Az első Gyöngyösbokrétát 1936. június 14-én tartották meg a gombosi Gazdakör szervezésében az aratóünnepség és a gazdanap részeként. Doroszló, Kupuszina és Szilágyi néptánccsoportjai szebbnél szebb ko ...
Parlagi sas (Aquila heliaca)
Bemutatás:
Eurázsiai elterjedésű faj. Elterjedésének nyugati határa a Kárpát medencében található. Keleten a szteppzónában az Észak-Kaukázustól a Bajkál-tóig terjed költőterülete. Európában az egyetlen jelentős populációnak a szlovák-magyar határ két oldalán elhelyezkedő Kárpát-medencei tekinthető. Az utóbbi években az Alföldön is terjeszkedik. Fő tápláléka az ürge és a hörcsög de ha ezekhez nem tud hozzájutni, minden más zsákmámzállatot megpróbál elfogni. Fontos védelmi feladat az ürgés legelők fenntartása illetve újratelepítése.
Fészkét rendszerint hosszú éveken keresztül használja máskor viszont ok nélkül újat épít. Az öreg madarak égész évben a fészek közelében tartózkodnak. Szerbia területén az Alföldön csak Vajdaságban költ a Tarcal-hegységben (Fruška Gora), a Delibláti-homokpusztán, a Verseci-hegységben és Észak-Bánatban 1-1 pár.
Javaslattevő: Hulló István, biológus
Indoklás:
Világviszonylatban veszélyeztetett faj. A parlagi sas egyik legnagyobb természeti értékünk megóvására elsődleges szerep hárul a Vajdasági állomány fenntartására.
Források listája:
A forrás nem érhető el.
Az Alsó-Tisza-vidék falvaiban a mai napig élő foglalkozás a juhászat. A hajdan sokkal szebb időket is megélt, jól jövedelmező külterjes pusztai jószágtartás mára kihalófélben van vidékünkön. Az áll ...
A községi iskolák államosítása után (1908) Zenta városa nagyszabású iskolaépítési programba kezdett (állami támogatással), s 1910-ben az állami elemi népiskolai gondnokság megküldte a város számára az ...
