Petőfi Sándor mellszobra

Települési érték

kulturális örökség

2020-05-07


Bemutatás:


A Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület a háborút követően, 1947-ben alakult meg Petőfi Sándor Kultúregyesület néven. Az egyesület keretében ma tizennégy szakcsoport ténykedik: a Pitypang tánccsoport, a Pillangó tánccsoport, az Apróka énekcsoport, a Pöngető citerazenekar, a kis mazsorett tánccsoport, a nagy mazsorett tánccsoport, a Margaréta énekkar, a Tiszavirág tánccsoport, a színjátszók csoportja, az idősebbek citerazenekara, a vegyes kórus, az Őszirózsa tánccsoport, a mesemondók csoportja és a MAKK.

A magyar kultúra napja alakalmából 2011-ben Petőfi Sándor mellszobrát avatták fel a Petőfi Sándor MME előtti téren,ez volt az első Petőfi-szobor a Bánság területén. Petőfi mellszobrát a magyarországi Sándorfalva ajándékozta a muzslyai Petőfi Sándor MME-nek többévi gyümölcsöző együttműködésük jeléül.

Indoklás:


A Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület tevékenységének egyik legfontosabb célja és feladata az anyanyelv ápolása, a nemzeti öntudat erősítése és megtartása, hagyományaink megőrzése. A szórványban a nyelvmegőrzés fontos feladat, a művelődési lehetőségeken, hagyományokon, szokásokon, nemzeti, vallási ünnepeken keresztül lehet erősíteni a nemzeti öntudatot, időseknél és fiataloknál egyaránt. A kulturális értékek megőrzése feltétel, hogy e vidékeken a magyar kultúra a jövőben is fennmaradjon. 

Javaslattevő: Juhász Törköly Krisztina

Források listája:

Juhász Törköly Krisztina adatgyűjtése nyomán.

2020-04-28

kulturális örökség | Csóka


„Ha a Télapóra gondolunk, sok minden jut az eszünkbe. Csomagot hoz, a kéményen át érkezik, piros ruhát visel, hosszú fehér szakálla van, bojtos a sapkája, az Északi-sarkról jön, ajándékot hoz… Ezt min ...

2025-03-28

természeti környezet


A kékcsőrű réce a huszadik század derekáig szép számban költött Észak-Bácska két nagy kiterjedésű szikes taván a Palicsi- és a Ludasi-tó mocsaras nádrengetegében. Ideális élőhelye volt még a bánáti Só ...

2016-02-01

kulturális örökség


A doroszlói népviselet a fiatalabb magyar népviseletek közé tartozik. A falu török utáni újratelepítése az 1752. évben kezdődött meg dunántúli magyarokkal. Legtöbbjük Tolna megyéből érkezett, de jötte ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával