Tiszavirágzás a Tisza zentai szakaszán

Települési érték

természeti környezet

2024-09-23

Bemutatás:

A Tiszavirág nem növény, hanem egy nagyon rövid életű szárnyas rovar, amely a kérészek rendjébe tartozik. A Tiszavirág lárvája három évig fejlődik a Tisza anyagos medrében, majd a lárvák a felszínre jönnek. A felszínen a hím rovarok kibújnak, levedlik a külső burkot amiben addig voltak és akkor válnak ivaréretté (a nőstény kérészek nem vedlenek). Ekkor kezdődik el pár órás életük (kirajzásuk-kirepülésük, násztáncuk, párzásuk, peterakásuk és pusztulásuk).

A faj igazi magyar különlegesség amiatt, hogy mára már csak a Tiszában és mellékfolyóin található meg tömegesen.

A lárvák a szerves anyagban viszonylag szegény agyagos aljzatot kedvelik, ahol az a meghatározó és fontos, hogy a part, illetve a partközeli mederfenék meredek legyen, és az áramló víz kellő sebességet érjen el, ami megakadályozza, hogy az agyagra iszap rakódjon, és ami kellő mennyiségű oxigént szállít a lárvák számára.

Minden évben egyszer, összehangolt módon, ugyanazon a napon a lárvák felbukkannak a folyó medréből és hirtelen átváltozva élik le pár órás felnőtt életüket. Amennyiben a megfelelő hőmérsékleti viszonyok elérik a szükséges értéket, a kérészek megkezdik rajzásukat. Általában június közepétől a hónap végéig tart.

A hímek röviddel a párzás után elpusztulnak, a nőstények pedig a folyó felett megkezdik hosszabb repülésüket, amelyet a végkimerülésig folytatnak. Ez a repülés azt a célt szolgálja, hogy a vízbe kerülő megtermékenyült peték azon a helyen érjék el a meder fenekét, ahol korábban az éppen rajzó kérész generáció is sikeresen kifejlődhetett. A folyó felett 5–10 méteres magasságban repülnek a folyásiránnyal szemben, majd néhány kilométer után leereszkednek, és a víz felszínére rakják a megtermékenyített petéiket, majd ők is elpusztulnak, akár a hímek.

A tiszavirág európai és világszinten is jelentős természeti örökségünk, bioindikátorként jelzik az alföldi folyók vízminőségének változását, ökológiai viszonyainak minőségét.

Régen, a zentai Tisza-parti sétányon a Tisza virágzásakor, szinte ellepték a korzót a kérészek, s úgy söpörték őket az utcaseprők, akár a faleveleket. Sok alkalommal annyi Tiszavirág röpködött, hogy alig lehetett látni a túloldalt.

A gyárak telepítése a Tisza mellé (a törökkanizsai „Lepenka”, a zentai kendergyár és cukorgyár), nagyfokú vízszennyezése miatt a Tiszavirág az 1970-es években kezd eltűnni Zenta környékéről (lásd a Magyar Szó Tiszavidék rovatának 1973. szept. 14-i számában a Tiszavirág eltűnésének okairól). Korábban a Zenta és Ada közit ún. Sárgapartnál óriási mennyiségben szaporodtak, illetve a város felett a Halászcsárda és a Nagykanyar között.

A fenn említett gyárak működésének megszűnése után, illetve, a hosszabb idő után előforduló nagy árvizek (1998 decembere, 1999. április, 2000. április) után – amelyek lehordták, elsodorták a vastag iszapréteget az agyagos mederből – jelentek meg ismét tömegesebben a kérészek, a Zenta feletti Halász-csárdától a Nagykanyarig tartó néhány kilométeres szakaszon.

Azóta viszont fokozatosan újjáéledt a Tisza virágzása, s egyre több helyen jelenik meg a várostól északra lévő tiszai szakaszon a kérész és ejti ámulatba, az arra csónakázókat, vagy horgászokat, ugyanis a Tiszavirág repülését, pár órás életét, csak a vízen, a Tisza felett közvetlenül lehet jól megfigyelni és gyönyörködni a milliónyi Tiszavirág rajzásában.

Indoklás:

A faj igazi magyar különlegesség amiatt, hogy mára már csak a Tiszában és mellékfolyóin található meg tömegesen. Magyarországon a Tiszavirág 1993 óta védett, az élőhelyére és minden alakjára kiterjed a védelem. A Tiszavirág és a „Tiszavirágzás” bekerült a hungarikumok közé, a Magyar Értéktár természeti környezet kategóriájának tételei közé választották. Ezért mindenképp érdemes felvenni a Vajdasági Magyar Értéktárba is a Tiszavirágot és magát a Tiszavirágzást. Amint korábban említettük, a Tiszavirágzás egyedülálló, nagyon látványos jelenség, amely csak a Tiszán és mellékfolyóin figyelhető meg, mindössze néhány napig minden évben. A Tiszavirágzást turisztikai látványosságként, helyi „specialitásként” is érdemes számba venni. Zentán néhány éve minden évben megrendezésre kerül a Tiszavirág Fesztivál, amely sok látogatót vonz a városba, és igyekeznek úgy időzíteni, hogy egybe essen a folyó „virágzásával”.