Kisboldogasszony ünnepén, Lukácsfalva templombúcsúja keretében már hagyománnyá nőtte ki magát a közkedvelt rendezvény, a Paradicsomnap, amelyet eddig tizenegy alkalommal szervezett meg a helyi Fehér t ...
Eurázsiai elterjedésű faj. Elterjedésének nyugati határa a Kárpát medencében található. Keleten a szteppzónában az Észak-Kaukázustól a Bajkál-tóig terjed költőterülete. Európában az egyetlen jelentős populációnak a szlovák-magyar határ két oldalán elhelyezkedő Kárpát-medencei tekinthető. Az utóbbi években az Alföldön is terjeszkedik. Fő tápláléka az ürge és a hörcsög de ha ezekhez nem tud hozzájutni, minden más zsákmámzállatot megpróbál elfogni. Fontos védelmi feladat az ürgés legelők fenntartása illetve újratelepítése.
Fészkét rendszerint hosszú éveken keresztül használja máskor viszont ok nélkül újat épít. Az öreg madarak égész évben a fészek közelében tartózkodnak. Szerbia területén az Alföldön csak Vajdaságban költ a Tarcal-hegységben (Fruška Gora), a Delibláti-homokpusztán, a Verseci-hegységben és Észak-Bánatban 1-1 pár.
Javaslattevő: Hulló István, biológus
Világviszonylatban veszélyeztetett faj. A parlagi sas egyik legnagyobb természeti értékünk megóvására elsődleges szerep hárul a Vajdasági állomány fenntartására.
A forrás nem érhető el.
Kisboldogasszony ünnepén, Lukácsfalva templombúcsúja keretében már hagyománnyá nőtte ki magát a közkedvelt rendezvény, a Paradicsomnap, amelyet eddig tizenegy alkalommal szervezett meg a helyi Fehér t ...
Tóth László adai amatőr ornitológus gazdag gyűjteménye Vajdaság-szerte ismert a természetkutatók körében. A több, mint fél évszázadnyi gyűjtőmunkával összeállított madár-, rovar-, fészek- és tojásgyűj ...
A napsugaras oromzatok elterjedése vidékünkön szorosan kapcsolódott a fűrészelt deszka megjelenéséhez, a fűrésztelepek elterjedéséhez, amelyek a mai Vajdaság területén a XIX. század végén a nagyobb gő ...