Hétköznapi hősünk: Csornai Richárd gyógyszerész (1903–1984)

Települési érték

kulturális örökség

2024-02-02

Bemutatás:

Apja, dr. Csornai Arthur felvidéki születésű római katolikus vallású vasúti mérnök, édesanyja, Ott Aranka evangélikus vallású zongoratanárnő.

Csornai Richárd 1903. október 24-én született Szekicsen (ma Lovcenac), az akkor többségében svábok lakta faluban, Bácstopolya és Szenttamás között. Édesapja már fiatal korában meghalt tüdőgyulladásban, így tulajdonképpen a kis Rihárd úgy nőtt fel, hogy nem ismerte az apját. Anyja a gyász leteltével újra férjhez ment dr. Tauss Fülöphöz, aki ügyvédi irodát tartott fenn. A kisfiú sok időt töltött el az anyai nagyapjánál, dr. Ott Konrád orvosnál, aki gyakran elvitte őt beteglátogatásokra.

Az általános iskolát 1920-ban Szekicsen fejezett be. Édesanyja Egerben kapott munkát, így Richárd itt kezdi el a gimnázium első osztályát a cisztercitáknál. Ez sem tartott sokáig, mivel egy év elteltével Verbászra kerülnek, itt folytatja tanulmányait dr. Nagy Ernő híres ornitológus irányítása alatt. Ezek az évek meghatározóak voltak Csornai életében, érdeklődése ekkor irányult a madárvilág rejtelmei felé. Ő szerettette meg vele a természetet, a madárkutatást, és ez a szerelem egész életre szólt.

A gimnázium után nem tudta eldönteni, mit tanuljon tovább. Bécsbe ment, ahol egy évig filozófiát hallgatott. Egy év után ezt is befejezte, és hazaköltözött. Anyja tanácsára katonának jelentkezett. Szabadkára került a tiszti iskolába, és egy év után alhadnagyi ranggal szerelt le. Ezek után döntött úgy, hogy gyógyszerészeti pályára lép.

Két évet egy gyógyszerész mellett gyakornokoskodott, majd a gyakornoki vizsga után, 1926-ban beiratkozott a zágrábi gyógyszerészeti egyetemre. Itt ismerkedett meg leendő feleségével, a zentai Rudics Sárával, akit 1930-ban feleségül is vett.

Csornai, mielőtt megnyithatta volna saját gyógyszertárát Csantavéren, Vajdaság több településén is dolgozott, majd 1941-ben földbirtokos apósa segítségével megvette Csantavéren Friedmann Rudolf patikáját. A patika 1947-es államosításig az ő tulajdonában volt. A faluban és a környéken csak csodapatikusként tartották számon. Talán ez volt az oka, hogy miután elveszítette a gyógyszertárat, megengedték neki, hogy továbbra is ott dolgozzon. Munkabírására és emberszeretetére álljon itt egy idézet tőle, amit a barátjának írt levelében olvashatunk: „Újév óta még nem ültem! – és Szilveszter éjszakájáig nem is fogok ülhetni… mert folyton tele van a patika emberekkel.”

Csantavéren éltek a feleségével és két lányával 33 évig.

Mindezek a megpróbáltatások mellett nagyon sokat levelezett más madarászokkal.

1938-ban a Munka címmel Szabadkán megjelenő gazdasági hetilapban Jugoszláviai magyar vadász néven mellékletet indított. A nyugati tudományos körök elismerését igazolja, hogy az Európa madarai című nagy sikerű terepi határozókönyv német nyelvű kiadása társszerzőként tünteti fel a nevét. A Jugoszláviára vonatkozó adatokon két évig dolgozott, 1950-től 1952-ig. Sajnos ezeknek a kéziratoknak a másolatai elégtek egy tűzeset alkalmával.

Csornai Richárd 1984-ben hunyt el.

Tapasztalatát, mérhetetlen természetszeretetét megosztotta a fiatalokkal, példaértékűen törődött az emberekkel, és önzetlenül segített minden olyan betegen, aki segítségre szorult.

(Részlet a pályamunkából)

A javaslat a Hétköznapi hőseink – Írjunk történelmet! elnevezésű mintaprojekt keretében készült.
Készítette: Kopunovity Lili
Hunyadi János Általános Iskola, Csantavér

Indoklás:

Csornai Richárd életét és munkásságát áthatotta a természet iránti mély szeretet. Az ornitológia iránti elkötelezettsége kiemelkedő, a Jugoszlávia madarainak kutatásában való részvétele, valamint az Európa madarai című határozókönyv szerzősége szakmai elismerést hozott számára. Nemcsak egy kiváló gyógyszerész volt, hanem aktív résztvevője volt a közösségi életnek Csantavéren. Munkájával és személyes elhivatottságával segítette az embereket, és hosszú éveken keresztül dolgozott a helyi gyógyszertárban, még az államosítás után is. Munkabírásával és emberi hozzáállásával példát mutatott a helyiek számára. Csornai Richárd széles körű érdeklődése és tevékenységei hozzájárultak a kulturális és tudományos élet gazdagításához. A Jugoszláviában megjelenő vadász melléklet, valamint az Európa madarai határozókönyvben való közreműködése nemzetközi szinten is elismertté tette. Tapasztalatait nemcsak papírra vetette, hanem a fiatalokkal is megosztotta. A fiatalok felé irányuló elkötelezettsége és természet iránti szeretete példaképként szolgálhat a közösség számára. Az ő életútja és szemlélete olyan értékeket hordoz, amelyekből a következő generációk is tanulhatnak.