A Zentai Gimnázium története a 19. század közepéig vezethető vissza. A polgárosuló város vezetése már 1842-ben a gimnázium alapítását javasolja, de a Képviselő-testület 1875. július 7-én tárgyalta és ...
A napsugaras oromzatú házak építése Zentán 1885 és 1930 közé tehető, miután országszerte megjelentek a gőzfűrészek (gáterok). Az olcsó deszkával gyorsan lehetett építkezni és elkészíteni az ún. tűzfalat, korábban tapasztott náddal zárták le az oromzatot és fehérre meszelték.
A szegedi nagy árvíz után (1879) fellendült az építkezés, s a szegedi házaknak a királyi hatóság mérnökei tervezték meg az első napsugaras, kazettás oromzatú házakat.Ezeket paraszt-barokk típusú házaknak nevezték el, az akkor divatos barokkos stílusú építkezési szokások után. Ez a típusú oromzat terjedt utána el a vidékünkön, mint a népi díszítés kifejező formája.
Az oromzatok között vannak olyanok, amelyeket teljes egészében napsugaras dísz alkot, de a legtöbb napsugaras oromzatú háznál csak az oromzat felső harmadán található félnapsugár. Itt gyakori, hogy a sugarak egy háromszög alakzatból (Istenszem) indulnak ki.
A harmadik típusú oromzat a kazettás, amelynél van páros és páratlan változat. A páros beosztásúnál teljes az oromzat szimmetriája, amíg a páratlan esetében, a középső főmotívumot kétoldalt elhelyezett szimmetrikus díszek fogják közre. A kazetták kitöltése lehet halszálkás, rombuszos alakzatú, vagy zsalugáteres, rézsútosan kialakított stb. A napsugármotívum mellett, az oromzat díszei közé tartozott a padlásszellőzők nyílása, amelyek között gyakori a szív, a tulipán,a félhold, a kör, a négyzet és körte formájú.
Városunkban a legtöbb, egy helyen lévő deszka oromzatú ház a Munkástelepen vagy Újfaluként nevezett városrészben van, a Tornyosi úttól délre, illetve az Újvidékre vezetővasút mentén. Északról a Tornyosi út, nyugatról a József Attila utca, délről a Fejős Klára és a Karjadi út, keleten pedig részben a Kossuth Lajos utca, és a Vasútsor zárja le a Munkástelep területét. Ez egy téglalap alakú terület, amely városrendezési szempontok alapján épült 1909-1910 folyamán. E házak deszkaoromzatának díszei visszafogottak, s ezeken nem a klasszikus félnapnapsugaras motívumokat alkalmazták, hanem egyszerűbb megoldásokat.
A munkástelepi házak típusterv alapján épültek, vert földből, három helyiséggel (szoba, konyha és kamra), nyitott faoszlopos folyosóval. A házak teljesen egyformának épültek, csak a házak deszkaoromzatainak díszei váltakoznak (azóta már e házak java részét átépítették, bővítették, a folyosóikat zárttá alakították stb.).
Javaslattevők:
Mindemellett,hogy a napsugaras oromzatú házak száma egyre csökken, még fellelhetők szétszórtan, főleg az Alvég területén, a Kertekben, a Tóparton és a Tisza-partmelletti utcákban, melyek Zenta népi építészetére a legszámottevőbben nyomták rá bélyegüket. A Tisza-vidéki háztípus sajátossága a deszkaoromzat. Az Alsó-Tisza mente magyarságának kedvelt motívuma a napsugár.
Alvég, Tópart, Kertek és a Tisza-part utcái Zentán.
A fotók helyszinei :
1. Szerb utca 18.
2. Laze Lazarevic utca 23
3. Laze Lazerevic utca 46.
4. Petra Preradovic utca - félnapsugaras
5. Július 7. utca 38. - félnapsugaras Istenszemmel
Valkay Zoltán: Zenta építészete. Forum kiadó, Újvidék, 2002.
Tari László: fényképek (2008, 2019)
A Zentai Gimnázium története a 19. század közepéig vezethető vissza. A polgárosuló város vezetése már 1842-ben a gimnázium alapítását javasolja, de a Képviselő-testület 1875. július 7-én tárgyalta és ...
Zenta határában a legrégebben parkosított terület, a várostól kb. 3-4 km-re, északra lévő ún. Keresztes vagy Keresztes-erdő területe, amely a Tisza szabályozása előtt (1850) annak ártere volt, ahol tö ...
Zenta második katolikus templomát 1893 késő nyarán kezdték építeni, miután augusztus 27-én letették a templom alapkövét (az alapkőbe egy légmentesen lezárt bádogtartályt helyeztek, amely tartalmazta a ...