A Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület a háborút követően, 1947-ben alakult meg Petőfi Sándor Kultúregyesület néven. Az egyesület keretében ma tizennégy szakcsoport ténykedik: a Pitypang tánccsop ...
Eurázsiai elterjedésű faj. Elterjedésének nyugati határa a Kárpát medencében található. Keleten a szteppzónában az Észak-Kaukázustól a Bajkál-tóig terjed költőterülete. Európában az egyetlen jelentős populációnak a szlovák-magyar határ két oldalán elhelyezkedő Kárpát-medencei tekinthető. Az utóbbi években az Alföldön is terjeszkedik. Fő tápláléka az ürge és a hörcsög de ha ezekhez nem tud hozzájutni, minden más zsákmámzállatot megpróbál elfogni. Fontos védelmi feladat az ürgés legelők fenntartása illetve újratelepítése.
Fészkét rendszerint hosszú éveken keresztül használja máskor viszont ok nélkül újat épít. Az öreg madarak égész évben a fészek közelében tartózkodnak. Szerbia területén az Alföldön csak Vajdaságban költ a Tarcal-hegységben (Fruška Gora), a Delibláti-homokpusztán, a Verseci-hegységben és Észak-Bánatban 1-1 pár.
Javaslattevő: Hulló István, biológus
Világviszonylatban veszélyeztetett faj. A parlagi sas egyik legnagyobb természeti értékünk megóvására elsődleges szerep hárul a Vajdasági állomány fenntartására.
A forrás nem érhető el.
A Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület a háborút követően, 1947-ben alakult meg Petőfi Sándor Kultúregyesület néven. Az egyesület keretében ma tizennégy szakcsoport ténykedik: a Pitypang tánccsop ...
Törley József harmadik gyermekként született Szabadkán 1858. január 10-én a Schmierl családban. Az apa, Valentin a 48-as szabadságharc után magyarosította a nevét Törley Bálintra. Édesanyja a bajsai V ...
Horgosi táncok (csárdás egyedül, körcsárdás, friss csárdás, mars) 1995-től dr. Felföldi László, Nagy Albert majd 2005-től Szécsi Zsolt gyűjtötte fel a horgosi illetve a horgos környéki táncokat. A ...