A legtöbb napsugaras ház a Tisza mentén épült a XIX.század közepétől a XX. század első harmadáig tartó időszakban, ugyanis itt voltak azok a fűrésztelepek, ahol a napsugaras oromzatok építéséhez szüks ...
Parlagi sas (Aquila heliaca)
Bemutatás:
Eurázsiai elterjedésű faj. Elterjedésének nyugati határa a Kárpát medencében található. Keleten a szteppzónában az Észak-Kaukázustól a Bajkál-tóig terjed költőterülete. Európában az egyetlen jelentős populációnak a szlovák-magyar határ két oldalán elhelyezkedő Kárpát-medencei tekinthető. Az utóbbi években az Alföldön is terjeszkedik. Fő tápláléka az ürge és a hörcsög de ha ezekhez nem tud hozzájutni, minden más zsákmámzállatot megpróbál elfogni. Fontos védelmi feladat az ürgés legelők fenntartása illetve újratelepítése.
Fészkét rendszerint hosszú éveken keresztül használja máskor viszont ok nélkül újat épít. Az öreg madarak égész évben a fészek közelében tartózkodnak. Szerbia területén az Alföldön csak Vajdaságban költ a Tarcal-hegységben (Fruška Gora), a Delibláti-homokpusztán, a Verseci-hegységben és Észak-Bánatban 1-1 pár.
Javaslattevő: Hulló István, biológus
Indoklás:
Világviszonylatban veszélyeztetett faj. A parlagi sas egyik legnagyobb természeti értékünk megóvására elsődleges szerep hárul a Vajdasági állomány fenntartására.
Források listája:
A forrás nem érhető el.
Szalatornya a martonosi szállásokkal, Ostorak és Kőröspart nevekkel jelölt vidékekkel kerül együtt említésre a 19-20. században, a tanyavilág további gyarapodásával. Itt jelenik meg az első iskola is, ...
Az Országút mentén állt a Kovács-kereszt, melyet Kovács Tamás emeltetett gyógyulást remélve nagyon beteg fiának, aki még a szobáját sem hagyhatta el, mert egy alkalommal megtörtént, hogy elbarangolt. ...
