A Duna–Tisza-közi szikes tavak különleges kőzeti képződménye a réti mészkő, vagy népies elnevezésein darázskő, terméskő. Különösen a Dél-Alföld, így a Vajdaság szikeseire is jellemző egyedi kőzet, a F ...
Úrnapja a pünkösd után következő második hét csütörtökjén tartott ünnep, az oltáriszentség ünnepe. Ilyenkor díszes körmenetben hordozták végig az egész településen az oltáriszentséget, melynek a néphit bajelhárító erőt tulajdonított. A körmenet útvonalán négy oltárt emeletek, amelyek fölé zöld ágakból, virágokból sátrat építettek, a körmenetben pedig virágokat szórtak. Bár a szocialista érában az egyházi ünnepeket a templomi térbe szorították vissza, az 1990-es években a közösségekben újjáéledhetett az igény a régi vallási hagyományok megújítására.
Az úrnapi virágszőnyegek készítése Itáliából ered a 18. század végéről, s innen terjedt tovább Dél-Németországba és Ausztriába. A magyar katolikusok körében – bár a virágdíszek szervesen hozzátartoznak az úrnapi szertartáshoz – csak szórványosan honosodott meg ez a szokás, például néhány Budapest környéki településen még a 19. század második felében.
Moholon az 1990-es évek óta készítenek virágszőnyeget úrnapján, ami ma is különlegességnek számít ezen a vidéken. A szokás Danyi László plébános úr nevéhez fűződik, aki Bajorországban leste el ezt a gyakorlatot, majd Csonoplyán próbálta meghonosítani a virágszőnyegek készítését. Moholra való áthelyezése után az ottani hívek gyorsan magukévá tették e szép ünnepi szokást.
Azóta is minden évben hívek egy csoportja öt virágszőnyeget készít. A virágszőnyegek motívuma évenként változik, a díszítők előre megbeszélt, azonos témakörű képeket készítenek, viszont a főoltár virágszőnyege minden évben a koronás magyar címert ábrázolja. Alapvetően a falubéli asszonyok tisztsége ez a virágszünyegek elkészítése, megfigyelhető, hogy a részvét anyáról leányra száll. Úrnapja előtt hetekkel elkezdődik a készülődés, a szervezés. A virágszirmok beszerzése nem minden évben könnyű feladat. A virágoskerteket kimondottan úgy ültetik be a falubeliek, hogy azok az ünnep idején boruljanak virágba, így a szirmokat fel tudják használni a díszítésnél.
Évről évre több vendég érkezik Moholra kimondottan Úrnapja alkalmából, illetve kimondottan azért, hogy a jellegzteses virágszőnyegeket megtekintse. A falubeliek büszkék erre a hagyományra, Danyi László plébános úr halála óta is minden évben megszervezik, készülnek az eseményre.
A környező településeken nem jellemző az efféle dekoráció, a moholi római katolikus lakosság számára viszont elképzelhetetlen az ünnep a virágszőnyegek nélkül.
Lakatos Raffai Irén
Szent Görgy plébánia, Mohol
Beszédes Valéria: Az egyéniség szerepe a szokásmodell kialakításában - Úrnapja Moholon ( http://epa.oszk.hu/01000/01014/00092/pdf/EPA01014_hid_2012_05_101-110.pdf )
Bednárik József: Virágszőnyeg, egyház, társadalom. In: Komor Judit – Schiller Katalin (szerk.): Utak, technikák, hagyományok. 2014. (http://real.mtak.hu/20424/1/Bednarik_J._u_151908.767185.pdf)
Úrnapja. In: Magyar Néprajzi Lexikon (http://mek.niif.hu/02100/02115/html/5-1013.html)
Úrnapja – az oltáriszentség ünnepe. Jeles Napok (http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/urnapja__az_oltariszentseg_unnepe)
Úrnapi szentmise 2015. június 4. Szerbia, Vajdaság, Mohol, Első rész ( https://www.youtube.com/watch?v=wzQ-vmZXH4k )
Úrnapi szentmise 2015. június 4. Szerbia, Vajdaság, Mohol, Második rész ( https://www.youtube.com/watch?v=RWRmG1RoOAk )
A Duna–Tisza-közi szikes tavak különleges kőzeti képződménye a réti mészkő, vagy népies elnevezésein darázskő, terméskő. Különösen a Dél-Alföld, így a Vajdaság szikeseire is jellemző egyedi kőzet, a F ...
1999-ben a csókai Orpheus Egyesült tagjai, Orpheus Film néven készítettek filmet Móra Ferenc elbeszélése, A csókai csata c. mű alapján. A film rendezője Szabó László, forgatókönyvírója és narrátora Tó ...
A bánáti bazsarózsa bazsarózsafélék Paeoniaceae családjába tartozó rizómás, lágyszárú, 40–60 cm magasságú, évelő növényünk, nagy háromszorosan összetett levelekkel és feltűnő piros virágokkal. Korábba ...