E tréfás történetek az elmúlt évszázad Egyházaskérének lakosai hétköznapi életében hangzottak el, ismétlődtek és variálódtak különböző munkatevékenységek végzése során, italozások, beszélgetések és cs ...
A Tiszavirág nem növény, hanem egy nagyon rövid életű szárnyas rovar, amely a kérészek rendjébe tartozik. A Tiszavirág lárvája három évig fejlődik a Tisza anyagos medrében, majd a lárvák a felszínre jönnek. A felszínen a hím rovarok kibújnak, levedlik a külső burkot amiben addig voltak és akkor válnak ivaréretté (a nőstény kérészek nem vedlenek). Ekkor kezdődik el pár órás életük (kirajzásuk-kirepülésük, násztáncuk, párzásuk, peterakásuk és pusztulásuk).
A faj igazi magyar különlegesség amiatt, hogy mára már csak a Tiszában és mellékfolyóin található meg tömegesen.
A lárvák a szerves anyagban viszonylag szegény agyagos aljzatot kedvelik, ahol az a meghatározó és fontos, hogy a part, illetve a partközeli mederfenék meredek legyen, és az áramló víz kellő sebességet érjen el, ami megakadályozza, hogy az agyagra iszap rakódjon, és ami kellő mennyiségű oxigént szállít a lárvák számára.
Minden évben egyszer, összehangolt módon, ugyanazon a napon a lárvák felbukkannak a folyó medréből és hirtelen átváltozva élik le pár órás felnőtt életüket. Amennyiben a megfelelő hőmérsékleti viszonyok elérik a szükséges értéket, a kérészek megkezdik rajzásukat. Általában június közepétől a hónap végéig tart.
A hímek röviddel a párzás után elpusztulnak, a nőstények pedig a folyó felett megkezdik hosszabb repülésüket, amelyet a végkimerülésig folytatnak. Ez a repülés azt a célt szolgálja, hogy a vízbe kerülő megtermékenyült peték azon a helyen érjék el a meder fenekét, ahol korábban az éppen rajzó kérész generáció is sikeresen kifejlődhetett. A folyó felett 5–10 méteres magasságban repülnek a folyásiránnyal szemben, majd néhány kilométer után leereszkednek, és a víz felszínére rakják a megtermékenyített petéiket, majd ők is elpusztulnak, akár a hímek.
A tiszavirág európai és világszinten is jelentős természeti örökségünk, bioindikátorként jelzik az alföldi folyók vízminőségének változását, ökológiai viszonyainak minőségét.
Régen, a zentai Tisza-parti sétányon a Tisza virágzásakor, szinte ellepték a korzót a kérészek, s úgy söpörték őket az utcaseprők, akár a faleveleket. Sok alkalommal annyi Tiszavirág röpködött, hogy alig lehetett látni a túloldalt.
A gyárak telepítése a Tisza mellé (a törökkanizsai „Lepenka”, a zentai kendergyár és cukorgyár), nagyfokú vízszennyezése miatt a Tiszavirág az 1970-es években kezd eltűnni Zenta környékéről (lásd a Magyar Szó Tiszavidék rovatának 1973. szept. 14-i számában a Tiszavirág eltűnésének okairól). Korábban a Zenta és Ada közit ún. Sárgapartnál óriási mennyiségben szaporodtak, illetve a város felett a Halászcsárda és a Nagykanyar között.
A fenn említett gyárak működésének megszűnése után, illetve, a hosszabb idő után előforduló nagy árvizek (1998 decembere, 1999. április, 2000. április) után – amelyek lehordták, elsodorták a vastag iszapréteget az agyagos mederből – jelentek meg ismét tömegesebben a kérészek, a Zenta feletti Halász-csárdától a Nagykanyarig tartó néhány kilométeres szakaszon.
Azóta viszont fokozatosan újjáéledt a Tisza virágzása, s egyre több helyen jelenik meg a várostól északra lévő tiszai szakaszon a kérész és ejti ámulatba, az arra csónakázókat, vagy horgászokat, ugyanis a Tiszavirág repülését, pár órás életét, csak a vízen, a Tisza felett közvetlenül lehet jól megfigyelni és gyönyörködni a milliónyi Tiszavirág rajzásában.
A faj igazi magyar különlegesség amiatt, hogy mára már csak a Tiszában és mellékfolyóin található meg tömegesen. Magyarországon a Tiszavirág 1993 óta védett, az élőhelyére és minden alakjára kiterjed a védelem. A Tiszavirág és a „Tiszavirágzás” bekerült a hungarikumok közé, a Magyar Értéktár természeti környezet kategóriájának tételei közé választották. Ezért mindenképp érdemes felvenni a Vajdasági Magyar Értéktárba is a Tiszavirágot és magát a Tiszavirágzást. Amint korábban említettük, a Tiszavirágzás egyedülálló, nagyon látványos jelenség, amely csak a Tiszán és mellékfolyóin figyelhető meg, mindössze néhány napig minden évben. A Tiszavirágzást turisztikai látványosságként, helyi „specialitásként” is érdemes számba venni. Zentán néhány éve minden évben megrendezésre kerül a Tiszavirág Fesztivál, amely sok látogatót vonz a városba, és igyekeznek úgy időzíteni, hogy egybe essen a folyó „virágzásával”.
https://www.csongradertektar.hu/tiszaviragzas/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Tiszavirág
E tréfás történetek az elmúlt évszázad Egyházaskérének lakosai hétköznapi életében hangzottak el, ismétlődtek és variálódtak különböző munkatevékenységek végzése során, italozások, beszélgetések és cs ...
Eredetileg iskolaépületnek szánták, de az új iskolaépület kibővítését követően megszűnt az oktatási funkciója és a helyi Ady Endre Művelődési Egyesület kapta el használatra. 1913-ban épült fel a két t ...
Vajdaságban 2003-ban indult útjára a Ricsaj Népművészeti Találkozó Cseszák Balázs és Cseszák Korcsik Anikó kezdeményezésével. A fesztivál azzal a céllal született meg, hogy lehetőséget teremts ...