Az egyházaskéri iskola (az épület és az oktatás)

Települési érték

kulturális örökség

2020-05-11


Bemutatás:


A népoktatás a faluban a XIX. század végére a XX. század elejére tehető. Az első hiteles írásbeli emlék 1850 táján egy születési anyakönyvi bejegyzés ahol is az apa Zsufa József foglalkozásaként a „notarius docencs verbiczentis“ van feltüntetve (verbicai vagyis egyházaskéri jegyző-tanító). Az oktató-nevelő munka a kornak megfelelő színvonalú volt az elemi iskolában. Visszaemlékezések szerint a falu első oktatója Id. Farkas Péter (született 1861-ben, születési hely: Kistelek) kántortanító úr volt. Minden diákját írástudóvá formálta, és olyan szellemi alapot adott nekik, hogy több tehetséges diákja, ezzel a kiemelkedő tudással, továbbtanulhatott.

Az 1916/1917-es tanév egyhavi késéssel kezdődött felsőbb hatósági rendelkezés folytán. Tudniillik ebben a háborús évben is szükség volt a gyermekekre a mezei munkák végzésében, mivel a férfiak java a harctéren küzdött. A Közoktatásügyi Minisztérium 1920. április 26-án kelt rendeletének értelmében az iskolákat 1919. december 1-től nyilvános népiskolákká nyilvánították és az eddigi elemi iskolák államiakká lettek, és lehetőség szerint biztosították az anyanyelvű oktatást. A népiskolák műveltségi anyaga igen szegényes volt. Alsó négy osztálya mindenki számára megadta a szükséges alapismereteket. Az 1920-as évek iskolájáról Borbély Lajos visszaemlékezéseiből kapunk képet: 1919. táján az iskola épülete a mostani községháza épületében volt. Négy osztály tanult együtt. Reggel az iskolába érkezéskor, az iskola falán függő feszület előtt Miatyánkot kellett imádkozni minden gyereknek. Az iskolában tanultunk számtant, nyelvtant, szerb nyelvet és hittant. Számtanból az egyszeregyet fejből ismételgettük mindaddig, míg meg nem tanultuk, mint a verset. Ha rosszak voltunk, pálcával verést kaptunk. Általában „farost“ kaptunk, de előfordult a pacsi és a körmös is, olykor-olykor meg egy-egy pofon is elcsattant. Ekkortájt már ifjabb Farkas Péter is tanított minket (ifjabb Farkas Péter 1899-ben született Egyházaskéren).

1936-ban a falu jegyzőt kapott és emiatt az iskolát áthelyezték a községháza épületéből a mai Tito Marsall utcában lévő Szabó-féle házba. A második világháború csak 1941 áprilisában érte el az akkori Jugoszláviát. A háborús iskolaévek mind egy kicsit csonkák voltak. Mindemellett a tanítók igyekeztek, ha rövidítve is, de teljes egészében elsajátíttatni az előírt tananyagot. Az 1944/45. tanév az addigi gyakorlat alapján kezdődött.1944. október 8-án bevonult a Vörös Hadsereg és a partizánok, ezzel a falu és a népnevelés is újabb változáshoz érkezett.

A mai iskola épületét 1952-ben építették és a Fejős Klára Elemi Iskola nevet vette fel. Ebben az iskolában elsőtől hatodik osztályig tanulhattak a gyerekek. Az óvodai munka az 1950-es évek első felében indult meg az iskola épületében. A hatvanas évek közepéig az általános iskola VII. és VIII. osztályát folytatni akaró gyerekek a kikindai Fejős Klára Általános Iskolába járhattak. Minden nap télen-nyáron reggel fél négykor keltek, hogy elérjék a reggeli vonatot, amely délután három óra körül érkezett vissza Egyházaskérre. Valamennyivel könnyebbé vált az utazó diákok helyzete a hatvanas évek második felében, amikor elkészült a Feketetó–Egyházaskéri kövesút és megindul a forgalom a község székhelye, Csóka felé. Ettől az időszaktól kezdve az általános iskola felsőbb osztályait a egyházaskéri gyerekek Csókán fejezték be. Iskolánk a csókai Jovan Popović Általános Iskola kihelyezett tagozata lett.

Indoklás:


2006-ig az oktatás összevont tagozatokban zajlott. Sajnos a faluban egyre kevesebb fiatal maradt a nehéz megélhetés miatt, ami a tanulók létszámára is kihatással volt. A 2016/2017-es tanévtől fogva az iskola nem működik tovább Egyházaskéren. Néhány új funkcióval azonban büszkélkedhet az épület. Például osztálytalálkozóknak ad otthont, s ezzel az emlékezés színhelyévé vált. Emellett, alkalmanként különféle kiállítások helyszíne. Nagy tisztelettel emlékezünk egykori tanítóinkra, akik, a teljesség igénye nélkül, a következők voltak: Idősebb és ifjabb Farkas Péter, Juhász Lajos, Konecsni Ilonka, Csejtei Dezső, Fehér Jenő, Szabó József, Karácsonyi János, Faragó Zsuzsanna, Tűri László, Gál Katica, Oláj Ibolya, Mészáros Csilla, Hecskó Izabella, Dupák Anikó. Óvónőink: Bereckei Rozália és kisegítője Boriska, Makra Rózsa, Tűri Györgyi és kisegítője Farkas Erzsébet, Hézső Anna, Tóth Erika, Korponai Edit, Ágoston Otília.

Javaslattevő: Fehér Mária

Források listája:

Az egyházaskériek visszaemlékezései nyomán.

Fehér Mária gyűjtéséből.

2016-01-27

kulturális örökség | Bajsa


A Művelődési egyesület 1977–ben alakult, lelkes helybeli nótafák, citerások és tamburások szólaltatták meg a faluban valaha ismert népdalokat. Az eltelt közel négy évtized során a tagság összetétele k ...

2018-06-19

kulturális örökség | Bácskossuthfalva


Leginkább disznóvágáskor, amikor már minden elkészült, és a család, a böllérrel az ebédhez készülődött, és gyerek sem volt már az udvaron, a család egy nőtagja szappanfőzésbe fogott. Minden alkalommal ...

2018-06-19

kulturális örökség | Bácskossuthfalva


A bádogszelence története A falualapítás századik évfordulóján, 1886. szeptember 5-én a „községháza falába szürkemárvány emlékkő tétetett, az emlékkő háta megé” pedig cinbádog szelencébe zárva üzenet ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával