A doroszlói népviselet a fiatalabb magyar népviseletek közé tartozik. A falu török utáni újratelepítése az 1752. évben kezdődött meg dunántúli magyarokkal. Legtöbbjük Tolna megyéből érkezett, de jötte ...
Parlagi sas (Aquila heliaca)
Bemutatás:
Eurázsiai elterjedésű faj. Elterjedésének nyugati határa a Kárpát medencében található. Keleten a szteppzónában az Észak-Kaukázustól a Bajkál-tóig terjed költőterülete. Európában az egyetlen jelentős populációnak a szlovák-magyar határ két oldalán elhelyezkedő Kárpát-medencei tekinthető. Az utóbbi években az Alföldön is terjeszkedik. Fő tápláléka az ürge és a hörcsög de ha ezekhez nem tud hozzájutni, minden más zsákmámzállatot megpróbál elfogni. Fontos védelmi feladat az ürgés legelők fenntartása illetve újratelepítése.
Fészkét rendszerint hosszú éveken keresztül használja máskor viszont ok nélkül újat épít. Az öreg madarak égész évben a fészek közelében tartózkodnak. Szerbia területén az Alföldön csak Vajdaságban költ a Tarcal-hegységben (Fruška Gora), a Delibláti-homokpusztán, a Verseci-hegységben és Észak-Bánatban 1-1 pár.
Javaslattevő: Hulló István, biológus
Indoklás:
Világviszonylatban veszélyeztetett faj. A parlagi sas egyik legnagyobb természeti értékünk megóvására elsődleges szerep hárul a Vajdasági állomány fenntartására.
Források listája:
A forrás nem érhető el.
A csigatészta – más régiókban lúdgége, bordáslaska, gégetészta – elnevezését formájáról kapta. Készítésének gyakorlata elsősorban a reformátusok körében dívik – függetlenül jelenlegi letelepedési hely ...
A plébániapalota, Zenta főterének egyik meghatározó épülete Berzenczey Domokos városi főépítész tervei alapján épült 1907 és 1909 között neoreneszánsz jegyekkel kevert neobarokk stílusban. Az épüle ...
