Petőfi Sándor mellszobra

Települési érték

kulturális örökség

2020-05-07


Bemutatás:


A Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület a háborút követően, 1947-ben alakult meg Petőfi Sándor Kultúregyesület néven. Az egyesület keretében ma tizennégy szakcsoport ténykedik: a Pitypang tánccsoport, a Pillangó tánccsoport, az Apróka énekcsoport, a Pöngető citerazenekar, a kis mazsorett tánccsoport, a nagy mazsorett tánccsoport, a Margaréta énekkar, a Tiszavirág tánccsoport, a színjátszók csoportja, az idősebbek citerazenekara, a vegyes kórus, az Őszirózsa tánccsoport, a mesemondók csoportja és a MAKK.

A magyar kultúra napja alakalmából 2011-ben Petőfi Sándor mellszobrát avatták fel a Petőfi Sándor MME előtti téren,ez volt az első Petőfi-szobor a Bánság területén. Petőfi mellszobrát a magyarországi Sándorfalva ajándékozta a muzslyai Petőfi Sándor MME-nek többévi gyümölcsöző együttműködésük jeléül.

Indoklás:


A Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület tevékenységének egyik legfontosabb célja és feladata az anyanyelv ápolása, a nemzeti öntudat erősítése és megtartása, hagyományaink megőrzése. A szórványban a nyelvmegőrzés fontos feladat, a művelődési lehetőségeken, hagyományokon, szokásokon, nemzeti, vallási ünnepeken keresztül lehet erősíteni a nemzeti öntudatot, időseknél és fiataloknál egyaránt. A kulturális értékek megőrzése feltétel, hogy e vidékeken a magyar kultúra a jövőben is fennmaradjon. 

Javaslattevő: Juhász Törköly Krisztina

Források listája:

Juhász Törköly Krisztina adatgyűjtése nyomán.

2025-03-28

természeti környezet


A nősziromfélék családjába tartozó homoki nőszirom a száraz gyepek növénye. Kúszó gyöktörzse van, kissebb telepeket alkot a homokpuszta száraz élőhelyein. A Kárpát-medence bennszülött faja, virága hal ...

2016-06-24

agrár- és élelmiszergazdaság | Bácsfeketehegy


A Telecskai-dombok löszös talaján fekszik Bácsfeketehegy – Feketics, melyet 1785-ben kunhegyesi telepesek alapítottak újra. A falu új lakói anyaközségükből magukkal hozták a szőlő és a gyümölcs szeret ...

2018-09-06

agrár- és élelmiszergazdaság | Egyházaskér


A makói hagymatermesztés 1861-ben, a belső legelők felosztása után került át a kertekből a szántóföldekre, ami ugrásszerű termesztésnövekedést eredményezett. S miután a makói határ kicsinynek bizonyul ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával