Petőfi Sándor mellszobra

Települési érték

kulturális örökség

2020-05-07


Bemutatás:


A Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület a háborút követően, 1947-ben alakult meg Petőfi Sándor Kultúregyesület néven. Az egyesület keretében ma tizennégy szakcsoport ténykedik: a Pitypang tánccsoport, a Pillangó tánccsoport, az Apróka énekcsoport, a Pöngető citerazenekar, a kis mazsorett tánccsoport, a nagy mazsorett tánccsoport, a Margaréta énekkar, a Tiszavirág tánccsoport, a színjátszók csoportja, az idősebbek citerazenekara, a vegyes kórus, az Őszirózsa tánccsoport, a mesemondók csoportja és a MAKK.

A magyar kultúra napja alakalmából 2011-ben Petőfi Sándor mellszobrát avatták fel a Petőfi Sándor MME előtti téren,ez volt az első Petőfi-szobor a Bánság területén. Petőfi mellszobrát a magyarországi Sándorfalva ajándékozta a muzslyai Petőfi Sándor MME-nek többévi gyümölcsöző együttműködésük jeléül.

Indoklás:


A Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület tevékenységének egyik legfontosabb célja és feladata az anyanyelv ápolása, a nemzeti öntudat erősítése és megtartása, hagyományaink megőrzése. A szórványban a nyelvmegőrzés fontos feladat, a művelődési lehetőségeken, hagyományokon, szokásokon, nemzeti, vallási ünnepeken keresztül lehet erősíteni a nemzeti öntudatot, időseknél és fiataloknál egyaránt. A kulturális értékek megőrzése feltétel, hogy e vidékeken a magyar kultúra a jövőben is fennmaradjon. 

Javaslattevő: Juhász Törköly Krisztina

Források listája:

Juhász Törköly Krisztina adatgyűjtése nyomán.

2016-03-09

kulturális örökség


Doroszlói Szentkút: Mária, Keresztények Segítsége Egyházmegyei Kegyhely "A középkor óta ismert kegyhely. Bajkút az óbudai apácák birtoka volt 1492-ben. 1790-ben ismét feléledt Zablóczki János csodála ...

2023-12-14

kulturális örökség | Zenta


Az általános iskolát és a gimnáziumot (1960) Zentán végzi. Zágrábban és Újvidéken jogi, Stockholmban művészettörténeti tanulmányokat folytat. 1972-ben Uppsalában zenetudományi diplomát szerez, majd 19 ...

2024-02-02

kulturális örökség | Csantavér


Szedlár Rudolf Csantavéren született 1953-ban, majd 1954-ben családjával együtt Szabadkára költözött. Az elemi iskola négy osztályát még Szabadkán végezte el, ám 1964-ben kiköltöztek Csantavérre. Érde ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával