dr. Takács Ferenc vértanú plébános életútja

Települési érték

kulturális örökség

2020-04-04


Bemutatás:


Dr. Takács Ferenc vértanú plébános a mai napig a péterrévei lakosok emlékezetében él. Több tisztséget a magáénak tudhatott, mint pápai kamarás vagy magyar országgyűlési képviselő. 

1894. június 29-én született Akasztón. Kalocsán végezte el a középfokú és felsőfokú, teológiai tanulmányait, amit követően 1918. május 26-án pappá szentelték. Első kiküldetése Soltvadkertre szólította, onnan Szakai Károly plébános mellett lett káplán Péterrévén, egészen 1923-ig. Mielőtt végleg Péterrévére küldték volna, megfordult Horgoson, Szabadkán, Óbecsén, de Újvidéken is. 1924-től egyházjogot kezdett el tanulni Szegeden, ahol 1926. február 12-én doktorátust szerzett.

Aktív írói és szerkesztői tevékenységet is folytatott, mint pl. a Szív Újságban, Hírnökben, amelynek szerkesztésével a faluban sem hagyott fel.

Dr. Takácsnak nem volt jugoszláv állampolgársága, ami miatt 1934. végén kiutasították az országból. Végül 1935. július 9-én megkapta a jugoszláv állampolgárságot.

Péterrévére végleg 1936. szeptember 24-én térhetett vissza, mikor is a Püspöki Hatóság kinevezte a falu plébániai kormányzójának. Dr. Takács Ferenc azonnal hozzálátott a Mindenszentek templom felújításához, új tetőt és toronytetőt helyeztek fel, kibővítették a sekrestyét, valamint új vakolatot helyeztek el külsőleg is. A felújítási pénzt a falu lakosai adták össze, mivel a plébános hatalmas népszerűségnek örvendett a lakosság körében. Még azt is indítványozták, hogy plébánossá nevezzék ki adminisztrátor helyett. A püspök 1940. március 16-án ténylegesen is kinevezte.

1941. tavaszán, a magyar csapatok Bácskába való bevonulását követően, Péterréve is ismét a Kalocsai Főegyházmegye alá került. A faluban létrehozták a levente intézményt is, amelyben aktív szerepet vállalt maga dr. Takács is.

A plébános a magyar kultúra aktív támogatója és előmozdítója volt. Péterréve már akkor is nagy településnek számított, így számos egyesület jött létre, mint pl. a Legényegylet, Sportegyesület, Iparos Olvasókör Ifjúsága, Polgári Olvasókör, Népkör, Kisgazdakör. A Katolikus Legényegylet élére 1936-ban került, de mellette nagy támogatója volt a műkedvelő színjátszásnak is. Egyik segítőtársa dr. Kiss Imre volt, aki Péterréve egyik legelismertebb lakosa és jótevője volt. Vezetésükkel 1938. őszén megindultak a népművelő előadások is a Népkörön belül.

1941. december 29-én a Belügyminiszter rendeletével Bács-Bodrog vármegye törvényhatósági bizottsági taggá nevezte ki. A délvidéki területek visszacsatolása után 25 rendkívüli képviselőt hívtak be a Magyar Országgyűlésbe, egyikőjük volt dr. Takács Ferenc, mint Zsablya és Titel kerületi képviselője, valamint a Magyar Élet Párt tagja. Ünnepélyes bevonulásukra 1942. február 9-én került sor. A parlamenti ülésnapok idején Sashalmon élt testvérénél, de állandó lakcíme továbbra is Péterréve volt, plébánosi tevékenységét is folytatta. Képviselői mivoltában főként az egyházi ügyeket képviselte, részt vett a Bácskába betelepített bukovinai székelyek lelkipásztori ellátásának megszervezésében is. Felterjesztést tett egyházi adó ügyekben is, amelyet külön megköszönt az érsekség is.

Az Óbecsei Járás főszolgabírója 103.600/1943. K. M. számú rendelet 9.§. -ának 2. bekezdése alapján Péterréve község közellátási bizottságának tagjának nevezte ki, így részt kellett vennie a közellátási bizottság gyűlésein is.

A II. világháború a végéhez közeledett, a magyar katonák már visszavonulóban voltak, a partizán és orosz katonák pedig elérték Péterrévét is. Korabeli feljegyzések szerint dr. Takács Ferenc plébános 1944. október 8-án átvitte az Oltáriszentséget a zárda kápolnájába, így nem volt szentmise a templomban, egészen 12-ig. A plébánost november 9-én, 8 órakor hurcolták el, majd véres kínzások után nyilvánosan kivégezték.

A falu lakossága megrettent, szeretett plébánosukat, támogatójukat vesztették el. Sokáig a kivégzése nyomait sem merték eltüntetni. Leonissza nővér így írt a történtekről: ,,1944-ben pedig sok minden történt. ... Féltünk, mert kivégzések voltak. Hallottuk többektől, olyan 200 körül úgy mondták. Az egyik napon 1944. november 19-én Szent Erzsébet vasárnapján végezték ki dr. Takács Ferenc plébánost. ... Csak egy nővér nézte végig a kivégzést Donáta nővér, hogy el tudja mondani az utódoknak. ... Dr. Takács Ferenc plébános kívánsága az volt, hogy a paptársát engedjék hozzá, Ft. Török Vince káplánt, de az félelmében úgy elrejtőzött, hogy nem találták meg sehol. … Golyóáltali halállal halt meg. Egy szerb ember lőtte le, aki később megőrült. ... Temetőbe vitték az árok szélére, előre kiásott sírba tették, koporsó nélkül. A temetőcsősz ásta ki a sírt, de nem tudta, hogy kinek. Neki kellett eltemetni, csak belökték a sírba, és így ülve maradt. Ezt a temetőcsősz mondta el.”

Máriás szül. Pintér Matild (1930) így emlékezett vissza a kivégzésre: ,,Előbb már ki volt adva, hogy valamilyen konferencia lesz, hívták a népet össze. Akkor lőtték le, kivezették, fekete kendővel bekötötték a fejét és a fához kötözték és úgy lőtték le. ... Aztán azt mesélték, hogy úgy vitték ki nyilván olyan kis kocsival a temetőbe. Kinn volt a reverendájának a széle, így az emberek tudták hová temették. A temetőbe a fal mellé lett temetve.ʼʼ

A Zentai Történelmi Levéltár óbecsei fiókjának adatai szerint, mint akkoriban szokott volt, dr. Takács Ferenc vagyonát lefoglalták és háborús bűnösnek nyilvánították. Lefoglalták a személyes tárgyakat, 1022 pengő készpénzt, 4 takarékbetét könyvet, melynek összértéke 18.000 pengő volt, 16 kocsi kukoricát és 7 kocsi napraforgót.

Ft. Török Vincét hamarosan áthelyezték a Mindenszentek plébániáról, helyébe 1945. február 12-én Hegyi Pál gunarasi plébános érkezett, aki november 2-án, Halottak napján, dr. Takács sírját is beszentelte hatalmas tömeg kíséretében.

Previous Next

Indoklás:


Dr. Takács Ferenc önként vállalta a vértanúságot, bár semmilyen tettel nem vívta azt ki, politikai tevékenysége nem adott volna okot halálára. A kivégzők példát akartak statuálni, és megrettenteni a lakosságot azzal, hogy egy nagy magyarnak mondott embert végeztek ki.

Dr. Takács Ferenc vértanú plébános, Magyar Országgyűlési képviselő életútja példaértékű. Személye a mai napig köztiszteletben áll Péterrévén, az idősebbek gyakran emlegetik, hogy tevékenysége alatt milyen sokszínű volt a kulturális élet, milyen sok rendezvény volt a faluban. A partizánok elöl elmenekülhetett volna, de ő mégis a hívei mellett maradt, hiszen tudta, hogy elítélendő dolgot nem tett.

Magyarságtudatáról sokat elmond az alábbi idézete, amely a Bokréta kiadványban (A jugoszláviai műkedvelők almanachja 1919-1940) látott napvilágot, a jelenre is lehet alkalmazni: ,,Amikor e sorokat irom, forr körülöttünk az élet, nagy nemzeteknek nagy csatája dúl; a kis népek remegve figyelik az uj európai vajúdást. Mi lesz a vég? Ki lesz az áldozat? Csak egy biztos: ahol ifjú a nép, az megmarad. Ahol egészséges az élet: ott új világ fakad. A mi kincseink eddig a földbe voltak zárva. A magyar nép tömegei még érintetlen földalatti kincsek. Csak fel kell tárni a kincseket, újra kell épiteni társadalmunkat, a gerincnek a test középvonalába kell kerűlnie. Mindnyájunknak egy az örömünk és egy a bánatunk. A magyar lét nem sorvadás, hanem élet, boldogitó szép élet!ʼʼ

Javaslattevő: Györe Decsov Emese

Források listája:

Hajdú László: Dr. Takács Ferenc élete és mártíromsága- az 1944-es délvidéki vérengzés, szakdolgozat, Szeged 2017.

2018-09-03

kulturális örökség | Topolya


Topolyán az Ifjúság utcában három egykori kovácsműhelyről tudunk. Ezek között volt az Egri testvérek bognár- és kovácsműhelye. Ezt a megosztott munkát az indokolta, hogy többek között ebben a műhelybe ...

2025-03-28

természeti környezet


Az ajakosok családjához Lamiaceae tartozik. Az infüvekre jellemző, hogy a virágjuk felső ajka hiányzik. Vajdaságban négy fajuk ismert. A szennyes infű Pontusi - pannoniai - balkáni faj. A löszgyepek j ...

2020-05-11

kulturális örökség | Egyházaskér


Kálmány Lajos 1875 és 1910 között 15 településen teljesített egyházi szolgálatot az 1920. június 4. előtt fennálló Csanádi egyházmegyében. Ez idő alatt Egyházaskéren járva ismerte meg Borbély Mihályt, ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával