A kőkereszt a Csantavéri úton Barát Gyula házánál állt. Barát Istvánné Nagy Luca háza táján 1918-ban dögvész tizedelte a nagy jószágot: lovat, disznót. „Isten elvette a szerencsénket – mondogatta édes ...
Egyházaskéri (verbicai) tavaszi fokhagyma
Bemutatás:
A makói hagymatermesztés 1861-ben, a belső legelők felosztása után került át a kertekből a szántóföldekre, ami ugrásszerű termesztésnövekedést eredményezett. S miután a makói határ kicsinynek bizonyult, a termelők egyre nagyobb számban vették bérbe a szomszédos megyék, s így a Maros folyón túli, gőzekével felszántott területeket. A 19. század végére a trianoni békekötésig a makói hagymakörzet Csanád, Békés, Arad és Torontál vármegye területeit is magába foglalta. Torontálban a mai vajdasági Bánát északi részén, az Arankaköznek vagy Marosszögnek nevezett néprajzi kistájon, a Tisza-Maros-Aranka folyók háromszögében termelték a legtöbb vöröshagymát és fokhagymát a makói kertészek.
Egyházaskér az Arankaköz legkisebb települései közé tartozik. A tősgyökeres lakosságot a több mint kétszáz éve kitelepült szegedi dohánykertész és a makói hagymatermesztő családok alkotják azonban az első világháború után a dohánytermesztést egyre inkább kiszorította a fokhagymakertészet, amely mára a falu egyik legfőbb megélhetési forrásává és országos és nemzetközi szintű ismertetőjegyévé vált.
A tavaszi fokhagyma termesztése gépesítés híján jelentős fizikai munkát igényel. Egy kalendáriumi év áttekintésénél a januári fokhagymatisztítás és gerezdekre bontás az első nagyobb munkatevékenység, amelyet a februári-márciusi „dugás/gyugás” duggatás követ. Azután a júniusi hagymaszedésig folyamatos kapálással vagy munkagépes ekekapázással telnek az egyházaskéri fokhagymatermesztők napjai. A betakarítást a tisztítás és a hagymafejek nagyságszerinti – a magnak való, az eladó és az apró – kategorizálása követi, augusztustól a tél beálltáig pedig az értékesítés többszintű feladati várnak a gazdákra: A viszontelőadók fogadása mellett, a marketingstratégiák fejlődésével egyre jelenvalóbbá vált az „apránkénti” postai küldeményként való értékesítés, a szövetkezeti mintához hasonló közösségbe tömörüléssel pedig az Egyházaskéri Tavaszi Fokhagyma Egyesület keretein belül a helyi termék levédése és kollektív értékesítése jelent reményteli lehetőséget a verbicaiaknak.
Indoklás:
A verbicai tavaszi fokhagyma meghatározó jelentőségű a település múltbéli és jelenkori társadalmi–gazdasági életében. Jelentős önidentifikációs erővel bír az egyházaskériek körében, tartományi és országos, de magyarországi viszonylatban is ismert és piacképes, szűk kategóriájában egyedülálló vajdasági érték.
Kapcsolat az értékhez:
Mezőgazdasági Termelők Egyesülete „Verbicai Tavaszi Fokhagyma”
Egyházaskér
Fehér Mária
+381 621299064
https://www.facebook.com/beliluk.vrbica
23329 Vrbica,
Maksim Gorkij 15.
Források listája:
Böngyik Á.–Bogdán J.–Fehér M.–Kónya S.–Mihók B.–Sári T.–Tűri L.–Huszár G. 1999. Verbica–Egyházaskér. Kiadja a Verbicai Helyi Közosség Tanácsa, Egyházaskér
Tóth Ferenc 2008. Makó néprajza. Makó monográfiája 3. Bába Kiadó, Szeged
Weboldal: https://www.facebook.com/beliluk.vrbica
Népi tánckincsünk legarchaikusabb fajtáját képezik a tavaszi termékenységi rítusokhoz kötődő, főleg a böjti időszak és a mulatság nélküli ünnepnapok lánykörtáncai (karikázók). A karikázók csoportjába ...
Bácsfeketehegy település 1785-ös Kunhegyesről érkező kun származású magyar református családokkal történő újjátelepülését követően újból élet fakad a török pusztítást követő több évszázados pusztaságo ...
