Hétköznapi hősünk: Milánovity Ottília, a kultúra mai zászlóvivője

Települési érték

kulturális örökség

2024-02-02

Bemutatás:

A faluban a kulturális és gazdasági élet a jelenben is megtalálható. A kulturális élet egyik oszlopos tagja Milánovity Ottília, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület jelenlegi elnöke.

A művelődési programok szervezését még az egyesület megalakulása előtt, a 90-es évek közepén elkezdték a korabeli anyukákkal a faluból. Akkoriban nem volt lehetőségük a magyar gyerekeknek magyar nyelvű szabadidős programokon részt venniük, ezért a szülők összefogva maguk kezdtek el különböző programokat szervezni, a nagyobb egyházi eseményekre tartalmas műsorokkal kedveskedni a közönségnek. Mindezt az óvodás- és kisiskoláskorú gyermekeikért tették, azért, hogy az anyanyelv szeretete és ápolása, a hagyományok átörökítése gazdag táptalajt kapjon, és ne csak az emlékezetben maradjon fenn. Ezen indíttatás folytatása és nagyobb méretben való megvalósítása volt a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület megalapítása 2001-ben. Ottília ott volt az élvonalban, az alapítók névsorát gazdagította, és már kezdetektől fogva az ötleteivel, a buzdításával és a tenni akarásával gazdagította a tevékenységet az egyesületben. Hogy honnan meríti ezt a kifogyhatatlan energiát? Mondhatnánk, hogy a génjeiben van, hiszen anyai és apai ágról is tehetséges emberek utódjaként jött a világra.  Felmenői apai ágról Hasovicsok, anyai ágról Szabók. Mindkét család Tiszakálmánfalva alapítója volt, és részt vett az új település művelődési életének megalapozásában. Kitűnő hallással rendelkeztek. A híres Hasovics Péter, aki egyben a nagybátyja is volt, tamburazenekarban muzsikált, nagyapja, Imre tamburán. Ezt a zenekart később édesapja, Hasovics Zoltán zenekara váltotta fel. Apja nagybőgőn tanult muzsikálni, és kitűnően gitározott, apja öccse, Lajos pedig klarinéton muzsikált. Édesanyja, Hasovics, született Szabó Julianna néptáncos volt, és egyesületünk első délvidéki népviseletét varrta. Segített neki Pápista Zsuzsanna. Testvérével, Irénnel közösen hegedűn tanultak a zeneiskolában. A zene iránt érzett szeretetet és mély tiszteletet sikerült a gyermekeinek is továbbadni, hiszen fia, Sándor csellón játszott, és még ma is aktívan kiveszi a részét negyedik generációként az egyesületi élet szervezésében. A Gubancolók legfiatalabb néptáncegyüttest alapította és vezette néhány éven keresztül, ez mellett kitűnően szaval. Lánya, Brigitta testnevelő tanárként dolgozik a budiszavai elemi iskolában. Anyai ágról Szabó Tamás nagyapja 43 évig volt kántor a templomunkban. Kristálytiszta, erőteljes hangja volt. Ő önszorgalomból tanult meg hallás után orgonálni, később elsajátította a kottaolvasást. Több egyházi találkozó és színdarab szervezője, valamint a budiszavai pásztorjáték egyik rendezőjeként is emlegetik.

Visszaugorva a jelenbe, Ottilia 2005-től a zenei szakosztály vezetőjeként tevékenykedett, majd alelnöki pozícióban helyezkedett el. Az elnöki munkát 2012-ben vette át Juhász Andreától, és azóta örömmel szolgálja a helyieket. Köszönhetően a fáradhatatlan utánajárásoknak, az ajtókon való kopogtatásoknak és a különböző kapcsolatépítéseknek, az elmúlt években virágkorát élte a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület. A vallási ünnepekhez kapcsolódó műsoroktól kezdve a különböző táborok és összejövetelek, emlékhelyekre való kirándulások, kiállítások megszervezésében mindig helytállt. Szívügyének tartja a Katolikus Kör épületének karbantartását. Külföldi pályázatokból, Újvidék város támogatásából, egyéni adományokból és a falubeliek nagy összefogásával, a római katolikus egyház, valamint Erhard Róbert plébános beleegyezésével 2013-ban megindult az épület felújítása. A szükséges engedélyeket és a pályázatokat Galambos László, Bunyik Zoltán, Moldvai Károly, Borivoje Novaković, az Újvidéki ZIG vezetősége és Nagy József rendezték. A tiszakálmánfalvi magyarok 6000 önkéntes munkaórájának megszervezését Kismiska András és Bátori Ferenc vállalta magára. A Kört a budiszavai katolikus egyház, a hívek, illetve a benne működő Magyar Művelődési Egyesület javára újították fel. Az adományozók célja a tiszakálmánfalvi katolikus egyházközösség erősítése, valamint a magyar kisebbség anyanyelvi, kulturális és hagyományápoló tevékenységének biztosítása volt. Ottília szabadnapot vagy betegszabadságot nem ismerve tagja is valamennyi szakosztálynak, így például a vegyes kórussal éveken keresztül aktív résztvevői a Durindónak, továbbá a hazai és magyarországi kórustalálkozóknak. A 20 év alatt több mint 120 dalt sajátított el a kórus, és adtak elő különféle rendezvényeken. A falunapi programsorozat megálmodója, a Sulisztár énekes-zenés vetélkedő továbbgondolója és a Kárpát-medencére való kiterjesztője, egyszóval a falu és az itt élő magyar közösség és kultúrájának hírnevet szerző személyiség. De ugyanilyen gőzerővel sikerült külföldi, magas rangú vendégeket is a faluba hívni, akik mind arról szereztek ismeretet, hogy itt, a déli végeken a magyar kultúra nem merül feledésbe. 2010. március 15-én Tiszakálmánfalván járt Sólyom László, Magyarország volt köztársasági elnöke. A sikerek egymást érték a művészet terén is: 2014-ben a legjelentősebb projektum a Dr. Gubcsi Lajos Ex Libris délvidéki díjátadó gála megszervezése. Az Ex Libris díj a Magyar Művészetért Díjrendszer leggyakoribb és legnépszerűbb díja. Ottília ereje rendületlen volt, így kezdeményezésére az egyesület 2015. október 24-én emléktáblát avatott Tisza Kálmán, a falualapító tiszteletére abból az alkalomból, hogy 140 évvel korábban, 1875-ben Ferenc József király a magyar kormány miniszterelnökévé nevezte ki. Ugyanezen a napon a Katolikus Kör elülső falára felkerült a Petőfi Sándor ME fekete gránitból készült címtáblája, a bejárat falára pedig Városy Gyula kalocsai érsek jövőnek szóló üzenete. Mindhárom tábla kidolgozásának költségeit az egyesület a saját pénzéből fizette. Elmondása szerint a helyi emberek megmozgatásával és segítségével érhette el a céljait, és az egyesület is ezen szervezettségnek köszönhetően alakulhatott és maradhatott fent.

Indoklás:

„Mindenkinek mindig szóban, alkalomadtán, jelképes ajándékkal is megköszöntem a segítségét, szorgalmát. Célom az volt, hogy az az idő, melyet a falubeliek közös munkában, szeretetben s együttlétben töltenek el a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület berkei alatt vagy különböző hazai és külföldi utazások során, szép emléket hagyjon a szívekben mindörökre. Ily módon próbálom építeni közösségünket, ápolni anyanyelvünket, hitünket, nemzeti öntudatunkat, kultúránkat, hagyományainkat szabadidőmet nem sajnálva, fáradságot nem ismerve, éveket nem számolva.” – mondta Ottília.

Nem egyszerű a munkája, hisz egy-egy műsort hosszadalmas készülődés előz meg. Szerencsére akadnak falubeliek, akik segítenek akár a gyerekekkel való foglalkozásban, akár a szervezésben, de számos más területen is. Ilyen segítsége a papírmunkában és a pályázatokban Snejder Sára Ildikó, Rajsli László és Kiss Gyula. A művelődési életet illetően is akadnak segítők. Milánovits Tibor nyugalmazott tanító a gyerekek irodalmi nevelésével foglalkozik a feleségével, Karolinával. Már 60 éve tevékenykednek, és Aracs-díjjal is ki lettek tüntetve, mindezek mellett oktatói munkájuk elismeréseként a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség 2019-ben Életfa díjjal jutalmazta őket. Pongó Lajos nyugalmazott hangmérnök és zenész foglalkozik a gyerekekkel zenei téren. Ő vezeti a vegyes kórust, az ifjúsági kiszenekart, a kiskórust, de még a műsorok során a hangkezelés is az ő feladata. Mindezek mellett Lajos adatbázisba gyűjti a hang-, film- és képanyagot a fellépésekről, rendezvényekről, utazásokról, művelődési tevékenységről, majd filmet készít ezekből. Ezeket a filmeket Ottília fia, Sándor felteszi a tiszakálmánfalvi PSME YouTube-csatornájára. Eddig már több mint 150 rendezvényről, bemutatkozásról szóló filmet sikerült így megosztania a világhálón, amit akár a világ túloldalán élők és a Tiszakálmánfalváról elszármazottak nosztalgiával megnézhetnek.

Tiszakálmánfalván a kézimunka-kedvelők is aktívan tevékenykednek. Őket Mátyás Ágnes vezeti Árvácska Kézimunkacsoport név alatt. Nevükhöz fűződik a Tésztafesztivál, amely olyan rendezvény, amelyen a tájjellegű tésztaételek elkészítési módját mutatják be a fiataloknak. Moldvay Károly kántor az elmúlt évek folyamán a budiszavai, tiszakálmánfalvi pásztorjáték hagyományát újította fel édesapja gyűjtéséből. Az utóbbi években a jelenetet nemcsak a tiszakálmánfalvi családok otthonaiban és a templomban játsszák karácsonyi ünnepek előtt a gyerekek, hanem Ottília sikeres pályázatainak köszönhetően a bánáti pásztorjáték-találkozón Fejértelepen (Susarán), a XXIX. Nemzetközi Betlehemes Találkozón Debrecenben, valamint Újvidéken a Vinterfesten és a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ színpadán is bemutatták. A néptáncot többen oktatták Tiszakálmánfalván. Az utóbbi oktató Budimlity Ármin, kinek köszönhetően rendszerezték a viselettárunkat. Előzőleg dél-alföldi, szilágysági és tiszakálmánfalvi magyar viselettel rendelkeztek. Árminnak és sikeres pályázatoknak köszönhetően a ruhatár sárközi, mezőségi (palatkai), rábaközi és hajdúsági viselettel gyarapodott. Márki Márta varrta ezeket a leányoknak, fiúknak egyaránt. A néptáncegyüttesek rendszeresen részt vesznek a Kőketánc vetélkedőn és a népdalvetélkedőkön, ahol munkájukat elismerő díjakkal értékelik.

A közösségi élet építése tudásgyarapítással, fejlődéssel, ismeretek tágításával jár. 2018-ban részt vett egy hasznos háromnapos szakmai képzésen, melyet a Nemzeti Művelődési Intézet szakemberei tartottak a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, valamint a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet szervezésében. Itt lendületet s alaptudást kapott a helyi értéktár megszervezésére. Kutatómunkába kezdett, melynek képzeletbeli eredménye a Tovább fűzöm, tovább fűzöd könyvek lettek, melyeknek első témájaként a településünk természeti kincseivel foglalkozott. A könyv nyomtatásra vár, de a kisfilmbe gyűjtött anyagot már látta a közönség Tiszakálmánfalva, Budiszava parkjai 1884–2019 címen. A hétköznapi hősökkel foglalkozó téma feldolgozása, melyen most mi, fiatalok fáradozunk, a képzeletbeli füzér gyönyörű folytatása s immár a második könyve lesz. „A jutalom nélküli szívből fakadó emberszeretet a zene, dal, a szaladgáló gyerekek ricsaja, az ügyeskedő emberek suttogó moraja a konyhában sürgő forgó szakácsok és kiszolgálók csörömpölő zaja egy-egy rendezvény megszervezése és levezetése alatt pozitív energiával tölt fel, s táplálja kreativitásom új projektek megvalósítására” – fejezte be Ottília, a PSME elnök asszonya az interjút.

Munkája és tenni akarása itt nem ért véget, hiszen még számos olyan mozzanat és rendezvény, történés fűződik a nevéhez, amely tovább erősíti az egyesület létjogosultságát, a magyar közösség ápolását. Munkássága alatt virágzó együttműködési kapcsolatot épített ki Kiss Gyula közreműködésével a magyarországi Baks testvértelepüléssel, a csanyteleki iskolával, a geszti Tisza család hagyományápoló csoporttal, a romániai, székelyföldi bardóci iskolával. Ez mellett sikerült beneveznie egyesületünket a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségébe. Úgy érzi, ezek a közös programok és látogatások boldogságot, örömet és szép emléket szereznek a falubeli magyarságnak és saját magának is – jómagamnak is. A nagy elvándorlás ellenére is munkásságával azokat szolgálja, akik itthon maradtak.

(Részlet a pályamunkából)

A javaslat a Hétköznapi hőseink – Írjunk történelmet! elnevezésű mintaprojekt keretében készült.
Készítette: Juhász Tünde, tiszakálmánfalvi nyolcadik osztályos tanuló