsik Anikó kezdeményezésével. A fesztivál azzal a céllal született meg, hogy lehetőséget teremts ...
Eurázsiai elterjedésű faj. Elterjedésének nyugati határa a Kárpát medencében található. Keleten a szteppzónában az Észak-Kaukázustól a Bajkál-tóig terjed költőterülete. Európában az egyetlen jelentős populációnak a szlovák-magyar határ két oldalán elhelyezkedő Kárpát-medencei tekinthető. Az utóbbi években az Alföldön is terjeszkedik. Fő tápláléka az ürge és a hörcsög de ha ezekhez nem tud hozzájutni, minden más zsákmámzállatot megpróbál elfogni. Fontos védelmi feladat az ürgés legelők fenntartása illetve újratelepítése.
Fészkét rendszerint hosszú éveken keresztül használja máskor viszont ok nélkül újat épít. Az öreg madarak égész évben a fészek közelében tartózkodnak. Szerbia területén az Alföldön csak Vajdaságban költ a Tarcal-hegységben (Fruška Gora), a Delibláti-homokpusztán, a Verseci-hegységben és Észak-Bánatban 1-1 pár.
Javaslattevő: Hulló István, biológus
Világviszonylatban veszélyeztetett faj. A parlagi sas egyik legnagyobb természeti értékünk megóvására elsődleges szerep hárul a Vajdasági állomány fenntartására.
A forrás nem érhető el.
Vajdaságban 2003-ban indult útjára a Ricsaj Népművészeti Találkozó Cseszák Balázs és Cseszák Korcsik Anikó kezdeményezésével. A fesztivál azzal a céllal született meg, hogy lehetőséget teremts ...
Torda helytörténetét több kiadvány is megörökíti: a Torda jubileumai (2003), amely a tordai az egyházközösség és az oktatás megalakulásánáak 200 éves évfordulójára jelent meg, és a Torda krónikája, am ...
A Bácsi vár a Délvidék (mai Vajdaság) legnagyobb jelentőségű középkori várromja. A Bácsi várat 1948-ban nyilvánították műemlékké, majd 1990-ben kiemelt jelentőségű műemlékké. A péterváradi székhelyű T ...