Hétköznapi hősünk: Varga József zenész

Települési érték

kulturális örökség

2023-12-13

Bemutatás:

Varga József 1952. február 22-én született Szajánban. Öten voltak testvérek, de 3 fiútestvére még kisgyermekként elhunyt a torokgyík következtében. Szüleik földműveléssel foglalkoztak. Szerény körülmények között éltek, de mindenük megvolt, amire szükségük volt. Vallásos családban nevelkedett, ahol még fontosak voltak az igazi emberi értékek, mint a szeretet, hűség, őszinteség, becsület, szorgalom. Józsi bácsit is ezen elvek alapján nevelték fel, aki később ismert hegedű prímás, zenész lett. A zene szeretete egészen kicsi korában megmutatkozott nála. Később, amikor a nővére a szabadkai Tanítóképzőbe iratkozott, akkor került a házba egy hegedű. Józsi bácsi az interjú alatt is nagy örömmel emlékezett vissza erre a pillanatra. A hangszer a tisztaszobába került és nagy becsben volt tartva. Ő gyermekként titokban lopózott be a szobába és ismerkedett meg a hegedű húrjaival. Később a nővére otthagyta a tanítóképzőt, mivel az otthoni vallásos neveltetése nem volt összeegyeztethető az akkori politikai elvárásokkal a tanügyben. Így a szülők a hangszer eladásán gondolkodtak. Józsi bácsi ekkor fedte fel szülei előtt a hangszer iránti ragaszkodását. Elmondása szerint, nagy örömére, a szülők nem tiltották, hanem támogatták őt. Az általános iskola elvégzése után zenét tanult Kovács Imre és Kurina András prímásoktól, Rácz József kikindai kántortól és Padén is.

Az iskola mellett azonban segíteni kellett a szüleinek a mezőn végzett munkálatokban is.

Józsi bácsi szerint a zenére születni kell, vele született adottság nélkül nem megy. Ő mindig hallás után játszott, nem kottából. 

17 éves korától profi szinten játszott szünetelés nélkül 40 éven keresztül. Hegedű prímás volt és énekes. Még ma is gyakran meghívást kap egy-egy zenekartól, hogy különböző rendezvényeken fellépjen. Elmondta, hogy régen Szajánban 4-5 aktív zenekar is működött. A legjobbak Kovács Imre és a Móra zenekarok voltak. Az utóbbinak közel 10 évig ő is a tagja volt. Összesen 14-15 zenekarban játszott. 

Abban az időben a faluban több kocsma is működött, ahol hétvégente bálakat szerveztek. A lakosság és a fiatalok száma is sokkal több volt, mint ma. Szajánban 3 iskola is működött. 

Ő maga is alapított zenekart, ahol szigorú szabályok voltak érvényben, mint pl. munka közben tilos volt a zenekar tagjainak alkoholt fogyasztani és a hölgyekkel kacérkodni. Részt vettek a Durindón és több zenei versenyen, ahol nem egyszer sikeresen szerepeltek és díjakkal tértek haza. 

(Részlet a pályamunkából)

A javaslat a Hétköznapi hőseink – Írjunk történelmet! elnevezésű mintaprojekt keretében készült.
Készítették: Bóka Bernadett, Kormányos Vanda, Benyócki Attila
Felkészítő tanár: Kátity Enikő hitoktató

Indoklás:

Józsi bácsi szívügyének tartotta az Ady Endre Művelődési Egyesület életet, fejlődését is. Sokat önkénteskedett az Egyesületben.

A zenekarral és egyénileg is színvonalasabbá tették a kulturális életet falunkban. A néptáncos fellépéseknél is biztosították a minőségi zenei hátteret. Mindez sok áldozattal is járt. Gyakran az egész napos határi, mezei munka után, még vacsorázni sem volt ideje, mert próbákra sietett az Ady Endre Művelődési Egyesületbe. Mindez nem esett nehezére, mert a zene iránti szeretete töretlen maradt a mai napig. Sokat tett a kulturális élet fejlesztéséért Szajánban, munkássága ismert egész Vajdaság területén. Fontosnak tartaná a mai fiatalok számára a megfelelő, minőségi szórakozóhelyek biztosítását, a példaértékű családi nevelést, a hagyományok ápolását és továbbadását.