Dr. Hódi Éva 1948. február 8-án született Budapesten. Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait a fővárosban végezte, majd az ELTE BTK magyar-orosz szakán szerzett egyetemi diplomát, 1972-ben. 1984 ...
Interjúnkban szeretnénk Sári Enikőt bemutatni, aki a mozgatórugója a kultúregyesületben zajló munkának. Egy olyan személyiségről van szó, aki ízig-vérig hagyományápoló, szívén viseli a közösségünk sorsát. Arra tanít bennünket, hogy őrizzük meg a szellemi értékeket, tartsunk össze, tiszteljük az örökséget, amit elődeinktől kaptunk. Beszélgetésünk során szavaiból áradt a szeretet, nyugalom, bizakodás.
- Mióta képezi a kulturális tevékenység az élete részét?
- Én erre azt szoktam mondani, hogy valahogy mindig is az életem része volt. 21 éves koromig néptáncoltam, részese voltam a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület életének, és nemcsak néptánccal foglalkoztam, hanem énekeltem is, valamint besegítettem egyéb munkákba is. Az általános iskola második osztályába jártam, amikor először tanultam néptáncot. Megboldogult Ida tanító néni taníttatta be velünk a Panna néni című néptáncot. Nálunk családi hagyománnyá vált, mert az én nagymamám és édesanyám is szerepelt Panna néniként. Én nem tudom a családban továbbadni, mert nincs lányom. Nagyon sajnálnám, ha feledésbe merülne ez a kedves kis gyermekjáték, ezért a néptánc keretein belül mindig megtaníttatom a kiscsoporttal.
- Jelenleg milyen szerepkörben mozog a művelődési életben?
- A tordai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület művészeti vezetője vagyok 2016-óta. Viszont előtte is jelen voltam az egyesületben mint csoportvezető. Tavaly ünnepeltük a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület fennálásának 75. évfordulóját. Büszkén állíthatom, hogy ez idő alatt egyszer sem szakadt meg teljesen a munka az egyesületben.
- Honnan ered a csoportok Kincsünk megnevezése?
- Az egyesületben minden gyermek kincs. Ha ti nem vagytok nekünk, akkor nincs egyesületünk sem. Nincs tánccsoport, kórus, citera zenekar. Nagyon kevesen vagyunk a faluban, és sajnos egyre többen hagyják el településünket. Így tényleg minden egyes tag egy kincs. Az elnevezés tőlem származik. Mindig kérdezték tőlem, hogy miért nincs neve a csoportoknak. Virágnevet semmiképpen sem szerettem volna adni a csoportoknak. Olyan nevet akartam választani, amit ha kimondunk, akkor azután arra mindenki emlékezzen. Úgy gondoltam, hogy a Kincsünk név méltó a csoportokhoz. E név hallatán mindenkinek felcsillan a szeme, mert ez a szó utal arra, hogy valamilyen értéket hordozunk magunkban.
- Milyen tevékenységek folynak az egyesületben, illetve hány csoporttal foglalkoznak?
- Az egyesületben jelenleg három aktív csoportban folyik a munka. A negyedik csoport a felnőttek csoportja. Ők nem tanulnak új táncot, azzal lépnek fel, amit már jól begyakoroltak. Nagy megtiszteltetés és öröm számukra, hogy Csorba Norbert és Dobai Anikó segíti a munkájukat. Csorba Norbert befejezte a koreográfus-képzést, és tudását maximálisan átadja a fiataloknak. Norbert Magyarországon él, viszont hétvégeken hazajár, hogy foglalkozzon a fiatalabbakkal. Köszönettel tartoznak a munkájukért, hiszen így nincs szükség arra, hogy vidékről érkezzen a településre koreográfus. A három aktív tánccsoport mellett két citerazenekar is próbál, velük a szentmihályi Flaman István foglalkozik. A citerazenekarokba szeretnének még tagokat toborozni. Továbbá három kórus is énekel, a legkisebbek körében is igény mutatkozik az éneklés iránt. A lánykórussal Bagi Valentina foglalkozik, az asszonykórussal pedig Rontó Márta. A nyár folyamán több foglalkozást is szerveztek, főleg az általános iskolások részére. A foglalkozások során a kézműveskedés került előtérbe, melynek keretén belül sok mindent készítettek, varrtak, mézeskalácsot sütöttek, remélve, hogy a Kukoricafesztivál alkalmával az elkészült tárgyakat, süteményeket mind értékesíteni is tudják.
A javaslat a Hétköznapi hőseink – Írjunk történelmet! elnevezésű mintaprojekt keretében készült.
Készítették: Kukli Martina, Fejes Lara, Hoffmann Szofia, Oláh Anna
Felkészítő tanár: Csernoh Angéla
Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, Torda
- Véleménye szerint hogyan lehet a kultúrát ápolni, elmélyíteni családon belül?
- Nekünk szülőknek úgy kell nevelnünk benneteket, hogy részesei legyetek a hagyománynak, amit mi is úgy kaptunk. Ezért mondtam, hogy ha ti részesei vagytok a hagyománynak, és aktívan művelitek, akkor valószínű, hogy ti is majd átadjátok a ti gyermekeiteknek. Családon belül is kellenek a közös programok. Mit nevezhetünk hagyományápolásnak abból, amit otthon csinálsz? Hagyományápolásnak számít az is például, ha a nagymamával tésztát gyúrsz, kiflit, fánkot készítesz, mert így megtanulod. Mert ő is megtanulta az ő anyukájától, aki a ti dédnagymamátok volt, és a dédnagymamátok is megtanulta az ő anyukájától, aki a ti üknagymamátok volt. Hagyományápolásnak számít bármi, amit otthon apukával, nagyapával csinálsz. A kapálás is hagyomány, mert már valaki azt sem tudja, mi a kapa, nem tudja megkülönböztetni a kapát és az ásót. Ha azt mondjuk, hogy kapa, ásó, gereblye, akkor te meg tudod mutatni, hogy miről van szó. Higgyétek el, hogy ezt nem tudja mindenki.
Forrás nem érhető el.
Dr. Hódi Éva 1948. február 8-án született Budapesten. Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait a fővárosban végezte, majd az ELTE BTK magyar-orosz szakán szerzett egyetemi diplomát, 1972-ben. 1984 ...
1956. január 12-én született Zentán. Édesanyja négyéves korában meghalt, nevelőszülőkhöz került a testvéreivel. Roma származású, magyar nemzetiségű vajdasági katolikus pap, torontáltordai plébános, sz ...
Törley József harmadik gyermekként született Szabadkán 1858. január 10-én a Schmierl családban. Az apa, Valentin a 48-as szabadságharc után magyarosította a nevét Törley Bálintra. Édesanyja a bajsai V ...