Szállási szemmel – Szappanfőzés

2024-10-19

Hagyományápoló esemény

A Szállási szemmel program keretében a bácsfeketehegyi Értéktár Bizottság 2024. október 19-én közösségi összejövetelt szervezett a hagyományos szappanfőzés témájában, a Hungarikum Bizottság támogatásával. Az esemény célja a tudás visszatanítása volt, a folyamatot Delonga Julianna és Szabó Erzsébet mutatták be és dokumentálták.

Dédanyáink nemcsak kézzel mostak, hanem a mosáshoz használt szappant is maguk készítették hulladék zsiradékból és zsírszódából, kotlában kifőzve. A házi szappan tisztálkodásra és mosásra egyaránt kiváló volt: lemosta a szennyeződést, de nem szárította ki a bőrt, ápolta a hajat, és a ruhából alaposan eltávolította a foltokat. Mivel nem tartalmazott mesterséges anyagokat, nem okozott allergiát. A szappan készítésekor keletkező mellékterméket sem dobták ki: a ráégett zsíros réteget, a fekete lúgot, a tepsik és edények tisztítására használták.

Feketicsen ma már senki sem gyakorolja a szappanfőzést, és vásárolni sem lehet házi készítésű szappant. Szerencsére olyan asszonyok segítettek a programban, akik emlékeznek rá: Szabó Erzsébet és Delonga Julianna, kinek köszönhetően a résztvevők megfigyelhették és dokumentálhatták a folyamatot.

A háziszappan elkészítése az alábbi módon történt: 6 kilogramm zsírhoz egy kilogramm zsírszódát és 8 liter vizet adtak, majd lassú tűzön két órán át főzték az üstben. Az első főzés után a szappant leszedték, majd újra főzték: egy kilogramm zsírszódát és 6 liter vizet adtak az üstbe, és hozzákeverték az egyszer kifőzött szappant, ami ekkor kezdett kifehéredni. A második főzést 1,5 órán át végezték lassú tűzön. Az elkészült szappant leszedték, formába rakták, hagyták kihűlni, majd másnap kockákra vágták. Száraz helyen tárolva a háziszappan akár több évtizeden át használható marad.

Készült a Bácsfeketehegyi Értéktár bejegyzésének alapján. A fotók a Bácsfeketehegyi Értéktár és Simonyi Zsófia tulajdona.

Az eseményt a Hungarikum Főosztály támogatta.