Petőfi Sándor mellszobra

Települési érték

kulturális örökség

2020-05-07


Bemutatás:


A Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület a háborút követően, 1947-ben alakult meg Petőfi Sándor Kultúregyesület néven. Az egyesület keretében ma tizennégy szakcsoport ténykedik: a Pitypang tánccsoport, a Pillangó tánccsoport, az Apróka énekcsoport, a Pöngető citerazenekar, a kis mazsorett tánccsoport, a nagy mazsorett tánccsoport, a Margaréta énekkar, a Tiszavirág tánccsoport, a színjátszók csoportja, az idősebbek citerazenekara, a vegyes kórus, az Őszirózsa tánccsoport, a mesemondók csoportja és a MAKK.

A magyar kultúra napja alakalmából 2011-ben Petőfi Sándor mellszobrát avatták fel a Petőfi Sándor MME előtti téren,ez volt az első Petőfi-szobor a Bánság területén. Petőfi mellszobrát a magyarországi Sándorfalva ajándékozta a muzslyai Petőfi Sándor MME-nek többévi gyümölcsöző együttműködésük jeléül.

Indoklás:


A Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület tevékenységének egyik legfontosabb célja és feladata az anyanyelv ápolása, a nemzeti öntudat erősítése és megtartása, hagyományaink megőrzése. A szórványban a nyelvmegőrzés fontos feladat, a művelődési lehetőségeken, hagyományokon, szokásokon, nemzeti, vallási ünnepeken keresztül lehet erősíteni a nemzeti öntudatot, időseknél és fiataloknál egyaránt. A kulturális értékek megőrzése feltétel, hogy e vidékeken a magyar kultúra a jövőben is fennmaradjon. 

Javaslattevő: Juhász Törköly Krisztina

Források listája:

Juhász Törköly Krisztina adatgyűjtése nyomán.

2022-07-10

kulturális örökség | Csóka


1999-ben a csókai Orpheus Egyesült tagjai, Orpheus Film néven készítettek filmet Móra Ferenc elbeszélése, A csókai csata c. mű alapján. A film rendezője Szabó László, forgatókönyvírója és narrátora Tó ...

2019-01-30

kulturális örökség | Zenta


A Lisieux-i Kis Szent Teréz-emléktemplom római katolikus templom Szerbiában, Zentán. A szabadkai egyházmegyéhez tartozik. A Kis Szent Teréz-emléktemplomot Zenta legtöbb katolikus hívet számláló és ...

2021-03-08

kulturális örökség | Zenta


Zenta lakosságát a deportálásig 4-5 százalékban alkották zsidók, akik viszont az alacsony arányszámhoz képest jóval hatékonyabban vettek részt a város társadalmi és gazdasági életében. Mint sok helyen ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával