A makói hagymatermesztés 1861-ben, a belső legelők felosztása után került át a kertekből a szántóföldekre, ami ugrásszerű termesztésnövekedést eredményezett. S miután a makói határ kicsinynek bizonyul ...
A közép-bánsági magyar lakosságot érzékenyen érintette a múlt század kilencvenes éveiben dúló délszláv testvérháború. Sok fiatal magyar család, hagyta el az országot. Ha figyelembe vesszük, hogy az eltávozottak 20-45 évesek voltak, akkor nagyságrendjében látható az emberi, szellemi, gazdasági, számbeli veszteség. Ennek lecsapódását, következményeit az itt maradottak tapasztalják. Fokozatosan változott a települések lakossága nemzeti összetételének aránya is. Az iskolákban, az általános-, a közép- és a felsőoktatásban is évről évre csökkent a magyarul tanulók száma. Ez megkérdőjelezte a nagybecskereki középiskolákban létező magyar osztályok fennmaradását. A Nagybecskerek irányába gravitáló diákok utaztatását sok szülő nem tudta fölvállalni a magas utaztatási költségek miatt, de sok buszjáratot, gazdasági indokoltságból be is szüntettek. Új megoldást kellett keresni annak érdekében, hogy ne legyen kiesés a magyar tanulók további iskoláztatását illetően vidéken sem. A múlt század kilencvenes éveiben az akkori muzslyai önkormányzat és az egyházi vezetők közötti megbeszélés eredményeként fogalmazódott meg az ötlet, hogy építsenek egy fiúkollégiumot Muzslyán. Ekkor már működött a nagybecskereki leánykollégium, Gizella nővér vezetésével. Akik a magyar diákok érdekében tenni szerettek volna, az egyház részéről a szlovén származású Tratnjek Stanko plébános és a bolgár származású Kalapis Stojan atya voltak. Az Apáczai Közalapítvány igazgatója, Csete Őrs több alkalommal járt a helyszínen és szembesült a tényekkel, s ennek eredményeképp meg is érkezett a segély a Közalapítványtól. A szaleziánus rend is jelentős anyagi támogatást nyújtott a XXI. századi követelményeket is kielégítő fiúkollégium megépítéséhez. A kollégium körüli munkálatok két évig folytak, 2000-2002-ig. A bánsági megyéspüspök, msgr. Huzsvár László is támogatta és áldását adta az elképzeléshez, imáival fohászkodva az Úrhoz. A kollégiumban hatvan fiúnak van lehetősége bentlakásos alapon középiskolai tanulmányait folytatni a nagybecskereki középiskolák valamelyik magyar osztályában. A kollégium a tanítási szünidők alatt az ifjúság számára különböző képzéseket, találkozókat, lelkigyakorlatokat szervez. Vezetői óriási gondot fordítanak a bentlakók nevelésére, a diákok tanulmányi eredményeinek állandó ellenőrzésére.
A kollégiumban hatvan fiúnak van lehetősége bentlakásos alapon középiskolai tanulmányait folytatni a nagybecskereki középiskolák valamelyik magyar osztályában. A kollégium a tanítási szünidők alatt az ifjúság számára különböző képzéseket, találkozókat, lelkigyakorlatokat szervez. Vezetői óriási gondot fordítanak a bentlakók nevelésére, a diákok tanulmányi eredményeinek állandó ellenőrzésére.
Javaslattevő: Juhász Törköly Krisztina
Juhász Törköly Krisztina adatgyűjtése nyomán.
A makói hagymatermesztés 1861-ben, a belső legelők felosztása után került át a kertekből a szántóföldekre, ami ugrásszerű termesztésnövekedést eredményezett. S miután a makói határ kicsinynek bizonyul ...
Törökfalu egyik jellegzetes étele a kakaspörkölt. A híres Nyárfa vendéglő, és tulajdonosa, Homolya Piroska főként kakaspörköltjéről volt nevezetes. Emlegették is, sőt, még ma is emlegetik „a Piri néni ...
Sziveri János (1954-1990) kétségkívül a muzslyai irodalom- költővilág legmarkánsabb, legismertebb személyisége. Muzslyán járt általános iskolába, Mostarban és Nagybecskereken középiskolába, majd Újvid ...