Az egyházaskéri leányegyházat 1988-ban alakították át önálló lelkészséggé és Huzsvár László székespüspök az első helyben lakó lelkésznek ft. Bogdán Józsefet nevezte ki, így ő lett Egyháskér első helyb ...
Parlagi sas (Aquila heliaca)
Bemutatás:
Eurázsiai elterjedésű faj. Elterjedésének nyugati határa a Kárpát medencében található. Keleten a szteppzónában az Észak-Kaukázustól a Bajkál-tóig terjed költőterülete. Európában az egyetlen jelentős populációnak a szlovák-magyar határ két oldalán elhelyezkedő Kárpát-medencei tekinthető. Az utóbbi években az Alföldön is terjeszkedik. Fő tápláléka az ürge és a hörcsög de ha ezekhez nem tud hozzájutni, minden más zsákmámzállatot megpróbál elfogni. Fontos védelmi feladat az ürgés legelők fenntartása illetve újratelepítése.
Fészkét rendszerint hosszú éveken keresztül használja máskor viszont ok nélkül újat épít. Az öreg madarak égész évben a fészek közelében tartózkodnak. Szerbia területén az Alföldön csak Vajdaságban költ a Tarcal-hegységben (Fruška Gora), a Delibláti-homokpusztán, a Verseci-hegységben és Észak-Bánatban 1-1 pár.
Javaslattevő: Hulló István, biológus
Indoklás:
Világviszonylatban veszélyeztetett faj. A parlagi sas egyik legnagyobb természeti értékünk megóvására elsődleges szerep hárul a Vajdasági állomány fenntartására.
Források listája:
A forrás nem érhető el.
Csóka település középkori fejlődésének a török uralom vetett véget, amikor úgymond teljesen elnéptelenedett. Fordulópont a Marczibányi-család színrelépésével érkezett, amikor 1792-ben a bécsi kincstár ...
A nyugat-bácskai Őrszállás első kis katolikus templomát 1782-ben vert falból, nádtetővel a hívek építették. Plébániáját 1788-ban szervezték. A ma is álló Mária neve templomot a helység kegyurai, a mél ...
