Törley József harmadik gyermekként született Szabadkán 1858. január 10-én a Schmierl családban. Az apa, Valentin a 48-as szabadságharc után magyarosította a nevét Törley Bálintra. Édesanyja a bajsai V ...
A Zentai Gimnázium története a 19. század közepéig vezethető vissza. A polgárosuló város vezetése már 1842-ben a gimnázium alapítását javasolja, de a Képviselő-testület 1875. július 7-én tárgyalta és fogadta el a határozatot. 1876-ban megkezdődött a tanítás az épületben, de ekkor még csak négy osztályt vágezhettek el itt a tanulók, vagyis még csak algimnázium volt. Az akkori városfejlesztő polgármester, Gombos Gábor munkásságának ideje alatt, 1884-ben felépült a gimnázium saját egyemeletes épülete. 1897 szeptemberében megnyílt az V. osztály, a rákövetkező években pedig fokozatosan növekedett a tagozatok száma. Az első főgimnáziumot befejező generáció 1901-ben tett érettségi vizsgát. Így valójában ekkor vált főgimnáziummá az intézmény, tehát nyolc osztályossá.
A főgimnáziummá való átalakulás jelentősen növelte a tanulók létszámát. Az 1884-ben készült épület nem igazán tudta befogadni a diákokat, mivel egyre nőtt a tanulók létszáma. Az 1900-as évek elején felmerült egy új gimnáziumi épület építése, de mivel az nagyon költségeslett volna, így csak átalakították, és hozzáépítettek két új épületszárnyat az1884-ben készült régi épülethez. Az átalakított korábbi algimnáziumi épület – kisebb megszakítások után – 1906 késő őszére lett kész, átadására november 1-jén került sor, de teljesen csak 1910-ben fejezték be. Ekkor vált a főtér legszebb épületévé magyaros díszítésével és függőleges beosztású homlokzatával. De beltere is jelentősen megnőtt, 25-ről 66-ra bővült a helyiség száma. Az épületnek és berendezésének akkora sikere lett, hogy termeinek fényképei 1908-ban még Angliába is eljutottak, egy londoni kiállításra, melyen aranyéremmel jutalmazták. A főtérre néző, közel 75 méter hosszú gimnáziumi épület díszes főhomlokzata magyaros stílusban készült. A főhomlokzat jellemzője a falfelületen hullámzó vonalas díszítés.Tervezője Berzenczey Domonkos, Zenta főépítésze. A szarajevói merénylet után a gimnázium is megérezte az első világháború következményeit. Az épületet katonakórházi célokra át kellett engedni a Vöröskereszt számára. Négy év alatt ez a kórház tetemes kárt okozott az épületen, bútorzaton és a könyvtárban egyaránt. A trianoni béke aláírása után algimnáziummá fokozták le a gimnáziumot. Mellőzöttsége ellenére is jól felszerelt és tekintélyes tanintézmény maradt.
1948 szeptemberétől a tanítási nyelv alapján két vegyes főgimnázium működött Zentán. Mindkét iskola teljesen önálló jogi személy volt, igazgatóval, tantestülettel.
A magyar tannyelvű gimnázium Bolyai Farkas magyar író, matematikus nevét vettefel. 1956-ban megszűnt Zentán az önálló magyar gimnázium.
1969-ben új emeletet építettek megbontva ezzel építészeti egységét és homlokzati díszét. Az épületet kívülről teljesen felújították 2017/2018 folyamán.
Javaslattevő:
A gimnázium ma is meghatározó épülete a főtérnek. Számos elismert szakember tanult ebben a neves vajdasági oktatási intézményben. Vajdaság legpatinánsabb intézményei közé tartozik. Tanítványai számtalan elismerést szereztek a hazai és nemzetközi tanulmányi és sportrendezvényeken, és sikeresen felvételiznek a felsőoktatási intézményekbe. A gimnáziumban a tudás, a műveltség, a humanitás, a szeretet és a fegyelem értékeit tanítják és közvetítik.
Zentai Gimnázium
Zenta, 24400
Fő tér 1.
024811751
Valkay Zoltán: Zenta építészete. Forum kiadó, Újvidék, 2002.
Dobos János: A Zentai Gimnázium száz éve (1876-1976) 1998.
Zentai Városi képeslapok – a zentai Városi Múzeum képeslevelezőlap-gyűjteménye
Törley József harmadik gyermekként született Szabadkán 1858. január 10-én a Schmierl családban. Az apa, Valentin a 48-as szabadságharc után magyarosította a nevét Törley Bálintra. Édesanyja a bajsai V ...
Mezei Erzsébet képzőművész, grafikus, keramikus és pedagógus is egyben. Elmondása szerint, ha sorrendet kellene felállítani a felsoroltak között, akkor első helyen a tanítás állna. Amikor diplomált, n ...
A mi nagyszüleink, dédszüleink még jó ismerői a régi idők szokásainak. Sok érdekes történetet tudnak mesélni arról a korról, amikor a falu, Torda még népesebb volt. Ámulva hallgatjuk a régi történetek ...